„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
– A kockázatcsökkentés, azaz derisking jegyében az Európai Unió büntetővámokat vet ki Kínára, noha a német autóipar tiltakozott ez ellen. Ennek fényében milyennek értékeli az EU Kína-politikáját?
– Az úgynevezett derisking, vagyis a Kínától való leválásra irányuló törekvés véleményem szerint hibás, és újabb példája az EU rövidlátó, ideológiailag motivált külpolitikájának, amely figyelmen kívül hagyja az európai országok, különösen a német gazdaság érdekeit. Ahelyett, hogy az EU ápolná gazdasági kapcsolatait Kínával, szankciókat és büntetővámokat vet ki, amelyek elsősorban az európai fogyasztókat és ipart terhelik. Különösen a kínai piacra erősen támaszkodó német autóipar szenved jelentős hátrányokat e politika miatt. Az AfD álláspontja szerint a Kínával való viszonynak Németország reálpolitikai érdekeihez kell igazodnia…. A nyugati arrogáns hozzáállás vezetett új nemzetközi szövetségek, például a BRICS kialakulásához az elmúlt évtizedekben.
– Mire számít az ukrajnai háború lezárására irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban?
– Az ukrajnai háború lezárása korunk egyik legnagyobb geopolitikai kihívása. Az EU – különösen a német kormány – ebben a kérdésben teljesen tévúton jár. Egy olyan, eszkalációra épülő vonalat követ, amely nemcsak óriási költségekhez vezet, és szükségtelenül elnyújtja a háborút, hanem Európa biztonságát is tovább veszélyezteti. Ahelyett, hogy semleges vagy közvetítő szereplőként lépett volna fel, az EU túlságosan is részesévé vált ennek a konfliktusnak, ami csak tovább bonyolította a helyzetet. Nem történhet meg, hogy az európaiak továbbra is egy olyan biztonsági és Ukrajna-politikát folytassanak, amely a Biden-kormányzat hibás megközelítését követi. Ezzel szemben Donald Trump mindig sokkal pragmatikusabb álláspontot képviselt. A közeledést szorgalmazta Oroszországgal, és a tárgyalásokra helyezte a hangsúlyt ahelyett, hogy tovább eszkalálta volna a helyzetet. Az új amerikai kormányzat béketörekvései ezért üdvözlendők…
– Létezik egy elmélet, miszerint Donald Trump amerikai, Xi Jinping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egy „Jalta 2.0”-megállapodás keretében befolyási övezetekre osztanák fel a világot. Mit gondol erről?
– A „Jalta 2.0” forgatókönyvről már most széles körben élénk vita folyik. Az is tény, hogy az USA és Oroszország jelenleg is tárgyalnak Ukrajnáról – az Európai Unió viszont nem kap helyet a tárgyalóasztalnál, és nagyrészt kimarad a folyamatból. A világ jelenleg egy multipoláris rend felé tartó átalakulás közepén van – ez pedig Európa számára komoly biztonságpolitikai kihívásokat jelent. Az Egyesült Államok geopolitikai és gazdasági érdekei egyre inkább eltérnek Németország és más európai államok érdekeitől. Jó kapcsolatokra azonban továbbra is szükség van az Egyesült Államokkal – amennyiben a NATO megmarad védelmi szövetségnek. Németországnak és európai szomszédainknak azonban közép- és hosszú távon nem szabad kizárólag nem európai országok védelmére vagy ígéreteire hagyatkozniuk, hanem katonai és stratégiai autonómiára kell törekedniük. Az egységes európai hadsereg létrehozására irányuló törekvéseket azonban az AfD elutasítja.
(A teljes interjút az Eurázsia magazin friss számában olvashatják.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
