Kezdőlap » x-demokrata » Visszatértek a magyarok Bulgáriába
A bolgár tengerpart szállodai infrastruktúrája az évezredforduló után teljesen megújult, sok új üdülőkomplexum épült fel #moszkvater

Visszatértek a magyarok Bulgáriába

Megújult tengerparti szállodákkal, síparadicsomokkal, kulturális emlékhelyekkel és gasztronómiai túrákkal és kedvező árakkal várja Bulgária a külföldi turistákat

Tütünkov Jordán írása a #moszkvater.com számára

A bolgár tengerpart szállodai infrastruktúrája az évezredforduló után teljesen megújult, sok új üdülőkomplexum épült fel #moszkvater
A bolgár tengerpart szállodai infrastruktúrája az évezredforduló után teljesen megújult, sok új üdülőkomplexum épült fel
Fotó:Wikipédia

Üzleti fórumot rendezett a közelmúltban a budapesti Bolgár Nagykövetség Külgazdasági Hivatala és a Bolgár Kulturális Intézet, de a kétoldalú turizmus kapcsolatok szóba kerülnek a 2019. április 15-16-i, az immár második alkalommal megrendezendő budapesti Magyar-Bolgár Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság ülésén is

A múlt század ’70-es és ’80-as éveiben több százezer magyar család utazott rendszeresen nyaralni a bolgár tengerpartra, a mai ötvenen felüli korosztály egy része Bulgáriában látott először tengert életében. Nagy részük autóval vágott neki a veszélytelennek nem mondható 1200 kilométeres távolságnak, mások repülővel érkeztek Burgaszba vagy Várnába, de a magyar utazási irodák is charterszámra szállították a magyarokat üdülés céljából.

„A magyar turisták azért szerettek Bulgáriába utazni, mert bár a szolgáltatások színvonalában voltak hiányosságok, nem kellett garasoskodniuk”

A bolgár tengerpart annyira olcsó volt, hogy a turistáink a kiváltott valutájuknak több mint felét nem tudták elkölteni, úgy hozták haza visszaváltani. Az élelmesebbek Bulgáriában a dolláros boltokban cigarettát és whiskyt vásároltak, amit Törökországban eladtak és az ott kapott pénzből bundákat vettek, amelyeket jó áron itthon eladhattak, a nyereséget pedig újabb utazásra lehetett fordítani.

A ’90-es években részben a délszláv háború, emellett a szolgáltatásokkal kapcsolatos korábbi rossz tapasztalatok, illetve a közbiztonság hiánya sokáig távol tartotta a magyarokat Bulgáriától. Bár az autós turizmusban pozitív változást hozott a Belgrádot a bolgár határral összekötő autópálya szakasz befejezése, de a nyári hónapokban a török vendégmunkások okozta óriási forgalom, a magyar-szerb és a szerb-bolgár határon való többórás várakozás elveszi az ember kedvét az autózástól. Sajnos egyelőre kilátástalan, hogy a Szerbián át az autós közlekedésben javulás történjen, a határhelyzet javítására EU szintű intézkedésekre lenne szükség. Repülővel Budapestről a tengerpartra – Burgaszba és Várnába – főszezonban a Wizzair járataival lehet közvetlenül repülni.

„A bolgár tengerpart szállodai infrastruktúrája az évezredforduló után teljesen megújult, sok új üdülőkomplexum épült fel”

Aki a retró hangulatra vágyik, annak Albenát érdemes felkeresnie, itt nem épültek új szállodák, a ’70-es és a ’80-as években épített hoteleket csak belülről alakították át. Megmaradtak a szállodák közötti tágas parkok, szabad területek, a strandokon a büfék mellett mozgó könyvtárakat is találni. A téli sportok rajongóit 12 európai szintű sí központ várja, ahol a pályák hossza meghaladja a 200 kilométert. Bulgária a tengerparti üdülő – és síturizmusa kezdi elérni a növekedés korlátait. Ez a kétfajta turizmus adja az ország turizmus bevételeinek közel kétharmadát. Ennek ellensúlyozására a bolgár idegenforgalom a hagyományos kétszezonos turizmust négy évszakosra szeretné fejleszteni.

Bulgária Európa legelső nemzetállama, gazdag, ezerháromszáz éves múltra visszatekintő kulturális örökséggel rendelkezik. Az ország területén 36 történelmi-kulturális rezervátum és több mint 40 ezer kulturális emlékmű található. Ezek különböző történelmi időkből származnak. Történelem előtti ásatások, trák sírok, görög archeológiái maradványok, római- és bizánci kori várak, az Első és Második Bolgár Cárság, a nemzeti újjászületés korszakából fennmaradt történelmi emlékművek. A kulturális turizmus rajongóit országos szinten mintegy 330 múzeum, 160 kolostor várja, de érdekes látnivalókat kínálnak Szófia római kori és középkori emlékei, Plovdiv óvárosa, Veliko Tarnovo belvárosa. A nyolcezer éves múltú Plovdiv az olaszországi Materával együtt Európa Kulturális Fővárosa címet viseli ebben az évben.

Kevesen tudják, hogy Bulgária jelentős gyógyvíz kinccsel rendelkezik. Gazdag hőforrásokban. A természetes források száma több mint 600, a fúrt források száma 370. A termálvizek hőmérséklete 80 C˚–101,40 C˚ között váltakozik. A Szapareva banja nevű termálvíz hőmérséklete meghaladja a víz forráspontját. A bolgár balneológia a II. világháború befejezése előtt indult fejlődésnek Bankja, Kjusztendil, Hiszarja, Velingrád fürdőhelyeken.

Végül meg kell említeni, hogy Bulgária kiváló borászati és gasztronómiai élményeket kínál e turizmusfajta kedvelőinek. A bolgár pálinkafőzésnek évszázados hagyományai vannak. Leghíresebbek a Burgas 63 szőlő- és a Trojanszka szlivova szilvapálinka. A bolgárok a pálinkát az előételekkel, főleg a salátákkal együtt fogyasztják, majd rátérnek a főételekre, főleg grillhúsokra, de akkor már bort fogyasztanak. Az ország szőlészete és borászata a trák időkig vezethető vissza, a leghíresebb vörösborfajtája a Mavrud, amelynek szőlője csak Bulgáriában terem meg. Kevesen tudják, hogy a legmagyarabbnak tartott szőlőfajta, a kadarka bolgár és szerb közvetítéssel került Magyarországra a török megszállás utáni időkben.  A vörös borok piacán Bulgáriát a legjobb ár/érték arányú termelő országok közé sorolják Bulgária 12 bor- és gasztronómiai útvonallal, 54 regisztrált borfajtával rendelkezik, a védjegyek számát tekintve az ország a 8. helyet foglalja el az EU-ban.

„A bolgár üdülőhelyeken a szállás és vendéglátás árai a hazai árakhoz képest lényegesen olcsóbbak. Itthoni szemmel nézve a másod és harmadosztályú vendéglők árszínvonalán lehet étkezni, a bolgár sörök árai ritkán haladják meg az 2-3 leva (330-480 Ft) árakat”

 

Magyar emlékhelyek Bulgáriában
A rendszerváltás előtt a két állam nagy figyelmet fordított a kétoldalú történelmi kapcsolatok kutatására, a közös magyar-óbolgár őstörténet feltárására, a kulturális kapcsolatok ápolására. A Kádár-Zsivkov érában szinte minden középiskolás tudta, hogy Hriszto Botev a bolgár Petőfi és Petőfi Sándor a magyar Botev, párhuzamot vontak Jókai Mór és Ivan Vazov prózai művei között. A rendszerváltás után ezek a közös értékek valahogy feledésbe merültek.
A bulgáriai magyar történelmi emlékhelyek közül ki kell emelni Vidin városát, amelyet Nagy Lajos király 1365-ben elfoglalt és Bodonyi Bánság néven a magyar királysághoz csatolt. Vidinből írta Kossuth Lajos 1849 szeptemberében a híres vidini levelét. Nikápolynál Nagy Lajos 1366-ban még legyőzte a törököt, de 1396-ban Zsigmond seregei és a francia lovagok vereséget szenvedtek az oszmán túlerőtől.
Ulászló magyar király és Hunyadi János közép- és kelet-európai keresztény összefogással próbálták meg felszabadítani Bolgárországot, az akkor már a közel fél évszázada tartó török hódoltság alól, de a döntő 1444. évi várnai csatát a keresztény hadtestek elbukták. A Kossuth-emigráció a török szultán engedélyével Sumen városában telepedett le 1849-ben, és aktívan részt vett a bolgár reneszánsz felvirágoztatásában.
Az első bolgár nyelvű olvasókönyveket a brassói és a budai nyomdákban nyomtatták cirill betűkkel. A múlt század 50-es és 60-as éveiben Nagy László költő-írót a „rodopei magyarnak” hívták, mert gyakran járt vissza Szmolyanba, ahol betegségét gyógyította. Tiszteletére emlékházat emeltek.
A bolgár-magyar kapcsolatoknál meg kell említeni Kanitz Fülöp Félix magyar geográfust, aki az első balkáni térképet készítette el. Az 1877-1878-as orosz-török háborúban az orosz vezérkar ezt a térképet használta fel és a pontos helyismeret döntötte el a háború végső kimenetelét.
Fehér Géza, a magyar régésztudomány nagy alakja az 1920-as években fejtette meg a ma már világörökséget képező madarai lovas szobor feliratát. Nem véletlen, hogy a közös őstörténet, a magyar és a bolgár közös történelmi kapcsolatokra való tekintettel a magyar és a bolgár parlament 2016 szeptemberében október 19-ét, a Csodatévő Rilai Szent János ünnepnapját, a Magyar-Bolgár Barátság Napjává nyilvánította. Barátsági szerződést Magyarország Bulgárián kívül csak Lengyelországgal, Bulgária csak hazánkkal kötött.
Bulgarikumok: rózsaolaj, bolgár joghurt (lactobacillus bulgaricus), sopszka saláta, szirene sajt, fordított bólogatás.
Világörökségek: Neszebár öregváros, Rilai Kolostor, a Bojána templom, a Madarai Lovas, a Szvestari trák sírkamra, a Kazanlak trák sír, az Ivanovoi sziklatemplomok, a Szrebarna bioszféra rezervátum, a Pirin Nemzeti Park, a Szurva Fesztivál Pernikben, a Bisztricai asszonyok, a Nesztinárok (parázstáncosok)