„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára
„alighanem Szlovénia engedte először az NGO-kat a törvényalkotás közelébe. Eddig is igyekeztek hatóságként fellépni, de hogy ebben sikeresek legyenek, annak a Golob-kormány adott nagy lendületet”
Fotó:Pexels.com/Jan Koetsier
A szlovén Nemzetgyűlés egyik volt elnöke évekkel ezelőtt arról tartott előadást Budapesten, hogy néha a kis országok is mutathatnak példát a nagyoknak. Nem pontosan így fogalmazott, de a lényege így (is) interpretálható. Igaz is. Így volt ez például a Szárd Királyság esetében a XIX. század második felében. Nem biztos, hogy a kívánt eredményt érte el vele. Addig harcolt ugyanis az olasz egységért, míg jómaga elvesztette a függetlenségét, és tartományként olvadt be az egységes olasz államba.
„A független Szlovénia több dologban járt már az élen Európának ebben a felében, úgy mint gazdasági fejlettségben vagy az avantgárd zenében, gondoljunk például a Laibach Csoportra. Most a migráció és a másság – bármit is jelentsen ez a szó – iránti toleranciában, illetve a különféle progresszív baloldali-liberális nem kormányzati szervezetek támogatásában tűnik ki”
Utóbbiak a tavalyi törvényhozási választáson már ízelítőt is adtak abból, hogy ártatlannak tűnő nevük ellenére milyen hatékonyan tudják befolyásolni a választás eredményét. A politikai újonc, Robert Golob és frissen alakult pártja, a Szabadság Mozgalom számára teljes hálózatuk rendelkezésre bocsátásával megnyerték a választást. Persze, más is kellett még hozzá, de a hozzájárulásuk fontos volt a győzelemhez. Golob nem is maradt hálátlan. Kormánya nagy összegekkel támogatja a politikailag megfelelő oldalon álló nem kormányzati szervezetek, NGO-k sokaságát, és komoly szerephez juttatja őket a „tudatipar”, a tömegtájékoztatás és a kultúra terén. Ebben még nincs semmi annyira előre mutató, hogy kiérdemelné vele a példamutató jelzőt. Azzal viszont már igen, hogy
„alighanem Szlovénia engedte először az NGO-kat a törvényalkotás közelébe. Eddig is igyekeztek hatóságként fellépni, de hogy ebben sikeresek legyenek, annak a Golob-kormány adott nagy lendületet”
Az állatvédelmi törvény módosítása fontos lépés volt ebbe az irányba, amelynek már az eredménye is megmutatkozik. Tervezetét állítólag állatvédő NGO-k készítették. A szakma, vagyis az állatorvosok, az állattenyésztők szervezetei és neves jogászok is hevesen bírálták. Szerintük szakmaiatlan, egyes pontjai pedig egyenesen alkotmánysértőek. Például olyan személyeket hatalmaz fel a nem kielégítően tartott állatok elkobzására, akiknek ehhez mindössze egy gyorstalpaló tanfolyamot kell elvégezniük. Ez nemcsak az eljárás megalapozottságát kérdőjelezi meg, hanem az állatorvosi diplomát és hivatást is degradálja. Ezen kívül is bevezet még számos újdonságot, mint például a kutyák megkötésének teljes körű tilalmát, kötelező belső video megfigyelő rendszer kiépítését a vágóhidakon stb. A parlament felső házaként fungáló Államtanács vétót emelt a törvénymódosítás ellen. A parlament azonban, amelyben a kormánynak kényelmes többsége van, újra megszavazta. Nem kellett sokat várni az eredményre, ami nem kisebb felháborodást okozott, mint a módosított törvény elfogadása.
„Mindössze néhány nappal a módosított törvény hatályba lépése után népes csapattal kivonuló állatvédelmi felügyelő egy névtelen bejelentés alapján elkobozta egy gazda 24 tehenét. A bejelentő szerint a gazdájuk nem viselte megfelelően az állatok gondját”
Valóban sárosak voltak, ahogyan ezt a videó felvétel is mutatta, amelyet a felügyelő kétségbe vonhatóan törvényes eljárásának igazolására a televízióban is levetítettek. Ez azonban nem indokolja az állatok elhajtását, hiszen az adott időszakban sok volt a csapadék, emiatt a szabadban legelésző állatok óhatatlanul besározódnak. De nem ez az egyetlen kifogás az „akcióval” kapcsolatban. Az állatok eltulajdonítását a felügyelő nem indokolta kielégítően, a jegyzőkönyvet utólag vette fel, a helyszínen még a számukat sem rögzítette, és a marhalevelüket sem vitte el, azok nélkül kerültek új gazdákhoz, sőt már az akció előtt felajánlotta őket megvételre potenciális érdeklődőknek.
„Kíséretében az öt új tulajdonos is jelen volt nyolc rendőr, az állatok elszállítására kirendelt jármű vezetője, és egy állatvédő NGO képviselője mellett”
Az utóbbit a felügyelő a jegyzőkönyvben elfelejtette megemlíteni. Valójában személy szerint nem is ő, hanem a szóban forgó szervezet elnöke érdekes, mert a kapcsolatai nagyon magasra, egészen a kormányfő partneréhez, Tina Gaberhez vezetnek. A közvéleményt már eddig is sokkolta, hogy Golob túlságosan bevonja őt a politikába, sőt bizonyos döntéseket is átenged neki. Így például mondvacsinált indokok alapján sikerült elérnie a mezőgazdasági miniszter menesztését, mert az illető nem akart beleegyezni, hogy az ominózus állatvédelmi felügyelő kerüljön az Élelmiszerbiztonsági Hivatal élére. Az már szinte bohózatba illő, hogy egy állatvédő aktivistának annyira megesett a szíve az egyik tehénkén, hogy rögvest maga „fogadta örökbe”, és erre még adománygyűjtést is kezdeményezett.
„A törvénymódosítás értelmében a gazda egy centet sem kap az állatok vételárából (értékük több tízezer euróra rúg), mert azt részben eljárási díjként könyvelik el, részben állatvédő szervezeteknek juttatják”
Az akcióban részt vevő NGO az idén 50 ezer euró támogatást kapott a kormánytól, és valószínűleg ezeknek az állatoknak az árából is részesül, hogy ne dolgozzon hiába. Ez a szerep a mezőgazdasági termelőkre vár, állítják a gazdák, hiszen a kormány minden erővel akadályozza őket abban, hogy a munkájukból megéljenek. Az állatorvos- és a gazdaszervezetek, nem is beszélve az állataitól megfosztott gazdáról, a fenti akciót közönséges lopásnak minősítik.
„A jogászok az eljárás lefolytatásának módját, és annak jogi megalapozottságát is bírálják”
Az idős szlovén polgároknak pedig a tüdő gümőkór miatt elkobzott tehenek emléke sejlik fel, a szocialista Jugoszlávia korai korszakából. Feltűnően sok volt köztük a jól tejelő, egészséges tehén.
A mezőgazdasági tárca élére ideiglenesen kinevezett Marjan Šarec, védelmi miniszter rendkívüli szakmai ellenőrzést rendelt el. Nehezen lenne hihető, ha semmi szabálytalanságot nem találnának. Sokkal valószínűbb, hogy igen, de nem kap nyilvánosságot. Az elektronikus média az egész ügyet „ejtette” az ominózus videofelvétel levetítése után. Most azzal foglalkozik, hogy a magyar tőke veszélyesen behatol a szlovén médiába és a gazdaság kulcsszektoraiba.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Stalker says:
Ízelítő a befektetési alapok, a globális vállalatok és a Klaus Schwab(bogár) féle társadalommérnökök által felvázolt “szép új világból”. Az NGO-k és (jelen esetben) ötödik hadoszlopként funkcionáló állami szervek, valamint a média előkészítik a terepet a 2030-ra megvalósítandó, a kommunizmus és a kapitalizmus legrosszabb tulajdonságait ötvöző új gazdasági és tàrsadalmi berendezkedés számára. Egy hazai eszmetörténész ezt a víziót (great reset) “platform-kapitalizmusnak” nevezte. Ennek korai jelei már mutatkoztak a kanadai fuvarozók állam és bankok általi “megregulázásában”, a holland hústermelők ellehetetlenítési kísérletében, de hasonló lehet a Magyarországon “ideiglenesen állomásozó” külföldi -a hazainál lényegesen alulfizetettebb – munkaerő munkáltatók általi preferálása. A Covid19 járvány narratívája mindezek egyik előfutára, vagy próbája volt. A digitális állampolgárság és a digitális valuta pedig egy újabb szint; a pénzügyi körök az állammal csak, mint őrkutyával számolnak a továbbiakban. Az olasz tradicionalista gondolkodó, Julius Evola kései munkásságában feltette a kérdés: maradtak-e emberek a romokon? Vagyis a tradicionális struktúrák közül megmaradt-e valami, és az érvényesíthető-e? A kortárs Dugin pedig felvázolta a negyedik politikai eszmét, amelyet még képlékenynek nevezett bő évtizeddel korábban. Egy valami azért megállapítható: nagy újraindítás helyett nagy visszatérésre van szükség. Ahogy viccben mondani szokták: igény az volna rá.
csakafidesz says:
“A digitális állampolgárság és a digitális valuta pedig egy újabb szint; a pénzügyi körök az állammal csak, mint őrkutyával számolnak a továbbiakban.”
A modern rabszolgaság korában a rabszolgákat nem billoggal bélyegzik majd meg, hanem chippel. Kutyákon már kipróbálták. Később keresztelő, vagy körülmetélés helyett chip-beültetés lesz a megszületett gyerekek számára kötelező.