„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Magyarország és Kárpátalja relációjában – főként radikális jobboldali körökben – napjainkban is érvényes téma, hogy az ukrajnai háború folyományaként, a konfliktus farvizén esetleg megvalósulhat valamiféle területi revízió. A dolog történelmi perspektívából szemlélve nem lenne példátlan, hiszen 1939-ben a Magyar Királyi Honvédség egy jól kivitelezett katonai akció keretében visszafoglalta Kárpátalját, ami akkor éppen Csehszlovákia része volt. Kárpátalja ezt követően Magyarországhoz tartozott, egészen 1944 októberéig.
„A radikális jobboldali körök revíziós álmainak van egy olyan háttere is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök többek között azért tart fent szoros viszonyt Putyinnal, mert paktumot kötöttek, amely szerint Ukrajna feldarabolása esetén Magyarország visszakapná Kárpátalját, vagy legalábbis annak egy részét”
Noha racionális szemszögből nézve mindez inkább egy összeesküvés-elméletnek tűnik, mint valódi eshetőségnek, annyi igazság mindenképpen van a teóriában, hogy a mai nagyhatalmak közül egyedül Oroszország támogatna területi revíziókat Kelet-Európában. Az ukrajnai háború során maga Putyin is elővette már néhányszor a revíziós kártyát, emlékeztetve Lengyelországot, Magyarországot és Romániát, hogy néhány évtizeddel ezelőtt azért nem egészen úgy voltak az államhatárok, ahogy manapság.
„Amennyiben Oroszország totális győzelmet aratna Ukrajnában, az valóban érdekes vetne fel területi átrendeződések szempontjából, hiszen majdnem biztos, hogy Moszkva nem hagyná meg mai formájában Ukrajnát, egyes területeit pedig akár aduászként is használná a kelet-európai geopolitikai játszmák során”
Mindazonáltal jelenleg úgy tűnik, hogy sem az oroszok, sem az ukránok nem képesek jelentős előrehaladást elérni, a frontvonalak befagyni látszanak. Bár ez változhat a közeljövőben, a revíziós álmok, területi visszacsatolások csak Ukrajna totális veresége esetén tűnnek reális opciónak.
Mik voltak az 1939-es kárpátaljai revízió körülményei, mennyiben másak a mai nemzetközi viszonyok? Miért használja Putyin időnként a revíziós kártyát? Manapság van-e ennek komoly érzelmi hatása Magyarországon vagy Lengyelországban? Ha Ukrajna valami oknál fogva totális vereséget szenvedne ebben a háborúban, képes lenne-e Oroszország egyoldalúan változtatni Kelet-Európa térképén? Magyarország jól járna-e Kárpátalja visszacsatolásával? Milyenek ott az etnikai, infrastrukturális, stb. viszonyok? Hosszabb távon képesek lennénk-e visszaintegrálni Kárpátalját, vagy ez ma már egy kudarcra ítélt küldetés?
Egyebek mellett ezekről kérdésekről beszélgetett Stier Gáborral, a #moszkvatér alapító főszerkesztőjével és Péter Tamással, a portál állandó szerzőjével a #moszkvater és az Ultrahang közös projektjének legújabb adásában Király Tamás, az Ultrahang műsorvezetője.
A #moszkvatér a www.moszkvater.com és az Ultrahang közös műsora minden héten kétszer, általában hétfőn és szombaton elérhető az Ultrahang csatornáján. De olvasóink megtalálják ezeket a műsorokat a portálunkon, és követhetnek bennünket a Facebookon, a Telegramon, és a Twitteren is.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
Mihályi Viktor says:
Tisztelt Stier Gábor!
Mindig is nagyra tartottam a szakértelmét és a reális szemléletét.
Ön szerint van kifejezett célja és terve Putyinnak Kárpátaljával kapcsolatban? Az orosz narratívából valami olyasmi olvasható ki, hogy külön tagállamnak (“Kárpáti Köztársaság”) tekintik, az ott élő népességet (ruszinokat) pedig “orosz identitású” szláv testvéreknek. Mindezek alapján lehetne azt feltételezni, hogy egy Moldovához hasonló “önálló” pufferállamot hoznának létre?
Milyen szerepet szánnának az oroszok Magyarországnak a kérdésben? Meg úgy általánosságban Kárpátalja tekintetében?
Köszönöm megtisztelő válaszát
Várkonyi Zsolt says:
Óriási baki van ebben a podcastban Péter Tamás részéről. Kárpátalja a XX. század közepére nem ukrán többségűvé vált, hanem ruszinná. Illetve, nem is vált, hanem mindig is az volt. Itt kell megjegyezni, hogy a ruszinok a Magyar Korona leghűségesebb alattvalói voltak, elég, ha csak a Rákóczi-szabadságharc során mutatott magatartásukra gondolunk. Ha egyesek úgy gondolják, hogy a ruszinok egyenlőek az ukránokkal, akkor ezzel az erővel azt is állíthatnánk, hogy – szláv-szláv alapon – az ukránok meg egyenlőek az oroszokkal. A ruszinok mind nyelvükben, mind történelmükben, mind vallásukban különböznek az ukránoktól.