„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Varsó lassítaná Ukrajna európai integrációját

2026. júl. 03.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Látványosan megromlott Varsó és Kijev viszonya azután, hogy Volodimir Zelenszkij az „UPA hősei” címet adományozta egy ukrán katonai egységnek. A vita történelmi alapú, ez azonban csak a felszín. A konfliktus mögött Lengyelország és Ukrajna érdekeinek ütközése is meghúzódik. Ukrajna európai integrációja ugyanis gyengítheti Varsó regionális vezető szerepét.

Karol Nawrocki #moszkvater

Karol Nawrocki
Fotó:EUROPRESS/Wojtek RADWANSKI/AFP

Rekord magasságba emelte Karol Nawrocki lengyel elnök népszerűségi mutatóját a Lengyelország és Ukrajna között kirobbant történelmi vita, pontosabban az, hogy a lengyel elnök megfosztotta a Fehér Sas Rendtől az lengyel történelmi érzékenységet durván semmibe vevő Volodimir Zelenszkijt. Az Onet portál számára az IBRiS szociológiai intézet által végzett közvélemény-kutatás szerint a lengyelek 54,8 százaléka bízik Nawrockiban, ami az egy hónappal korábbi felméréshez képest 8,4 pontos növekedést jelent. Ez egyébként a legmagasabb eredmény a népszerűségi rangsor történetében. A második legnagyobb növekedést a radikális jobboldali politikus, az Ukrajnát keményen bíráló, a Kijevnek nyújtott katonai segélyekkel szemben kritikus Grzegorz Braun érte el, akinek az elismertségi mutatója 7,3 ponttal 23,7 százalékra emelkedett.

„Egyértelmű, hogy a két politikus népszerűségének növekedése összefüggésben áll az Ukrajnával szembeni határozott fellépéssel, hiszen ez a trend egybeesik Ukrajna megítélésének érezhető romlásával”

A második legnépszerűbb politikus egyébként Radosław Sikorski külügyminiszter (42,6 százalék), akit a rangsorban Donald Tusk miniszterelnök követ 38,1 százalékkal. Ugyanakkor a varsói polgármesterbe, Rafał Trzaskowskiba vetett bizalom egy hónap alatt 5,6 ponttal 32,5 százalékra esett vissza, ami az összes politikus között a legnagyobb visszaesés volt.

A pártok között közben továbbra is a jobbközép, sok tekintetben liberális Polgári Koalíció a legnépszerűbb. Ha most tartanák a parlamenti választásokat Lengyelországban, akkor a Pollster Intézet friss közvélemény-kutatása szerint a kormányfő pártja kapná a legtöbb szavazatot (34,01 százalék), megelőzve a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság Pártját (PiS) (26,17 százalék). A jobboldali radikális Konfederacja a harmadik helyen áll 13,93 százalékos támogatottsággal, az Új Baloldal támogatottsága 7,82 százalékos, míg a másik radikális jobboldali párt, a Lengyel Korona Konföderációja (KPZ) a szavazatok 7,66 százalékát kapná. Nem érné el az 5 százalékos küszöböt a Baloldali Együtt Párt (4,58 százalék), és a jelenleg a koalíciót erősítő Lengyel Parasztpárt (3,55 százalék) és a Lengyelország 2050 (1,61 százalék) sem.

„Ez pedig azt jelenti, hogy a Polgári Platform hiába nyerne, kormányalakításra a jobboldali pártoknak lenne több esélye, amennyiben persze össze tudnának fogni”

Egyértelmű tehát, hogy az Ukrajna és Lengyelország között a náci kollaboráns, a második világháború idején lengyelek tízezreit legyilkol UPA körül kibontakozott vitából belpolitikai értelemben Nawrocki és a PiS profitál. A belpolitikai napirend ugyanis a történelmi emlékezet kérdésére helyeződik át, ami nemzeti konzervatív ellenzékhez közel álló téma. Különösen igaz ez a tétel Nawrockira, aki hosszú ideig vezette a Lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetét. Ezzel szemben Tusk az európai baloldali-liberális elithez fűződő szoros kapcsolatai miatt nem képes olyan radikálisan és erőteljesen elítélni az UPA-t, a „banderistákat” és az ukrán kormányt, mint Nawrocki és a PiS.

„Ezért aztán ennek a témának a napirenden tartása elsősorban az ellenzék kezére játszik. Bár Tusk más lengyel politikusokkal együtt szintén elítélte egy ukrán fegyveres erők egyik egységének <UPA hősökként> történt elnevezését, most megpróbálja bagatellizálni a botrányt.

Elemzők közben felhívják a figyelmet arra, hogy a jelenlegi, a felszínen történelmi vitaként megjelenő konfliktus mögött valójában egy sokkal mélyebb probléma húzódik meg. Az európai kereteken belül ugyanis Ukrajna és Lengyelország nem szövetségesek, hanem sok tekintetben versenytársak. Varsó és Kijev ugyanis versenyt fut az uniós befektetésekért, és az EU kelet-európai részének regionális vezető szerepéért is. Eddig Lengyelország egyedül uralta ezt a terepet, Kijev azonban egyre inkább demonstrálja hasonló ambícióit. Távolról sem tekinti magát másodlagos szereplőnek, és közvetlen kapcsolatokat épít Nyugat-Európa legnagyobb országaival.

„Ezzel összefüggésben Tusk nyilvánosan is kifejezte felháborodását amiatt, hogy Ukrajnáról csak a három vezető nyugat-európai ország – Németország, Franciaország és Nagy-Britannia – hozza meg a döntéseket, és követelte Varsó bevonását a folyamatba”

E tekintetben Tusk és Nawrocki politikájának különbségei tehát inkább stílusbeliek, semmint tartalmiak. Míg a PiS az európai integráció során „történelmi leckéket” adna Ukrajnának a volhíniai mészárlás és az UPA kapcsán, addig Tusk és pártja elsősorban a lengyel termelők védelmét hangsúlyozza, és követeli, hogy Kijev harcoljon a korrupció ellen. A védelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Lengyelország megvétózhatja Ukrajna uniós csatlakozását, ha Kijev nem hagy fel Sztepan Bandera és az UPA éltetésével. Igaz, Nawrocki és a PiS sem csupán a történelmi sérelmekre koncentrál. Ezt mutatja, hogy a lengyel elnöki hivatal a minap keményen bírálta Kijevet, mert szerinte a korrupt ukrán vezetés csupán színleli az uniós csatlakozási szándékot.

„Az eredmény mindkét esetben Ukrajna európai integrációjának lassulása és az EU-csatlakozáshoz olyan feltételek szabása, amelyek jelentősen gyengítik Kijev pozícióit az európai piacon”

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi botrány hatással van a lengyel társadalomra. A szociológusok már most az ukránellenes hangulat növekedését tapasztalják, és ezt még Tusk csapata sem tudja figyelmen kívül hagyni.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Pusztító orosz válasz a Wildberries-re

    2026. aug. 9.
    Egymást érik a nagyszabású orosz rakétacsapások az ukrán fővárosra. A célpontok az utóbbi időben egyre inkább a nagyobb ukrán kiskereskedelm...

    A Patriot dilemma

    2026. aug. 9.
    Az iráni háború oly mértékben emészti fel az amerikai légvédelmi készleteket, hogy az Egyesült Államok döntési helyzetbe került. Melyik szöv...

    Már Viszockij is szúrja az ukránok szemét

    2026. aug. 8.
    Vlagyimir Viszockij munkássága a szovjet-orosz paradigmán túllépve számos ország kulturális életébe ágyazódott be. A szovjet utódállamokon t...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater