Tütünkov Jordán írása a #moszkvater.com számára
A bolgár tengerpart szállodai infrastruktúrája az évezredforduló után teljesen megújult, sok új üdülőkomplexum épült fel
Fotó:Wikipédia
Üzleti fórumot rendezett a közelmúltban a budapesti Bolgár Nagykövetség Külgazdasági Hivatala és a Bolgár Kulturális Intézet, de a kétoldalú turizmus kapcsolatok szóba kerülnek a 2019. április 15-16-i, az immár második alkalommal megrendezendő budapesti Magyar-Bolgár Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság ülésén is
A múlt század ’70-es és ’80-as éveiben több százezer magyar család utazott rendszeresen nyaralni a bolgár tengerpartra, a mai ötvenen felüli korosztály egy része Bulgáriában látott először tengert életében. Nagy részük autóval vágott neki a veszélytelennek nem mondható 1200 kilométeres távolságnak, mások repülővel érkeztek Burgaszba vagy Várnába, de a magyar utazási irodák is charterszámra szállították a magyarokat üdülés céljából.
A bolgár tengerpart annyira olcsó volt, hogy a turistáink a kiváltott valutájuknak több mint felét nem tudták elkölteni, úgy hozták haza visszaváltani. Az élelmesebbek Bulgáriában a dolláros boltokban cigarettát és whiskyt vásároltak, amit Törökországban eladtak és az ott kapott pénzből bundákat vettek, amelyeket jó áron itthon eladhattak, a nyereséget pedig újabb utazásra lehetett fordítani.
A ’90-es években részben a délszláv háború, emellett a szolgáltatásokkal kapcsolatos korábbi rossz tapasztalatok, illetve a közbiztonság hiánya sokáig távol tartotta a magyarokat Bulgáriától. Bár az autós turizmusban pozitív változást hozott a Belgrádot a bolgár határral összekötő autópálya szakasz befejezése, de a nyári hónapokban a török vendégmunkások okozta óriási forgalom, a magyar-szerb és a szerb-bolgár határon való többórás várakozás elveszi az ember kedvét az autózástól. Sajnos egyelőre kilátástalan, hogy a Szerbián át az autós közlekedésben javulás történjen, a határhelyzet javítására EU szintű intézkedésekre lenne szükség. Repülővel Budapestről a tengerpartra – Burgaszba és Várnába – főszezonban a Wizzair járataival lehet közvetlenül repülni.
Aki a retró hangulatra vágyik, annak Albenát érdemes felkeresnie, itt nem épültek új szállodák, a ’70-es és a ’80-as években épített hoteleket csak belülről alakították át. Megmaradtak a szállodák közötti tágas parkok, szabad területek, a strandokon a büfék mellett mozgó könyvtárakat is találni. A téli sportok rajongóit 12 európai szintű sí központ várja, ahol a pályák hossza meghaladja a 200 kilométert. Bulgária a tengerparti üdülő – és síturizmusa kezdi elérni a növekedés korlátait. Ez a kétfajta turizmus adja az ország turizmus bevételeinek közel kétharmadát. Ennek ellensúlyozására a bolgár idegenforgalom a hagyományos kétszezonos turizmust négy évszakosra szeretné fejleszteni.
Bulgária Európa legelső nemzetállama, gazdag, ezerháromszáz éves múltra visszatekintő kulturális örökséggel rendelkezik. Az ország területén 36 történelmi-kulturális rezervátum és több mint 40 ezer kulturális emlékmű található. Ezek különböző történelmi időkből származnak. Történelem előtti ásatások, trák sírok, görög archeológiái maradványok, római- és bizánci kori várak, az Első és Második Bolgár Cárság, a nemzeti újjászületés korszakából fennmaradt történelmi emlékművek. A kulturális turizmus rajongóit országos szinten mintegy 330 múzeum, 160 kolostor várja, de érdekes látnivalókat kínálnak Szófia római kori és középkori emlékei, Plovdiv óvárosa, Veliko Tarnovo belvárosa. A nyolcezer éves múltú Plovdiv az olaszországi Materával együtt Európa Kulturális Fővárosa címet viseli ebben az évben.
Kevesen tudják, hogy Bulgária jelentős gyógyvíz kinccsel rendelkezik. Gazdag hőforrásokban. A természetes források száma több mint 600, a fúrt források száma 370. A termálvizek hőmérséklete 80 C˚–101,40 C˚ között váltakozik. A Szapareva banja nevű termálvíz hőmérséklete meghaladja a víz forráspontját. A bolgár balneológia a II. világháború befejezése előtt indult fejlődésnek Bankja, Kjusztendil, Hiszarja, Velingrád fürdőhelyeken.
Végül meg kell említeni, hogy Bulgária kiváló borászati és gasztronómiai élményeket kínál e turizmusfajta kedvelőinek. A bolgár pálinkafőzésnek évszázados hagyományai vannak. Leghíresebbek a Burgas 63 szőlő- és a Trojanszka szlivova szilvapálinka. A bolgárok a pálinkát az előételekkel, főleg a salátákkal együtt fogyasztják, majd rátérnek a főételekre, főleg grillhúsokra, de akkor már bort fogyasztanak. Az ország szőlészete és borászata a trák időkig vezethető vissza, a leghíresebb vörösborfajtája a Mavrud, amelynek szőlője csak Bulgáriában terem meg. Kevesen tudják, hogy a legmagyarabbnak tartott szőlőfajta, a kadarka bolgár és szerb közvetítéssel került Magyarországra a török megszállás utáni időkben. A vörös borok piacán Bulgáriát a legjobb ár/érték arányú termelő országok közé sorolják Bulgária 12 bor- és gasztronómiai útvonallal, 54 regisztrált borfajtával rendelkezik, a védjegyek számát tekintve az ország a 8. helyet foglalja el az EU-ban.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater