//Washingtont figyelmezteti a Rand Corporation
„A jelentés szerint egy elhúzódó ukrajnai háborúnak függetlenül Washington háború utáni stratégiájától negatív gazdasági következményei lennének az Egyesült Államokra, szövetségeseire és Ukrajnára egyaránt” #moszkvater

Washingtont figyelmezteti a Rand Corporation

MEGOSZTÁS

A Rand Corporation amerikai agytröszt aktuális tanulmányában az elemzők határozottan felhívják a figyelmet az Egyesült Államok további háborús politikájának következményeire, valamint utalnak annak hatására az ukrajnai háborút követő időszakra. Tilo Gräser írása a Transition-news.org oldalán, Péli Éva fordítása.

Tilo Gräser írása a #moszkvater.com-on

„A jelentés szerint egy elhúzódó ukrajnai háborúnak függetlenül Washington háború utáni stratégiájától negatív gazdasági következményei lennének az Egyesült Államokra, szövetségeseire és Ukrajnára egyaránt” #moszkvater
„A jelentés szerint egy elhúzódó ukrajnai háborúnak függetlenül Washington háború utáni stratégiájától negatív gazdasági következményei lennének az Egyesült Államokra, szövetségeseire és Ukrajnára egyaránt”
Fotó:EUROPRESS/Anatolii STEPANOV/AFP

Egy elhúzódó, erőszakosabb háború hosszú távú, és valószínűleg visszafordíthatatlanul káros következményekkel járna az amerikai érdekekre nézve. Erre a következtetésre jutottak Mirana Priebe és Samuel Charap, az amerikai Rand Corporation tanácsadó szervezet politikai elemzői február 9-én közzétett jelentésükben.

„A jelentés szerint egy elhúzódó ukrajnai háborúnak függetlenül Washington háború utáni stratégiájától negatív gazdasági következményei lennének az Egyesült Államokra, szövetségeseire és Ukrajnára egyaránt”

A „Planning for the Aftermath” (Az utóhatások tervezése) című jelentésben a két elemző a háború utáni lehetséges forgatókönyveket és azok következményeit elemzi. A fő hangsúlyt az Amerika vezette Nyugat és Oroszország kapcsolatára helyezik. Következtetésük úgy hangzik, mint egy felhívás a józan ész használatára a nyugati politikában.

A Rand Corporationt az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb politikai kutató- és tanácsadó intézetének, úgynevezett „agytrösztjének” tartják. Azt állítja magáról, hogy független és „objektív”, de kapcsolatban áll az amerikai hadiiparral. Már a 20. században is fontos szerepet játszott a politikában, például a vietnami háborúval kapcsolatban.

Priebe és Charap jelenlegi tanulmánya a háború utáni helyzet lehetséges forgatókönyveit, és azok hatását írja le az Egyesült Államok politikájára. Ennek alapján két lehetséges stratégiát mutatnak be Oroszországgal kapcsolatban, egy „kemény”, és egy „kevésbé kemény” vonalat. Saját állításuk szerint ezt az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatainak történetére, valamint a rivalizálással, államközi konfliktusokkal és szövetségekkel foglalkozó szakirodalomra alapozzák. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezzel nem azt jósolják meg, hogyan fog alakulni a háború utáni évtized.

Káros következmények az amerikai érdekekre nézve

A szerzők rámutatnak, hogy egy elhúzódó ukrajnai háború hosszú távú és valószínűleg visszafordíthatatlanul káros következményekkel járhat az Egyesült Államok érdekeire nézve. Washington azonban „potenciálisan befolyásolhatja” a konfliktus kimenetelét, és politikai lehetőségei vannak arra, hogy például Oroszországot és Ukrajnát arra ösztönözze, inkább előbb, mint utóbb tűzszünetet kössenek.

„A Rand szakértői szerint a háború kedvezőtlenebb kimenetele, amelyre a nyugati szakértők a fejlemények, és az eddig elutasított tárgyalásos megoldás fényében számítanak, az amerikai érdekek szempontjából rosszabb eredményekhez vezethet az évtized végén”

Ez független attól, hogy Washington mit tesz a háború utáni időszakban. Az Egyesült Államok háború utáni stratégiája ugyanis legfeljebb enyhítheti a negatív következményeket.

A két politológus szerint az amerikai politika a háború rövid távú befejezésére törekedhet, és így javíthatja Ukrajna kiinduló helyzetét, és elkerülheti a jövőbeni orosz inváziót. Ezt egy stabilabb tűzszünettel lehetne elérni, ami csökkenthetné annak kockázatát, hogy az események a konfliktus vonalán újabb háborúvá eszkalálódjanak. A NATO Katonai Bizottságának korábbi elnöke, Harald Kujat volt Bundeswehr tábornok is erre mutatott rá nemrég Berlinben.

„Minél tovább tart a háború, annál nagyobbak a harcban elszenvedett veszteségek és a gazdasági hatások. Ha a konfliktus hamarabb véget ér, Ukrajnának nagyobb esélye lesz egy erőteljes gazdasági fellendülésre, ami hosszú távon megteremti a védelmi rendszer újjáépítésének és fenntartásának alapját”

Priebe és Charap szerint az Egyesült Államok elháríthatná a tárgyalások útjában álló kulcsfontosságú akadályokat azzal, hogy biztonsági kötelezettségvállalásokat kínál Ukrajnának, vagy ideiglenes szankció könnyítést biztosít Oroszországnak. Az amerikai politika csökkenthetné annak kockázatát is, hogy az orosz-ukrán konfliktus a háború befejezése után újra fellángoljon. Ez Washingtonnak politikai szempontból különösen fontos lenne.

A NATO elleni orosz támadás kevéssé valószínű

A Rand szakértői azt írják, hogy Kijev az Oroszország által birtokolt területek visszafoglalása helyett a védelemre koncentrálhatna. Ezt alapozza meg az Egyesült Államokban kidolgozott új ukrajnai stratégia is.

„Az sem nagyon valószínű, hogy Oroszország – látva, hogy Kijev inkább védekezésre, mint támadásra készül – megelőző jelleggel megtámadná Ukrajnát, hogy kimerítse annak képességeit”

Ugyanakkor a szerzők szerint az is kevésbé valószínű lenne, hogy Ukrajna háborút indítana a megszállt területek visszafoglalásáért, mintha az Egyesült Államok által erre a célra biztosított képességekkel rendelkezne. Egyúttal a szerzők figyelmeztetnek arra, hogy

„egy háború utáni kemény amerikai stratégia Európában élezné a konfliktust Oroszországgal, nem pedig csökkentené annak valószínűségét”

Az orosz támadási szándékok által kiváltott orosz-NATO konfliktus, amiről a Nyugat folyton beszél, a Rand szakértői számára az ukrajnai háború után kevésbé valószínű, mint korábban. Megjegyzik, hogy Oroszország hadserege meggyengült az ukrajnai háború következtében. Ugyanakkor a NATO továbbra is erős elrettentő erővel rendelkezik a szövetségesek elleni orosz támadásokkal szemben. Oroszország szerintük még a háború alatt sem lépett fel agresszíven a NATO-val szemben, amikor bőségesen lett volna oka az ellenség felfegyverzése miatt megtorlásra. Ez a kutatók szerint arra utal, hogy a NATO elrettentő hatása már most is erős.

„Az ukrajnai háború megrongálta az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatokat, és leszűkítette a jövőbeli leszerelési szerződések mozgásterét”

Mint a szakértők megállapítják, ennek eredményeként a háború utáni időszakban nagyobb a konfliktus kockázata, mint volt korábban. Egy kemény amerikai politika a háború utáni kontextusban például további európai újrafegyverkezés révén valószínűleg nem szükséges. Ez azonban más módon növelheti az Oroszországgal való konfliktus kockázatát.

Felpöröghet az ellenségeskedés spirálja

Egy ilyen konfliktus az Egyesült Államok keményvonalas politikájára adott magabiztos orosz reakciói miatt alakulhat ki, nem pedig Moszkva állítólagos támadási szándéka miatt. A német politikusokkal és szakértőkkel ellentétben Priebe és Charap azt írják, hogy Oroszország nem hajlik az Egyesült Államok vagy a NATO megtámadására. Ugyanakkor úgy vélik, hogy

„Oroszország kockázattűrő képessége változatlan, és a Kreml magabiztosan fog reagálni a kemény amerikai politikára. Ez az ellenségeskedés spirálját indíthatja el, ami valószínűbbé teszi a konfliktust”

A szerzők feltételezik, hogy Oroszország reagálni fog az amerikai atomfegyverek telepítésére, és a fegyverzetellenőrzés elutasítására. Ez nagyobb instabilitáshoz vezethet, és növelheti a szándékok félreértésének kockázatát. Moszkva számára nehéz lenne visszalépni egy eszkalációs spirálban.

A Rand szakértői az Oroszország és Kína közötti kapcsolatokra is kitérnek. Ez  a közeledés szerintük visszafordíthatatlanná válhatott az ukrajnai konfliktus, és a hozzá kapcsolódó nyugati politika következtében.

„A háború utáni időszakban az Oroszországgal szembeni kemény amerikai politika ösztönözheti Oroszország és Kína szorosabb együttműködését”

Lehetséges megosztottság a NATO-ban

Felhívják a figyelmet a NATO-n belüli lehetséges megosztottságra is, miután az ukrajnai háború véget ér. A külső egység látszata mögött a NATO-tagállamok eltérő nézeteket fogalmaztak meg a háború alatti különböző politikai intézkedések hatékonyságáról és kockázatairól.

„A háború után az Egyesült Államok kemény álláspontja a kevésbé harcias Oroszországgal szemben olyan szövetségesek ellenállásába ütközhet, mint Franciaország, Olaszország és Németország”

Ezzel szemben különösen a kelet-európai kormányok nagyobb valószínűséggel szólalnának fel egy kemény amerikai álláspont mellett. A szerzők véleménye szerint Németország és Franciaország a NATO-n belüli vélemény különbségekre úgy reagálhatna, hogy csökkentené a hozzájárulását a kollektív védelemhez.

A Rand szakértői rámutatnak, hogy a háború további menetével kapcsolatos bizonytalanság miatt a politikai vita inkább az azonnali és sürgős döntésekre, mint a háború utáni tervezésre összpontosít. Ha azonban a hosszú távú tényezőket nem vennék figyelembe, „elszalaszthatják a háború utáni környezet alakításának lehetőségeit.

„Priebe és Charap egy 2023. január végi tanulmányban már a tűzszünet és a Moszkva és Kijev közötti tárgyalások mellett foglalt állást. Már akkor is bírálták, hogy az Egyesült Államokban a politikai vita túlságosan szűken összpontosított a háború menetének egy dimenziójára”

Mindketten figyelmeztettek a nukleáris eszkalálódás veszélyére a háború során, ha Oroszország léte forogna kockán.

MEGOSZTÁS