„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Vass István írása a #moszkvater.com számára
„Ha közvetlenül nem is szeretne megmérkőzni a két atomhatalom, egy orosz-ukrán proxy háború esélyét már több hete latolgatják a biztonságpolitikai szakértők”
Fotó:EUROPRESS/Armed Forces of Ukraine/Anadolu Agency
Stabil és kiszámítható kapcsolatot szeretne építeni a két hatalom között Joe Biden amerikai elnök, emeli ki a BBC a pattanásig feszülő helyzetről szóló összefoglalójában. Biden a Vlagyimir Putyin elnökkel folytatott keddi telefonbeszélgetésén egyúttal felvetette egy semlegesen területen megrendezendő csúcstalálkozó lehetőségét. Moszkva azonban most már nem siet. „Nem lehet rövid határidővel megszervezni a két elnök találkozóját, a kérdés a tanulmányozás szakaszában tart”- üzente a Kreml szóvivője Dmitrij Peszkov. A két nagyhatalom vezetője között ez mindössze a második telefonhívás volt, mióta Biden idén januárban elfoglalta a hivatalát. Azóta Bidennek sikerült lekörözni nagyotmondásban a Twitter-király elődjét, Donald Trumpot.
„Az orosz-amerikai kapcsolatokat leginkább az ismert játékelmélet, a chicken game (gyáva nyúl) jellemzi”
Ebben mindkét játékos a másik döntésének ismerete nélkül választhat, hogy kooperál-e vagy verseng. Kooperálásnak felel meg, ha elrántják a kormányt, versengésnek, ha nem. Jelenleg inkább az utóbbi jellemzi a cselekvéseiket. Ennek jegyében az amerikai vezetés meglehetősen sajátos útját választotta a feszültség csökkentésének. Míg ugyanis az egyik kezével békejobbot nyújtott, a másikkal tíz orosz diplomatát utasított ki, és újabb szankciókat vetett ki Moszkvára, amelyek a szakértők szerint nem jelentenek számottevő hátrányt Oroszországnak. Még mindig az amerikai választásokba való beavatkozásra, és az Amerikát ért kíbertámadásokra hivatkozva. Nem maradt el ezt követően a Kreml tükörválasza sem. Az orosz RT hírportálon jelent Paul Robinson, az ottawai egyetem professzorának a témába vágó írása. Ebben Robinson helyesen állapítja meg, hogy
„bár Biden Moszkvát (csakúgy, mint Pekinget) sokkal inkább ellenségnek tartja, mint partnernek, háborúzni azonban nyilván nem akar”
A Kreml halogató válasza pedig a professzor szerint taktikai időhúzás. Putyin ugyanis nem szeretne úgy a tárgyalóasztalhoz ülni, hogy csak kioktatásban és fenyegetésben részesül a másik fél részéről. Oroszország hajlandó leülni és beszélni, de csak egyenlő feltételekkel. Ellenben Amerika úgy gondolja, hogy a saját feltételei alapján is a tárgyalóasztalhoz kényszerítheti Moszkvát. Ez nagy hiba. A kérdés csak az, hogy az amerikaiaknak mennyi időbe telik, míg erre rájönnek.
„Ha közvetlenül nem is szeretne megmérkőzni a két atomhatalom, egy orosz-ukrán proxy háború esélyét már több hete latolgatják a biztonságpolitikai szakértők”
A szakadár donyecki és luhanszki köztársaságok körül Kijev már lényegében február óta koncentrálja erőit, és újra tüzérségi párbajoktól hangos a régió. De miért pont most melegítené fel Kijev a befagyott konfliktust? Természetesen megint a gazdasági okokat kell keresni, az indokok mögött. 2021 elejére a gazdasági és szociális helyzet, a választási ígéretek elmaradása, valamint az elhibázott járványkezelés következtében az elnök, Volodimir Zelenszkij támogatottsága minimális szintre zuhant.
A kijevi vezetés önbizalmát megnövelte egyrészt, hogy Washington az utóbbi öt évben 2 milliárd dollár értékű fegyverzettel, hadfelszereléssel segítette Ukrajnát. Másrészt a „Defender Europe 2021” nevű nyár elejére tervezett NATO-hadgyakorlat előkészületei miatt is bízik a nyugati segítségben.
„A nagyszabású nyugati katonai erődemonstráció célja ugyanis felkészülés egy Oroszország elleni, Európát megvédő háború megvívására a Baltitól a Fekete-tengerig”
Moszkva erre a kelet-ukrajnai határ mentén tartott csapat nagyszabású csapatösszevonással válaszolt. Jelenleg a meg nem erősített források szerint, mintegy 40 ezer fős egység a kelet-ukrajnai határon, és további 42 ezer fős kontingens pedig a Krímben állomásozik. Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentése szerint semmi köze a katonai egységek megjelenésének a kialakult helyzethez. Mint fogalmazott, mindössze egy április 30-ig tartó, a teljes haderő harcképességét ellenőrizendő, előre nem bejelentett hadgyakorlat zajlik.
„Sojgu megjegyzi, hogy orosz biztonsági érdek a hadgyakorlat, hisz a térségben ugyanúgy jelen van NATO is. Április első hetében 50 amerikai, illetve NATO tagországhoz tartozó felderítő repülőgépet azonosított az orosz légvédelem, de a Donbasszhoz közeli ukrán területeken is észleltek amerikai felderítő drónokat”
Egyelőre nem világos, mi lehet Moszkva szándéka, de mindenképp szeretnék jelezni, hogy térségben még ők az urak. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter odáig ment, hogy közölte, „ha Kijev a támadás mellett dönt, Ukrajna, mint állam is megsemmisülhet”. Ezzel nyomatékosítva, hogy Moszkva nem fogja hagyni a két szeparatista „népköztársaság” elleni offenzívát Ukrajnának.
A NATO aktivizálódását jelzi Jens Stolenberg főtitkár kijelentése, amit a France24 idéz. „Oroszország jelentős katonai csapat összevonása indokolatlan, megmagyarázhatatlan és mélységesen aggasztó. […] Oroszországnak le kell állítani a katonai csapatösszevonást Ukrajnában és környékén, fel kell hagyni a provokációival” – mondta Stoltenberg az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kulebával tartott találkozója után. Az amerikai külügyminiszter, Anthony Blinken pedig „rendíthetetlen támogatásáról” biztosította Ukrajnát. Egyelőre inkább csak szavakban. Az amerikai hadihajók ugyanis mégsem mentek át a Boszporuszon. Közben az orosz hajók fél évre lezárták a Kercsi-szorost.
„Közben úgy tűnik, Európa megint nem tudja, mit csináljon, Franciaország és Németország például mind a két felet felszólította, tegyen meg mindent a feszültség enyhítése érdekében. Az Európai Bizottság pedig miközben dörgedelmesen elítéli a fenyegető orosz katonai mozgást, sokatmondóan, és már-már sértően utasította el Volodimir Zelenszkijnek meghívását”
A Politico szerdán szellőztetett meg egy levelet, amelyben Ursula von der Leyen visszautasítja az ukrán elnök meghívását az ország függetlenségének 30. évfordulóját ünneplő ceremóniára, és az első Krími Platform csúcstalálkozóra. Az udvarias válasszal azonban több gond is akadt. Egyrészt, a levelet nem maga Von der Leyen, hanem a kabinetfőnöke, Björn Seibert írta alá. Ez komoly protokolláris hiba, hiszen nem illendő, hogy Zelenszkij meghívására ne a vele egyenrangú bizottsági elnök feleljen, hanem a titkára. Másrészt az is visszás, hogy azzal a kifogással térnek ki a részvétel elől, hogy Von der Leyennek „rengeteg elfoglaltsága van” a kérdéses napokban. Márpedig az eseményt augusztusban tartják, amikor a szervezet jellemzően szünetet tart és Brüsszel ilyenkor „kiürül”.
„Zelenszkijnek most már komolyan aggódnia kell, nehogy a korábbi nagy nyugatbarát Szaakasvili sorsára jusson. Míg azonban a grúz-orosz háború után Szaakasvili a helyén maradhatott, addig a Washingtonnal finoman szólva is szorosabb kapcsolatban álló kijevi vezetés esetében ez egy esetleges orosz bevonulás után elképzelhetetlen”
A Nyugat és Oroszország közötti jelenlegi teljes bizalomhiány közepette fennáll a veszélye annak, hogy akár az érdekelt felek szándéka ellenére újra komoly harcok törnek ki Kelet-Ukrajnában. Ez nem jó hír a térségünknek. Ami az amerikai-orosz viszonyokat illeti, egyfajta hideg békével érdemes számolni a következő években, amely az amerikai gazdasági szankciók terén sem megy el a végletekig, de konzerválja a konfliktus veszélyét.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
hufi says:
Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, de a saját védelmére tett lépések jogosak. Ukrajna nem önálló állam, a nyugat, de főleg Amerika játékszere. Hogy úgy mondjam, a segélyekből él. Ezért mint egy házőrző eb ugat, hogy jutalomfalatot kapjon.
Egyébként Goszpodin Putyin helyesen teszi, hogy nem sieti el, ki tudja mi fog történni Tovaris Biden Amerikájában.
Egyébként nem akarok belemenni egy geopolitikai, stratégiai elemzésbe, bizonyára az erre hivatottak megtették.
Befejezésképpen csak annyit mondhatok, Ukrajna egy képlékeny, határozatlan formáció.