
Egy Wildberries alkalmazott nézi a füstfelhőt, amely egy tűzvész során emelkedik az orosz e-kereskedelmi cég, a Wildberries logisztikai komplexumában, Podolszk városa közelében, Moszkva mellett, 2026. augusztus 16-án
Fotó:EUROPRESS/TATYANA MAKEYEVA/AFP
Ukrajna üvöltött az őt ért csapások alatt. Eljön a tél, és Ukrajna számára még nehezebb lesz, mint a legutóbbi. Az ukrán infrastruktúrára mért orosz csapások következtében az ország már nem képes elegendő áramot termelni a hideg évszakra. Pontosan ezért az ukrán fél már régen felhagyott minden maximalista követelésével. A területek visszaadása nincs is napirenden. Volodimir Zelenszkij most már csak tűzszünetet követel. Markus Reissner ezredes, az osztrák vezérkar tagja fejtette ki mindezt a német N-tv televíziós csatornának nyilatkozva.
„Az ezredes szavait megerősítik az ukrán elitből érkező kétségbeesett jelzések is, amelyek a kegyetlennek ígérkező tél előtt a nagyvárosok, mindenek előtt Kijev tömeges evakuálásának rémképét vetítik előre”
De nem nyugtatták meg az ukrán lakosságot a volt főparancsnok Valerij Zaluzsnij kijelentései sem. Az elnöki szék egyik esélyesének számító – már ha lesznek egyszer választások – tábornok szerint Ukrajna szinte minden fegyvertípust használt már – kivéve a Tomahawk rakétákat, a nukleáris fegyvereket, a repülőgép-hordozókat és az F-35-ösöket -, és alkalmazta a hozzájuk tartozó doktrínákat. Oroszország minderre megtalálta az ellenszert, alkalmazkodott az ukrán harctéri technológiákhoz. Ennek egyik legutóbbi példája, hogy a Starlink elvesztése után kiépítette a Rasszvet (napfelkelte) névre hallgató saját műhold hálózatát. Oroszország alacsony Föld körüli pályás, globális űrinternet hálózatát a Bjuro 1440 magán űripari vállalat fejleszti, és amennyiben ez a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor ez 2027 nyarára már éjjel-nappali teljes lefedettséget biztosít majd Ukrajna felett.
„Ukrajna célja az oroszországi mélységi csapások fokozásával és az ezt előkészítő és párhuzamosan haladó információs hadművelettel mindenek előtt azt akarta elérni, hogy meggyőzze Donald Trumpot arról, hogy Ukrajna képes megnyerni a háborút. Erősítse az európaiak kitartását a háború támogatása mellett, lelket öntsön az egyre inkább kimerülő ukrán lakosságba és természetesen a látványos csapásokkal megacélozza a katonák harci kedvét. Kijev és az európaiak arról sem tettek le, hogy szankciókkal és folyamatos drón csapásokkal megtörjék és a hatalom ellen fordítsák az orosz társadalmat. Úgy gondolják ugyanis, hogy erre több esélyük van, mint magának a háború menetének a megfordítására”
Az állandósuló mélységi támadások kétségkívül elvitték a háborút Oroszországba, időlegesen kivették a finomítói kapacitások 30, ukrán becslések szerint 40 százalékát, az átmeneti üzemanyag hiánynak a benzinkutak környékén kígyózó soroknak nem örült az orosz társadalom. Mint ahogy a Wildberries és az Ozon webáruházak logisztikai központjait érő támadásoknak sem. Közben megbénították az Azovi-tengeren az orosz gabona és kőolaj exportot. Ám sem a gazdaság nem omlott össze, sem pedig a lakosság nem fordult a hatalom ellen.
Ezzel szemben az orosz erők fokozták az ukrán hátország elleni támadásaikat, tükörválaszként folyamatosan iktatták ki a benzinkutakat, rombolták a kiskereskedelmi hálózatok raktárait, a folyamatos támadásokkal ellehetetlenítették az Odessza környéki kikötők működését – a tengeri blokád már az az exportbevételek felét érinti, az ukrán mezőgazdaság 3 milliárd dolláros veszteséget szenvedhet el -, eközben pedig az ország egész területén lőtték a hadiipari létesítményeket, mindenek előtt a drónokat összeszerelő üzemeket. Közben ne feledkezzünk el arról sem, hogy a Donbasszban Konsztantyinovka elesett, Kramatorszk és Szlovjanszk (Szlavjanszk) pedig lényegében frontvárosokká váltak.
