A náci Németország felett aratott győzelem napja mára összeforrt a moszkvai Vörös téren megtartott parádéval, a sokak által egyik legfontosabbnak tartott orosz ünnep elképzelhetetlen lenne nélküle. A tavalyi évhez képest szerencsére idén nem gördült komolyabb akadály az ünnepség megrendezése elé, ám a geopolitikai események rányomják bélyegjüket az eseményekre.

Oroszország a mai napon ünnepli a náci Németország felett aratott győzelem 76. évfordulóját. Ennek legismertebb és egyben legnagyobb reprezentációjával bíró eseménye a Vörös téri katonai parádé. Moszkva mellett még 27 orosz nagyvárosban – például Szentpéterváron, Jekatyerinburgban vagy a hős városként hivatkozott Szevasztopolban – és a szíriai Hmejmím légibázison tartanak parádét, köztük 12-ben légi parádét is. Ahogyan az várható volt, a legutóbbi jubileumi megemlékezéshez képest az idei felvonulás léptéke bár impozáns lesz, ám nem éri el a tavaly tapasztalt szintet. A Védelmi Minisztérium által kiadott közlemény szerint Moszkvában 12 ezer katona, 191 szárazföldi technika és 76 légi jármű fogja alkotni a központi megemlékezés gerincét.

„Oroszország szerte a hadsereg 60 ezer tagja, 300 repülőgép és 1800 szárazföldi jármű kíséretében vesz részt a Győzelem napjának megünneplésében”

 

A moszkvai parádéra rátérve 2021 nemigen hoz újdonságokat a korábbi évekhez képest szárazföldi fronton. Szemben 2020-al, idén a hangsúly a prototípusokhoz képest a már szériagyártás alatt álló modellekre került át. A Vörös téren tavaly debütált eszközök közül egyedül a T-90M „Proriv-3”, a T-80BVM, illetve az 57 milliméteres löveggel ellátott Kurganyec vesz részt idén is a parádén, míg például a TOSz-2 „Toszocska” rakéta-sorozatvető idén nem teszi tiszteletét, ahogy a modernizált Pancir-SzM helyett is csak az „alap” Pancir-Sz lesz látható. Érdekesség, hogy a parádé alatt a járművek mindegyike egységesen 12 km/h-val halad. A szervezők szerint ugyanis ez az az optimális sebesség amivel még a közönség is élvezni tudja a harcjárművek látványát, de nem okoz torlódást a felvonulás során.

„Viszont egy újdonság mégis akad, méghozzá a Tájfun-PVO képében”

Az orosz terminológiában PVO-ként rövidített légvédelem nevét viselő jármű kifejezetten a Légideszant Erők (VDV) igényei szerint került kifejlesztésre a Tájfun-VDV alapjain. A kategóriájában a csapat légvédelemhez tartozó jármű fegyverzete egy 12,7 milliméteres Kord nehézgéppuskán túl kilenc Verba vagy Igla vállról indítható légvédelmi rakéta. Bár ezen eszközök eddig is szerepetek az gépesített csapatok fegyverzete közt, a Tájfun-PVO újdonsága, hogy használatukhoz nem kell elhagyni a járművet, sőt 20 km/h sebességig még menet közben is képes a rakétáit indítani. Mivel a rakéták saját keresőfejjel vannak felszerelve, így nincs szükség a cél külső megvilágítására. Ám a jövő hálózat alapú hadviselésének részeként a Tájfun-VDV képes rakétáit külső célmegjelölés – pl. felsőbb parancsnokság vagy a Tor-M2 légvédelmi rendszer – mellett is célra vezetni. A jármű összesen öt személy szállítására alkalmas, a személyzetből két főt alkotnak a légvédelmi tüzérek. A Tájfun-PVO fejlesztése a tervek szerint 2021 harmadik negyedévében befejeződik, amelyet követően megindulhat a típus sorozatgyártása.

„A légi parádé 76 gépe a győzelem óta eltelt évek számát szimbolizálja, melyek közül a forgószárnyas technika 23, míg a merevszárnyas 53 darabot tesz ki”

Az idei felhozatalból meglepő módon nem találjuk a parádék oszlopos tagjának számító Tu-22M3 stratégiai bombázókat illetve a MiG-29 típust is csupán az idén 30 éves Sztrizsi – Fecskék – bemutató kötelék képviseli. A Tupoljevek távolmaradásának oka gyaníthatóan a típust érintő márciusi baleset lehet, amely során a katapultülések meghibásodása következtében az egyik ilyen bombázó négyfős személyzetből hárman életüket vesztették. Az eset kivizsgálása vélhetően még nem fejeződött be teljes mértékben és a biztonsági szempontokat figyelembe véve a szervezők inkább az előzetes terveken változtatva a távolmaradás mellett döntöttek.

A MiG-29 esetében ilyen tragikus repülőeseményről nincsen szó, ennél prózaibb ok húzódhat meg a háttérben. Egy kor lezárultával a Légi-Kozmikus Erők fokozatosan megválik a Magyar Légierőben is egykoron szolgáló típustól.

„A hazai repülős körökben csak „nagyvasként” vagy „duplasvancúként” becézett MiG-ek helyébe az egységesítés jegyében a Szu-30SzM típus lép, ám a MiG-29 története itt nem ér véget”

Jelenleg állami tesztjeit végzi, a tervezőiroda által a MiG-29 váltótípusának tekintett MiG-35, amely többek közt modernizált avionikával, erősebb hajtőművekkel és javított repülési jellemzőkkel kívánja a MiG-29 alap konstrukcióját a modern követelményekhez igazítani. Bár a légierőnek a Szu-27-n alapuló típuscsalád kielégíti a felmerülő igényeit – a jövőt jelentő ötödik generációs Szu-57-ről nem is beszélve -, a lehetséges exportmegrendelések szempontjából szükséges a MiG-35 hazai rendszeresítése. Ha az állami tesztek alkalmasnak találják a hadrendbe állításra szinte biztosan a MiG-35 első alakulata a Sztrizsi kötelékhez kerül, míg a potenciális külföldi vevők közül India érdemel említést.

„A tavaly meghonosított tradíció részeként az orosz hajógyárak idén is tömeges gerincfektetéssel emlékeznek meg a Győzelem napjára, míg a flotta a napokban kapta meg a Projekt 885M Kazany elnevezésű nukleáris meghajtású vadász tengeralattjáróját”

Május elejével két Projekt 955A Borej-A rakétahordozó tengeralattjáró, két Projekt 20380 osztályú korvett és két Projekt 636.3 „Varsavjanka” osztályú dízel-elektromos vadásztengeralattjáró építése kezdődik meg három helyszínen.

Az elmúlt évekhez képest meglepőnek tűnhet, de ahogy azt Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő megfogalmazta idén a Kreml nem tervezi más államok vezetőinek meghívását a parádéra. Bár a döntést Peszkov azzal magyarázta, hogy nincsen szó nagyobb nemzetközi figyelmet kapó évfordulóról és az egészségügyi szabályok is szigorúbbak, vélhetően inkább a feszült politikai helyzet áll a háttérben. A korábbi, úgymond nem kerek évfordulók esetében is mindig küldött meghívókat az orosz vezetés a baráti vagy partner országok vezetőinek, ám a 2014-es ukrajnai események óta megfogyatkozott az azt elfogadók száma. Bár az sem elhanyagolható tényező, hogy a tavalyi parádé előestélyén a kirgiz delegáció több tagjánál, illetve magánál az államfőnél is koronavírus fertőzést diagnosztizáltak, mégis lehet Moszkva egyszerűen megunta az eredménytelen meghívásokat.

„Mindezzel összefüggésben idén a külföldi vezetők mellett a külföldi katonák részvétele is hiányozni fog a parádé programjából. Mindezek mellett kifejezetten érdekes politikai fejleményként fogható fel Tádzsikisztán régi motorosnak számító vezetőjének Emomali Rahmon egyedüli részvétele”

Pár nappal ezelőtt Kirgizisztán és Tádzsikisztán biztonsági erői még aktívan harcoltak egymással a két ország határvidékén egy víztározó, illetve bővebben a vitatott határok kapcsán kitört konfliktus részeként, ám a tádzsik vezető ma már Moszkvában tartózkodik. Noha közlések szerint Rahmon munkalátogatásáról még a harcok kitörését megelőzően állapodott meg Moszkva és Dusanbe, mégis beszédes mennyire felértékelődött az egykori tagköztársaság szerepe Moszkva szemében a NATO és az Egyesült Államok afganisztáni kivonulásának hatására.

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) részeként Kirgizisztán mellett immár Tádzsikisztán is egyesítette légvédelmi rendszerét az orosszal, illetve a 102. számú bázisát is megerősíti Moszkva a térség stabilizációjának erősítéseként. Rahmonnal szemben a szomszédos Kirgizisztán vezetője, Szadir Zsaparov a járványügyi helyzetre hivatkozva nem vesz részt. Zsaparovhoz hasonlóan a győzelem napi parádé és nagyobb megemlékezések törlése mellett a kazah Kaszim-Zsomart Tokajev sem képviselteti országát a Moszkvában.

„Utolsóként érdemes megemlítsük, hogy a szárazföldi, légi és vízi terep mellett az orosz haderő vasúton is készül a Győzelem napjára”

A Győzelem Vonat képében a világon elsőként egy Oroszországot bejáró mozgó tárlaton ismerkedhetnek a látogatók interaktív módon a Nagy Honvédő Háború eseményeivel, míg a közkeletű dal után „Mi armija sztrani-mi armija naroda”, azaz „Mi vagyunk az ország hadserege, mi vagyunk a nép hadserege” elnevezésű vonat a hadsereg népszerűsítése mellett a legmodernebb orosz haditechnika példányait és a szíriai harcok során szerzett trófeákat hozza el az ország több szegletébe.

Bár méretében 2020-hoz képest a győzelemi parádé kisebb léptéket ölt, Oroszország mégis méltó módon emlékszik meg 76 évvel ezelőtti győzelméről, amelyet a napokban megkérdezett oroszok 69 százaléka a legfontosabb ünnepként tart számon.