„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Az utcai tömegtüntetések decemberi megszervezése egyértelműen sikeres volt a PP–DB pártszövetség számára, még ha azon más pártok szimpatizánsai is megjelentek. Erre alapozva Aszen Vaszilev pártelnök stratégiai célként 121 mandátum megszerzését és az önálló kormányalakítást tűzte ki a következő előrehozott választásokon a 240 fős parlamentben”
Fotó:EUROPRESS/Nikolay DOYCHINOV/AFP
Két évtizednyi felzárkózás és integrációs lojalitás után Bulgária tavaly január 1-én belépett a schengeni térségbe, majd most, 2026. január 1-én 21. tagállamként csatlakozott az eurózónához. Ami Brüsszelben sikertörténetnek számít, az Szófiában politikai válságba torkollott. Az euró bevezetése nem megnyugvást, hanem bizonytalanságot és társadalmi feszültséget hozott.
„A lakosság döntő többsége korainak, erőltetettnek és kockázatosnak tartotta az idei céldátumot”
Emiatt tavaly ősszel a nagyvárosok utcáin tiltakozások indultak a leva megőrzéséért, majd az idei, 2026. évi – euróban készülő – költségvetés elfogadása ellen. A demonstrációk gyorsan túlnőttek eredeti céljukon, és nyílt kormányellenes megmozdulásokká váltak. Decemberre már mintegy 150 ezer tüntető követelte a kabinet távozását. A nyomás nem csillapodott, így december 11-én Bojko Boriszov kénytelen volt lemondatni a GERB–SZDSZ vezette kormánykoalíciót, amelyben a Bolgár Szocialista Párt – Egyesült Baloldal és a Van Ilyen Nép is részt vett.
Bolgár euró: Sikertörténet, avagy ismétlődik a görög államcsőd forgatókönyv?
Bár a bolgár euró bevezetése első ránézésre sikertörténetnek tűnik – hiszen a balkáni ország az Európai Unió egyik legfegyelmezettebb költségvetésével rendelkezik, miközben a külső államadósság jelenleg is 30 százalék alatt van –, a képlet korántsem ilyen egyszerű. Ebben a fiskális fegyelemben meghatározó szerepet játszik az 1996-ban létrehozott Valutatanács, amely kivezette az országot az 1996–97-es pénzügyi és bankcsőd válságból. Steve Hanke, a John Hopkins Egyetem alkalmazott közgazdaságtan professzora – akit a bolgár Valutatanács „atyjának” neveznek – a bolgár euró bevezetésével kapcsolatban a következőket mondta:
„A bolgár politikusok tévedtek. Az euró bevezetése hiba, mert Bulgária nem léphet ki az egységes monetáris unióból, a Valutatanács stabilitást hozott Bulgáriának”
– jegyezte meg. A továbbiakban a professzor kommentálta Szimeon Djankovnak, az első Boriszov-kormány pénzügyminiszterének előrejelzését, mely szerint Bulgária 2027-ben túlzott deficittel szembesülhet. „Szerintem teljesen igaza van. A Valutatanács olyan, mint egy kényszerzubbony a politikusok számára. Ez egy eszköz a költségvetési kiadások korlátozására, azaz a kormányzati kiadások szabályozására. Meg akartak szabadulni tőle, hogy kontrollálhatatlanul költekezzenek. Elkezdenek egyre ostobább módon költeni, adósságokat halmozva fel, amelyeket végül hétköznapi bolgároknak kell majd visszafizetniük. Bulgária fiskális helyzete biztosan romlani fog majd, miután már nem a Valutatanács üzemmódban van” – magyarázta a közgazdász, aki szerint a helyzet irányításának egyetlen módja az alkotmánymódosítás.
„Hogy megfékezzem az adósságot, az alkotmányban rögzíteni kell, a kormányzati kiadások nem növekedhetnek gyorsabb ütemben, mint a gazdaság növekedése”
– ajánlotta Hanke, megjegyezve, a bolgárok nem kaptak lehetőséget közvetlenül eldönteni, hogy az ország belépjen-e az euróövezetbe.
„Az euró bevezetésének legfőbb hatása a hiány növekedésében és a kormányzati kiadások növekedésében fog érződni, ami az adósság növekedéséhez vezet, és negatívan érinti minden bolgár zsebét. Ez egyben politikai instabilitást is hoz az országban, mert a politikusok olyasmit tettek, amit a bolgárok nem akartak. Ez a populizmus felemelkedéséhez vezet. Ez lesz a legrosszabb hatása az euró bevezetésének Bulgáriában” – tette hozzá a professzor, megjegyezve, ami történik a bulgáriai inflációval, közvetlenül annak a következménye, ami az euróövezetben történik. „Követni fogja az euróövezeti trendeket.
„S úgy gondolom, hogy az euróövezetnek komoly problémái lesznek, mert a termelékenység nagyon alacsony, a gazdasági növekedés szintén alacsony, és a politikai vezetés nincs a szükséges szinten. A legtöbb ország pénzügyi helyzete jelenleg rendkívül aggasztó. Franciaországban a kormányok folyamatosan változnak, gyorsabban buknak meg, mint Bulgáriában, és ez a költségvetésnek köszönhető. Ráadásul a fiskális helyzet tovább romlik”
A politikai rulett a Zseljazkov-kormány bukása után
A Roszen Zseljazkov vezette kormány mindössze 11 hónapig irányította az országot. Sokáig úgy tűnt, hogy az ellenzéki Deljan Peevszki vezette DPSZ hallgatólagos parlamenti támogatásával képes lehet kitölteni a mandátumát. A politikai realitás azonban gyorsabban írta felül a számításokat. A neoliberális Folytatjuk a változást – Demokratikus Bulgária (PP–DB) felismerte az euró körüli társadalmi elégedetlenség mozgósító erejét, és a korrupciós narratívára építve tudatosan az utcára vitte a konfliktust.
„A Boriszov–Peevszki-duó démonizálása mentén sikerült politikai tartalmat adni a tiltakozásoknak, és egyben új szakaszba léptetni a bolgár belpolitikai válságot”
Rumen Radev államfő január 12-én megkezdte a politikai rulettet. Az államfő először a legnagyobb pártnak, a jobbközép GERB pártnak adott kormányalakítási megbízást, amelynek 7 napja lesz a mandátum teljesítésére. Ha ez nem sikerül, a második legnagyobb erő, a „Folytatjuk a változást – Demokratikus Bulgária” kapja a mandátumot, szintén egy hét határidővel. Ha ők sem járnak sikerrel, az elnök szabadon választhat egy parlamenti csoportot, amely megkapja a harmadik mandátumot, amelyre már nem vonatkozik alkotmányos határidő. Ha mindhárom mandátum sikertelen, az elnök ügyvivő kormányt nevez ki, a miniszterelnököt a „házszabályi könyvnek” nevezett listáról választva, és előrehozott választásokat ír ki.
Bolgár Orbán Viktor kerestetik
Egy neves közvélemény-kutató felmérése szerint a bolgárok mintegy 40 százalékának elege van a jelenlegi politikai osztályból, és teljesen új párt köré szerveződő kormányt szeretne. Szívesen vennék, ha a békepolitikájáról elhíresült Rumen Radev elnök akár egy ilyen párt élére állna. Egyelőre azonban az államfő nem árulta el szándékát. Ha vállalná, a légierő volt főparancsnoka katapultálna-e az elnöki székből a mandátuma lejárta előtt, és ha igen, mikor.
„Jelenleg Radev az ország legnépszerűbb politikusa, de a kutatás szerint még így is csak e választói csoport nagyjából felét tudná megszólítani”
Amennyiben Radev beszáll a politikába, minden párttól vonna el szavazókat, de a felmérés szerint a baloldali kispártok járnának a legrosszabbul, amelyek akár ki is szorulhatnak a parlamentből.
Boriszov visszaadta a mandátumot
„Ezeken a választásokon egyedül vagyunk mindenki ellen. A káosz még nagyobb lesz, mert nincs politikai erő, akivel jól kijöhetnénk” – mondta a GERB alapítója. Bojko Boriszov közel egy évtizedes kormányzása szinte sikertörténet. Az ő idejében épült ki a Török áramlat gázvezeték, és a leglényegesebb infrastrukturális beruházások is az ő nevéhez fűződnek. Boriszov szerint a GERB és az ő személyes érdeme, hogy
1. Nincsenek illegális migránsok Bulgáriában. Nulla illegális migráns! Hogyan állítsuk meg a migrációt? Állítsuk meg a külső nyomást. Meg kellett egyeznem Erdogan török elnökkel.
2. Bulgária semmilyen kárt nem szenvedett a „zöld megállapodás” miatt, azt az Európai Bizottsággal közösen értük el. Megvédtük a szénerőműveket.
3. A nemi politikával kapcsolatban senkit sem ért semmilyen negatív következmény. Sok ilyen barátom van. De ezt nem fogják tanítani az iskolában! A férfi az férfi – a nő az nő.
„Boriszov politikai ösztönének köszönhetően még időben felismerte, hogy az őszi-téli demonstrációk erodálhatják pártja népszerűségét, és ezért még időben szétrobbantotta a kormánykoalíciót”
A neoliberális Folytatjuk a változást – Demokratikus Bulgária (PP-DB) párszövetség radikalizálódik
A Kiril Petkov–Aszen Vaszilev harvardi duót az amerikai demokraták ültették a hatalomba. Joe Biden már akkor miniszterelnökként említette Kiril Petkov nevét, amikor még csak alig ismert miniszter volt a Radev által kinevezett ideiglenes ügyvivő kormányban. Kormányzásukat állandó botrányok kísérték, ezért Radev elhatárolta magát tőlük, és „politikai sarlatánoknak” nevezte őket.
A 2025-ös év felemás módon alakult a liberális pártszövetség számára. Elutasították, hogy koalícióra lépjenek Boriszov pártjával, az első félévben védekezésre rendezkedtek be, a másodikban támadólag léptek fel. Később a pártszövetség tagjai egyre inkább aktivizálódtak, miután jött az uniós megerősítés, hogy Bulgária teljesíti a maastrichti kritériumokat, és 2026. január 1-től az euróövezet teljes jogú tagjává válik. A liberálisok mindenáron éket akartak verni Boriszov és Peevszki közé, korrupciós vádakkal állandóan démonizálták őket.
„Az utcai tömegtüntetések decemberi megszervezése egyértelműen sikeres volt a PP–DB pártszövetség számára, még ha azon más pártok szimpatizánsai is megjelentek. Erre alapozva Aszen Vaszilev pártelnök stratégiai célként 121 mandátum megszerzését és az önálló kormányalakítást tűzte ki a következő előrehozott választásokon a 240 fős parlamentben”
Jelen pillanatban ez az elképzelés teljesen irreálisnak tűnik, hiszen most még csak 36 képviselőjük van a parlamentben, eddig közel 300 ezer szavazó pártolt el tőlük. A pártszövetség szavazóbázisát a Szófia és néhány nagyváros úgynevezett városi jobboldala alkotja, ezeket bármikor utcára tudja hívni. A liberális pártszövetségnek azonban nincsenek számottevő pártstruktúrái, s a fővárost leszámítva nincsenek polgármesterei.
A PP-DB előtt álló kihívások
A Zseljazkov-kormány lemondatásával Boriszovnak sikerült megőrizni a lehetőséget a GERB számára, hogy vezető erő maradjon a politikában, és már át is kapcsolt kampány üzemmódra. Deljan Peevszki azonban erős ellenfél. A liberálisok eleinte Peevszkivel próbáltak szövetkezni Boriszov ellen. Kérlelték Peevszkit, segítsék megbuktatni Boriszovot, nyugdíjazzák és „száműzzék valami távoli szigetre”. A DPSZ elnöke azonban elhajtotta őket, minden üzenetüket és beszélgetésüket rögzítette, és ezeket bármikor nyilvánosságra hozhatja.