S ha mindehhez hozzávesszük, hogy Donald Trump ugyan megenyhülni látszott Ukrajna irányában, ám Patriot rakétákat nem ad, sőt a licenszet sem nagyon engedik át az érintett amerikai cégek, közben Elon Musk sem bocsátja rendelkezésre a Starlinket a mélységi orosz területek elleni csapásokhoz, akkor az elmúlt másfél hónap a Fehér Ház „átállításában” is legfeljebb részleges eredményeket hozott. A kilátástalanságot jelzi az is, hogy a Bloomberg eközben arról számolt be, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Oroszország korábbi magas rangú tisztviselői előbb Bakuban, majd Bécsben találkoztak, és megvitatták azokat a lehetséges feltételeket, amelyek mellett megkezdődhetnének a háború lezárását célzó béketárgyalások. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az „Ukrajna megfordítja a háborút” narratíva finomítása is. Az optimisták kórusa elhalkulni látszik, a nyugati fősodor média pedig „rádöbben” arra, hogy szó sincs fordulatról a háború menetében. Egyszer talán majd azt is képes lesz kimondani, hogy a 40 napos ukrán hadművelet nem hozta meg a várt, vagy inkább remélt eredményt, azaz kudarcba fulladt.
Sőt, ahogy Ted Snider az The American Conservative szerkesztője és kolumnistája fogalmazott,
„az ukrán mélységi drón csapások elsősorban magukra az ukránokra jelentettek veszélyt, amely mindenek előtt abban rejlik, hogy miközben új szintre emelve fokozzák a háborút, Oroszországnál van az eszkaláció feletti fölény, és sokkal nagyobb mértékben képesek fokozni a csapások intenzitását”
Ráadásul miközben Ukrajna állandósította és felerősítette a támadásokat, nincs képessége védekezni az ezt válaszként követő orosz eszkaláció ellen. A nagy hírveréssel kísért mélyreható drón csapásoknak tehát nagyobb a kockázata annál, mint amennyire segítik Ukrajna háborús erőfeszítéseit. Ebben az értelemben az úgynevezett 40 napos hadművelet hasonlított az oroszországi Kurszki területet érintő 2024-es behatoláshoz, amelynek célja elsősorban szintén az Ukrajna háborús győzelmi esélyeiről szóló narratíva megalapozása volt. A legszomorúbb az ebben a mélységi háborúban – amely ellen Ukrajna nem tud érdemben védekezni -, hogy semmilyen hatással nincs a donbasszi harctérre, ahol a valódi háború zajlik. S míg a világ figyelme Ukrajna mélyreható drón csapásaira irányul, az orosz fegyveres erők Ukrajna erődítmény övezetét fenyegetik.
„Eddig Oroszország nagyrészt Ukrajna keleti részére korlátozta a háborút. A kétségkívül problémát jelentő ukrán mélyreható csapások, az ennek kapcsán Putyinra nehezedő hazai nyomás azonban arra késztetik Oroszországot, hogy teljes körű háborús erőfeszítéseket tegyen”
S bizony, Oroszországnak számos olyan célpontja van Nyugat-Ukrajnában, amelyet még nem támadott, és ehhez olyan fegyver arzenálja van, amelyet egyáltalán nem, vagy alig használt. Az eltökéltséget mutatja az is, hogy a Kreml immár „háborúnak” nevezte „különleges katonai műveletét”, amit eddig ritkán tett. A helyzet nem kedvez Ukrajnának. Míg Kijev drónokat lő Oroszország felé, Moszkva sokkal hatékonyabb rakétákat, köztük ballisztikus és hiperszonikus rakétákat lő Ukrajnára. A károkozás mértéke összehasonlíthatatlan. Precíziós rakéták csapódnak be az ukrán fegyvergyárakba, raktárakba, katonai infrastruktúrába és energetikai létesítményekbe.
A mélységi csapások máris fájdalmas eszkalációhoz vezettek. Bár az orosz ballisztikus rakéta támadások fokozódása bekerült a hírekbe, a nyugati média hallgat az orosz stratégia jelentős változásáról. Oroszország megkezdte célpontjainak kiszélesítését, ami egyebek mellett azzal a fájdalmas következménnyel járt, hogy Ukrajna főbb kikötői legalább részlegesen leálltak. Ennek következtében Ukrajna gabonaexport kapacitásának legalább harmadát elveszítette. De talán még ennél is fontosabb, hogy az odesszai kikötők kulcsfontosságú csomópontot jelentenek Ukrajna fegyverellátása szempontjából.
De ezt a logikát erősíti meg az Oroszországban egyébként külföldi ügynökként nyilvántartott Vlagyimir Pasztuhov is. Az orosz politológus is úgy látja, hogy Zelenszkij 40 napos terve a háború még agresszívabb szakaszát nyitja meg.
