//Vakcináért könyörög Kijev
Tiltakozók tüntetnek a Rada épülete előtt az ukrán kormány koronavírusfertőzés terjedésének megakadályozására irányuló fokozott intézkedések bevezetése ellen Kijevben 2020. december 2-án #moszkvater

Vakcináért könyörög Kijev

MEGOSZTÁS

Kijevnek nem kell az orosz vakcina, amerikait pedig egyelőre nem kap. Zelenszkij elnök kétségbeesetten húzza elő megint az „orosz kártyát”, pedig tudhatná, hogy a mostanihoz hasonló kiélezett helyzetben ez már nem működik. A fejlett, demokratikus államok a protektorátusokkal csak akkor foglalkoznak, ha a saját problémáikat már megoldották. Így járnak azok, akik teljesen feladják a szuverenitásukat.

Tiltakozók tüntetnek a Rada épülete előtt az ukrán kormány koronavírusfertőzés terjedésének megakadályozására irányuló fokozott intézkedések bevezetése ellen Kijevben 2020. december 2-án #moszkvater
Tiltakozók tüntetnek a Rada épülete előtt az ukrán kormány koronavírusfertőzés terjedésének megakadályozására irányuló fokozott intézkedések bevezetése ellen,különös tekintettel a kötelező oltásról szóló 4142. sz. Törvényjavaslat elfogadására Kijevben 2020. december 2-án
Fotó:EUROPRESS/Stringer/Sputnik

Ugye ismerik azt a kelet-európai geopolitikai helyzetet találóan leíró mondást, hogy az Egyesült Államok az utolsó ukránig harcolni fog Oroszország ellen. Joe Biden győzelmével ez a harc az egészen biztosan nagyobb fokozatra kapcsol, és Kijevben ennek még örülnek is. De még hogyan! Az egyre nagyobb bajban lévő Volodimir Zelenszkij megmentőként várja Biden beiktatását, és rémálmaiban sem mer arra gondolni, hogy az amerikai választások eredménye a bíróságon akár még meg is változhat. Az ukrán elnök az elsők között gratulált Bidennak, és arra számít, hogy vele Amerika Trumpnál erőteljesebben Ukrajna mögé áll.

„Ez Biden győzelmével minden bizonnyal így is lesz, az persze már más kérdés, hogy a demokraták is Zelenszkijben gondolkoznak-e. Az ellenben biztos, hogy Ukrajna marad az Oroszországgal vívott harc felvonulási terepe. Nem több! Jól mutatja ezt a hozzáállást a koronavírus elleni vakcina körül kialakult helyzet”

A napokban az ukrán egészségügyi miniszter azt találta mondani, hogy amennyiben Moszkva megkapja a nyugati országok jóváhagyását, akkor elképzelhető orosz vakcina beszerzése. Makszim Sztyepanov két nap múlva már az amerikai nagykövetségen állt a szőnyeg szélén, a beszélgetés után pedig a diplomáciai képviselet Facebook bejegyzésben nyugtatta meg az ukránokat, hogy Kijev nem fog orosz vakcinát venni. Erre az ukrán sajtó még nagyobb erővel kezdte el áztatni az orosz vakcinát, amelyről a miniszter egyenesen azt jelentette ki, hogy nem is létezik. Az egyik tévécsatorna zavaros lének nevezte a Szputnyik-V-t, a műsorvezető pedig nagy hangon jelentette ki, hogy „inkább benzint fecskendezne a vénájába, mint ezt a moslékot”.

„Az ismert tévés Dmitro Gordon már hónapok óta kacag az orosz vakcinát, amely szerinte soha sem lesz, hiszen az oroszok még egy rendes autót, de még egy mosógépet sem képesek gyártani”

Maguk az ukránok úgy voltak vele, hogy rendben, orosz oltóanyag nem lesz, de akkor biztosan kapnak amerikait. Az említett találkozójukon a miniszter könyörgött a követség ügyvivőjének, hogy a romló járvány helyzet, és természetesen az orosz agresszió miatt sürgősen kezdjék meg a vakcinák szállítását Ukrajnába. A diplomata meg is ígérte, hogy minden követ megmozgat. Aztán Donald Trump másnap bejelentette, hogy előbb az amerikaiakat oltják le, és csak azután jöhet a külföld. Persze az Európai Unió az más, az ukránok azonban a legkorábban a tavasszal, de inkább nyáron kezdhetik meg a tömeges oltást.

„Kijev kapkodni kezdett, és azzal nyugtatta a lakosságot, hogy a WHO COVAX programjában majd kapnak vakcinát. Ebbe a szegény országok számára induló programba két európai államot, Ukrajnát és Moldovát vették be”

Ez a bejelentés eleve frusztráló volt, arról nem is beszélve, hogy e program keretében márciusig mindössze 8 millió dózist kaphat Ukrajna, amellyel 4 millió embert lehet beoltani. Erre jött az ellenzék legerősebb pártjának vezetője Viktor Medvedcsuk – nem mellesleg a lányának Putyin a keresztapja -, aki megegyezett Moszkvával a Szputnyik-V ukrajnai gyártásáról. Meg is kapta a magáét a kormánypárti sajtótól azért, hogy az agresszorral üzletel.

„Az orosz elnök be is jelentette, hivatalos kérés esetén kész biztosítani Ukrajnának a vakcinát, Zelenszkij azonban arra hívta fel az ukránokat, hogy várják meg az „igazi oltóanyagot”, amelyet az Európai Unió és az Egyesült Államok is megígért”

Csakhogy már az ukrán elnök is látja, hogy ebből egyhamar nem lesz semmi. Gondolt hát egyet, és ismét előhúzta az „orosz kártyát”. A The New York Times-nak nyilatkozva kijelentette, hogy amennyiben a Nyugat nem biztosít az országának vakcinát, nehéz lesz megmagyarázni az ukránoknak, hogy miért utasítják el az orosz oltóanyagot. Ez a zsarolás azonban ebben a helyzetben aligha érdekel bárkit is Washingtonban. Jól mutatja ugyanakkor az ukrán logikát.

„Csakhogy Kijev már annyiszor hivatkozott az „agresszor” pénzt, paripát és fegyvert kérve, hogy ez már nem igazán hat meg senkit”

 Ismét bebizonyosodott, hogy az ukrán politika immár hat éve nem képes másra, mint az orosz fenyegetésre hivatkozva hol zsarolva, hol könyörögve keresni a Nyugat kegyeit. Csakhogy az európaiak már belefáradtak ebbe, Amerika pedig az elmúlt négy évben mással volt elfoglalva. Ezért várják Kijevben az Obama-kurzus folytatását Bidennel. Csakhogy milyen hatalom az, amely a kivéreztetett társadalomnak mentőövként a feszültség növekedését kínálja, ne adj, Isten egy újabb háborút ajánl. Az a hatalom, amely éppen azzal győzött, hogy véget vet ennek.

„Nem véletlen, hogy a Razumkov Központ friss közvélemény-kutatása eredményei szerint a megkérdezett ukránok 42 százaléka Volodimir Zelenszkij elnököt nevezte meg a 2020-as év legnagyobb csalódásaként”

S ez az elégedetlenség jövőre csak fokozódhat. Mert mint mondjon az átlagpolgár arra, hogy az orosz segítséget az ország vezetői pszichológiai támadásnak nevezik, miközben a tömeges oltás afél éves csúszása a számítások alapján 30 ezer halálos áldozatot is követelhet. Kétszer annyit, mint ahányan a Donbasszban meghaltak.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.