„A pártszövetségnek most meg kell őriznie a változás energiáját és a mozgósításra kell összpontosítania”
A liberális pártkoalíció célja nem csupán a feljutása a pártok ranglistájának az élére, hanem az is, hogy eltávolítsa a politikából fő versenytársait, a GERB-et, Boriszovot, a DPSZ-t és Peevszkit. A liberálisok a teljes hatalmat akarják, ezért ők is szintén vissza fogják adni az államfőnek a megbízást
Az oroszbarátnak mondott Vazrazsdane párt is választásokat akar nyerni
Kosztadin Kosztadinov, a párt elnöke szerint ez a parlament elfáradt, kimerült, és már káros, ezért minél hamarabb bekerül a történelembe, annál jobb. Úgy gondolja, hogy az előtte lévő parlamentek is ilyenek voltak. Az „Euroatlanti Bulgária” ideje azonban véglegesen lejárt. Beleértve Bulgária erőszakos bevezetését az euróövezetbe.
„Kosztadinov úgy véli, mindezért a bolgár állampolgárok fognak a közelgő választásokon Bulgária euroatlanti elitje felett ítéletet hozni”
„Itt az ideje, hogy Bulgáriát államként újjáalapítsuk, és ideje visszaállítani szabadságunkat és függetlenségünket. A Vazrazsdane fő célja a parlamenti választások megnyerése után a bolgár nemzeti valuta, a bolgár függetlenség helyreállítása és Bulgária kilépése az euróövezetből” – nyilatkozta a pártelnök
Deljan Peevszki a Jogokért és Szabadságjogokért Mozgalom – Új kezdet (DPSZ–NN) párt elnöke
Különös politikai karriert futott be az egykori médiacézár, hiszen keresztényként sikerült neki az etnikai török liberális párt élére felküzdenie magát. Először a párt társelnöki posztját szerezte meg, majd nyugdíjba küldte Ahmed Dogan társelnököt, a rendszerváltás utáni Bulgária egyik legmeghatározóbb politikusát. Peevszki volt az, aki parlamenti vizsgálóbizottságot akart felállítani Soros György bulgáriai tevékenységének vizsgálatára, de kezdeményezése nem talált támogatásra. Peevszki többnyire pragmatikus kérdésekkel foglalkozik. Jelenleg kampány helyett árrés plafon-törvény bevezetését szorgalmazza. Sokan potenciális miniszterelnököt látnak benne.
Elon Musk politikai bombája
Bombaként robbant Bulgáriában Elon Must bejegyzése az X közösségi oldalon, miszerint a szavazógépeket a választások meghamisításának céljából hozták létre a Soros szervezetek. Ilyen gépekkel csalta el a választási eredményeket Maduro is. A bírálatok összekapcsolják a bolgár gyakorlatot a venezuelai tapasztalatokkal, ahol a gépi szavazással lebonyolított választások legitimitását több állam nem ismerte el, így a kizárólagos gépi voksolást a választási manipuláció és a külső befolyás kockázataként értékelik.
„Ugyanezekkel a gépekkel Bulgáriában számos választást tartottak, amelyek az előzetes felmérésekhez képest sorra furcsa eredményeket hoztak”
Ráadásul Bulgáriába a gépeket magáncégek raktáraiban tárolják, a szoftverekhez csak egy szűk kör emberei férnek hozzá, ezért az emberek nem bíznak a gépi szavazás hitelességében. Részben ezzel magyarázható a bolgárok alacsony választói aktivitása. Mindezek ellenére a múlt hónapban a PP-DB pártszövetség azzal a követeléssel állt elő, hogy a legközelebbi parlamenti választásokat 100 százalékig gépi szavazással bonyolítsák le.
„Az a tény sem zavarta őket, hogy korábban egy zártkörű beszélgetésükből kiszivárgott, hogy összejátszottak Rumen Radev államfővel és buherálták a gépek szoftvereit”
Beismerték, hogy a szoftverek manipulálása nélkül a PP-DB pártszövetség nem közép-, hanem csak egy kispárt lenne. Neves alkotmányjogászok szerint a gépi szavazás a vele szembeni bizalmatlanság miatt mintegy félmillió szavazót tart távol a parlamenti választásoktól.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
