„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Kérjük, töltse ki kérdőívünket!

Valami készül Szlovéniában

2024. dec. 10.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

A volt keleti blokk csaknem minden országára jellemző, hogy az igazságszolgáltatás a kommunista pártállam utolsó még álló bástyája. Fokozottan érvényesnek tűnik ez Szlovéniára, ahol furcsa perek folynak és ítéletek születnek, amelyeknek – csakúgy, mint a hatalmat kiszolgáló sajtónak – a segítségével diszkreditálnak rezsimkritikus politikusokat és intézményeket.

Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára

„A politikai perek szempontjából mondhatni <állatorvosi ló> a több mint egy évtizeden át húzódó, és Janša börtönbe zárásával, majd szabadlábra helyezésével végződött Patria-per” #moszkvater

„A politikai perek szempontjából mondhatni <állatorvosi ló> a több mint egy évtizeden át húzódó, és Janša börtönbe zárásával, majd szabadlábra helyezésével végződött Patria-per”
Fotó:EUROPRESS/Emmanuel DUNAND/AFP

A szlovén polgárok már megszokhatták, hogy a baloldali-liberális hatalom, és az őt kiszolgáló média szívesen foglalkozik a másik politikai szekértábor bármilyen alapon kikezdhető ügyeivel. Sokkal kevesebb igyekezetet tanúsít például a híresen korrupt ljubljanai polgármester, Zoran Janković és fiai viselt dolgainak leleplezésében, de főleg szankcionálásában.

„Janez Janša, a jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke különösen kedvelt céltáblája”

Rendszerint akkor kerül érdeklődésének középpontjába, amikor választások közelednek. A jelenlegi, baloldali-liberális kormányzó koalíció és a zömében hozzá hű média azt próbálja sugallni a „megfelelő” közvélemény-kutató ügynökségek segítségével, hogy minden, nemcsak az igazságszolgáltatásban mutatkozó probléma ellenére szilárdan ül a nyeregben.

A közelkép azonban mást mutat.  Az igazságügy lelepleződésével kezdve a sort, a múlt héten meglehetősen nagy tömeg gyűlt össze, a celjei bíróság előtt, ahol éppen egy újabb Janez Janša elleni per folyt. A tüntetők maffiának minősítették a Janšát elmarasztaló döntéseket hozó bírói kart. Nem ez az első eset, korábban is tiltakoztak már az ellene meghozott igazságtalan ítélet ellen.

„A politikai perek szempontjából mondhatni <állatorvosi ló> a több mint egy évtizeden át húzódó, és Janša börtönbe zárásával, majd szabadlábra helyezésével végződött Patria-per”

A celjei bíróságon most örökölt, majd magasabb áron továbbadott telkekről van szó. Janša híveit tulajdonképpen az vitte ki az utcára, hogy az SDS-elnök közzétette, milyen ügyek miatt róttak ki rá különböző szlovéniai bíróságok kevesebb, mint egy év alatt tízezer eurót, bírság és a – természetesen – elvesztett perek költsége címén. Ezek a perek bírók és médiamunkások ellen folytak.

Janša egy huszárvágással on-line árverést hirdetett, amelyen értékesített néhányat személyes tárgyaiból, így például a Szlovénia függetlenségéért vívott 10 napos háborúban, védelmi miniszterként viselt katonai egyenruháját. A befolyt pénzből a bírságok egy részét kifizette.

„Celjében a bíróság mellett a média is tanúságot tett <elfogulatlanságáról>”

A Szlovén Rádió és Televízió stábja szemtanúk szerint szándékosan belehajtott a tömegbe, hogy incidenst provokáljon ki, és az ellenzéki vezért uszítónak, a mellette tüntető tömeget pedig erőszakosnak állíthassa be. Nem is szólva a civil ruhás rendőrről, aki övében  pisztollyal egzecíroztatta a tiltakozókat.

Az igazságszolgáltatás kritikája azonban több más  cselekményben is megnyilvánult. Például egy bíró házát nemrégiben felgyújtották, és nem éppen hízelgő felvételek jelentek meg a közösségi médiában bírókról, a lakcímük feltüntetésével, és ellenük erőszak alkalmazására buzdító felhívással.

„A tiltakozások tehát megszokott jelenségnek számítanak, de a kormány még egyikre sem reagált ilyen idegesen, mint most. Megvan az oka rá, ugyanis egyre több kérdésben lepleződik le talmi demokráciája, amely a másik politikai tábor kiszorításán, a másként gondolkodók elhallgattatásán alapul”

A bírókat ért fenyegetésekért, és az őket övező ellenséges légkörért a hatalom Janez Janšát okolta. Ő azzal vágott vissza, hogy amikor az a felirat volt a transzparenseken, hogy „Halál Janšára!”, azt a hatalom rendjén valónak találta. A kormányoldalon a leghangosabbak között van Robert Golob, miniszterelnök, a liberális Szabadság Mozgalom (GS) elnöke,  Urška Klakočar Zupančič, Házelnök és Andreja Katič, igazságügyi miniszter.