„Úgy véli, Moszkva reakciója, a komoly ellencsapás kiszámítható volt. Mint fogalmaz, Oroszországnak még mindig túl sok bábuja van a táblán ahhoz, hogy megadja magát, ráadásul még mindig elég gyalogja az ellentámadáshoz”
Oroszország jelenleg a nukleáris fegyvereken kívül is aszimmetrikus előnnyel rendelkezik Ukrajnával szemben. Olyan ballisztikus rakétái vannak, amelyek képesek áthatolni a Kijev körüli légvédelmet, ez pedig az ukrán fővárost és lakóit a helyzet túszává teszi. Emellett természetesen szimmetrikus csapásokkal is operál az egész ukrán kiskereskedelmi szektor ellen, amely akárcsak Oroszországban, sebezhető a légi támadásokkal szemben.
Pasztuhov szerint kellő kitartással, hidegvérrel, és az emögé tett erővel az ukrán-európai terv akár még működhet is, egy ilyen végjátéknak azonban megvan az ára, és ez az ár nagyon magas és véres lesz. Mert Ukrajna egy ugyanabból a sakk iskolából származó nagymester ellen játszik, aki könnyedén túszokká teszi saját lakosságát, amely pedig szokás szerint csendben van. Ezért aztán elképzelhetetlen volt a 40 napos offenzíva keretében a Putyin kapitulációját feltételező forgatókönyv. A kegyetlen végjáték előttünk álló szakaszában Kijev lakossága olyan banki ügyfelek helyzetében találja magát, akik a biztonsági őrök és rablók közötti tűzpárbaj során a tűzvonalba kerültek. Elkerülhetetlen lesz a választás, mi a fontosabb. a bank trezorjainak a tartalma vagy a betétesek élete. Sem Zelenszkijnek, sem európai partnereinek nincs valódi tervük arra, hogy kilépjenek a háborúból. De Putyinnak is csak annyi, hogy nem adja fel, és bármi áron igyekszik megtörni Ukrajnát és így legalább részben elérni a céljait.
„Putyin malmára hajthatják a vizet az ukrán támadások az ismert brit történész, elemző, Mark Galeotti szerint is. Mint fogalmazott, Kijev abban reménykedett, hogy a támadások sorozata aláássa az oroszok harci szellemét, azonban fennáll a veszély, hogy ez az orosz <háborús héjákat> erősítheti, akik nem a konfliktus befagyasztására, hanem annak eszkalálására kényszerítik Putyint”
Alaptalan szerinte reménykedni abban is, hogy az ukrán támadások megbéníthatják az orosz gazdaságot. Bár az alapbevételek a hadjárat kezdete óta körülbelül egyötödével csökkentek- jegyezte meg -, a mutatók a Perzsa-öbölben elhúzódó válság, és az ennek következtében magas olajárak következtében stabilizálódnak. Ezen kívül Galeotti szerint Ukrajnának a drón- és rakétakészletei is korlátozottak. Kénytelen volt erőforrásait az olajfinomítók elleni műveletekről az orosz Wildberries webáruház raktárai elleni támadásokra átirányítani, ami lehetővé tette az oroszok számára a létesítmények helyreállítását. A benzinért kialakult hosszú sorok már rövidülnek vagy eltűntek.
Ez a hadjárat azonban nem csupán gazdasági, hanem politikai jellegű is, és célja, hogy az oroszok számára érzékeltesse a háború valóságát. Az eredmények azonban vegyesek voltak. A Levada-Központ felmérése szerint azoknak az oroszoknak az aránya, akik szerint a háború sikeresen halad, 50 százalékra esett vissza, ugyanakkor a megkérdezettek csupán 28 százaléka állította, hogy a háború rosszul alakul. Az oroszok körében azonban növekszik az elégedetlenség, amely nem annyira Putyinra, mint inkább Ukrajnára irányul. Az orosz civil lakosság körében növekvő áldozatok száma is a kemény vonal híveinek játszik a kezére.
„Ukrajna mélységi csapásokra alapozott stratégiája nem fogja megfordítani a háború menetét. De Kijev még a mélységi csapások háborúját sem fogja megnyerni, hiszen támadó szempontból képtelenek lépést tartani az eszkalációval, közben pedig tehetetlenek annak a kivédekezésében”
A mélységi drón csapások és a háborús helyzet fordulatáról szóló narratíva célja az, hogy Európát és az Egyesült Államokat a háborúban tartsák, ez a háború elhúzódjon, és így megakadályozzák Ukrajna vereségét. A valóság azonban az, hogy ezek a lépések éppen felgyorsíthatják ezt a vereséget.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Tuco says:
Ennek a háborúnak csak vesztesei vannak. Az oroszok is azok.