A legkevesebb alapja Golobnak van arra, hogy a jogra és az igazságosságra hivatkozzon. Saját volt belügyminisztere és az akkori ügyvezető rendőrfőnök vádolja politikai nyomásgyakorlással, a belügyi tárcára és a rendőrségre. A kormányváltáskor – állítja a volt belügyminiszter – a Janšával rokonszenvező munkatársak gyors eltávolítására biztatta őt. Ennek kivizsgálására a Korrupciót Megelőző Bizottság (KPK) beidézte a kormányfőt. Golob, persze, mindent tagadott, mondván ő csak politikamentessé akarta tenni a rendőrséget. Sokadszor is hazugnak minősítette Tatjana Bobnar volt belügyminisztert. Epésen megjegyezte, hogy Celjében érte a lehető legbrutálisabb támadás a demokráciát, inkább azzal kellene foglalkozni.

A jelenlegi belügyminiszterre is rájár a rúd. Az Új Szlovénia (NSi) az SDS támogatásával interpellációt nyújtott be ellene, amiért nem fordított kellő figyelmet a jelenlegi rendőrfőnök kinevezésével kapcsolatban felmerült aggályok kivizsgálására. Hogy a házelnök kritikák özönét zúdítja Janšára, érthető. Az SDS a házszabály sorozatos megsértése miatt éppen a leváltását kezdeményezte. Ezzel sokan egyetértenek Szlovéniában.

„A kormányzó koalíció egyelőre Klakočar Zupančič mellett van, aki kétségkívül <érdekes> egyéniség. Az igazságügyi miniszter Andreja Katič közvetlenül nem gyanúsítható jogsértéssel, mert nem volt részese egy a tárca által beszerzett ingatlannal kapcsolatos botránynak, de az arról készített revizori jelentés szerzője elbocsátásának viszont igen”

Az illető bírálta a pénzügyminisztert, mert nem járt el körültekintően, amikor szép summát különített el látatlanban egy romos irodaházért a költségvetésből. Klemen Boštjančič ellen, ugyanezen okból  az SDS is adott be interpellációt. A revizor politikai leszámolásra hajazó elbocsátása, illetve az hogy az egész nyilvánosságra került, a pénzügyminiszternek nem jött  jókor. A 2025-26-os költségvetést, amely  2025-re rekordösszegű, 17,1 milliárd kiadással, ebben 1,9 milliárd eurós költségvetési hiánnyal számol, a parlament  felsőházának számító Államtanács túlságosan költekezőnek minősítette, és újbóli megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Mivel a kormánynak ott kényelmes többsége van, újra megszavazták.

„Az Áfa- és a jövedelmi adóról szóló törvény is így járt, mert az Államtanács nehezményezi, egyebek mellett, a külföldi munkavállalóknak biztosított kedvezményeket, és a vállalkozásokra rótt nagyobb adminisztrációs terheket”

Időközben a költségvetés, és közvetve a botrányos ingatlanvásárlás miatt a pénzügyminiszternek a Számvevőszékkel is meggyűlt a baja. Annak munkatársai megdöbbenéssel tapasztalták, hogy 30 százalékkal csökkentette a finanszírozásukat. Csak remélni merik, közölték, hogy nem bosszúból tette, amiért az inkriminált beszerzéssel kapcsolatban ők is bírálták.

Bizarr eset, de igaz, hogy a rendőrség büntető eljárást indított a parlament Titkosszolgálatokat Ellenőrző Bizottsága (KNOVS) ellen, amiért az vizsgálatot rendelt el a Speciális Államügyészség (SDT)egy vizsgálóbírójának titkosszolgálati eszközökkel történt megfigyelése miatt, és evégből ellenőrzést tartott a rendőrség központjában. Annak ellenzéki (NSi) elnöke szerint a  KNOVS törvényesen járt el, mert annak alapos gyanúja merült fel, hogy politikai célokra használják fel a rendőrséget.

„A miniszterelnök és pártja félnek az ellenőrzéstől, a feljelentés ellene és a KNOVS ellen nem egyéb, mint bosszú. Golob egy tévéinterjúban az SDT ügyészének megfigyelését, illetve róla információk kiszivárgását – horribile dictu – a balkáni maffia és a szlovén rendőrség összejátszásának tulajdonította! Ha ilyen a politikamentes rendőrség, jobb nem kérni belőle”

Még nem lehet tudni, mi lesz a sorsuk az interpellációknak, de nem biztos, hogy mindegyik miniszter védelmében összezár a koalíció. A belügyminiszter ezek után nem esélyes. Az viszont már kész tény, hogy a kormány meghátrálásra kényszerült a villamos áramdíj megemelésének kérdésében. Arról az Energia Ügynökség döntött, és a Golob-kabinet sokáig annak függetlenségére hivatkozva nem lépett fel az áremelés ellen. Jóllehet addig is bírálatok kereszttüzében állt ez az intézkedés, csak akkor függesztette fel átmenetileg az intézkedés hatályát, amikor a polgárok kézhez kapták az első megemelt összegű számlákat. Lehet, hogy már későn.

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK