„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Vadnyugati világ a déli határon

2023. szept. 22.
Majláth Ronald

MEGOSZTÁS

Hiába tisztítja meg a szerb rendőrség időről időre a Szabadka melletti erdőket, az embercsempész bandák újra visszatérnek. Ám ami ennél is rosszabb, hogy mostanra rengeteg fegyvert szereztek, amiket aztán használnak is. Olvassák szabadkai riportunkat!

A legutóbbi összetűzés azonban már Szabadka központjában történt. A Papp Pál utcai Lidl parkolójában szeptember 8-án az esti órákban tört ki lövöldözés, amelynek során az egyik migráns többszörösen megsérült. Néhány nappal később a férfi életét vesztette. Ám a hatóságok a mai napig nem akadtak a gyilkos nyomára. #moszkvater

A legutóbbi összetűzés azonban már Szabadka központjában történt. A Papp Pál utcai Lidl parkolójában szeptember 8-án az esti órákban tört ki lövöldözés, amelynek során az egyik migráns többszörösen megsérült. Néhány nappal később a férfi életét vesztette. Ám a hatóságok a mai napig nem akadtak a gyilkos nyomára.
A szerző felvétele

– Ez a hajsza már soha nem fog itt véget érni. Hétfőn elviszik a migránsokat a rendőrök, de kedden már azok újra itt vannak. Szerdán meg lőnek mindenfelé – mondja Dragan, egy idős helyi, makkhetesi lakos, akivel a Topcsideri utcában találkozunk. Szabadkának ez a városrésze közvetlenül a makkhetesi erdő mellett húzódik, az utcában élők pedig naponta látják erre vonulni a kisebb-nagyobb migráns csoportokat. De olykor száguldó rendőrautókra lesznek figyelmesek, amelyek az erdőbe tartanak. Ez általában akkor történik, amikor lövöldözés hallatszik odabentről. A makkhetesiek persze már fel sem kapják a fejüket, ha lövöldözéseket hallanak az erdőből, annyira természetessé vált már számukra, hogy a területet embercsempész bandák uralják, amelyek rendre összetűznek egymással.

„A konfliktus általában abból fakad, hogy ezek a bűnöző csoportok leosztották egymás között a magyar-szerb határszakasz közvetlen szerbiai oldalát, így ha egy migráns át akarna jutni a határvédelmi kerítésen, azt csakis úgy teheti meg, ha az adott embercsempész csoportnak fizet, amely ellenőrzi ezt a területet”

Dragan úgy látja, hogy ha már lőnek egymásra, akkor nagyon is jó üzlet lehet most az embercsempészet. Szerinte a hatóságok egyszerűen tehetetlenek, mert nincs valós szándék arra, hogy felszámolják itt az embercsempészek munkáját. – Ha valóban akarnának valamit csinálni, akkor kivezényelnék ide a hadsereget, és átfésülnék az erdő minden négyzetméterét – állítja a férfi, aki emlékeztet arra, hogy júliusban a helyi közösség házában járt Bratislav Gasic szerb belügyminiszter, akinek a lakossági fórum résztvevői felvetették ezt a megoldást.

A válasz akkor az volt, hogy Szerbiának be kell tartania a migránsok mozgására vonatkozó szabályokat, márpedig ha valaki regisztrálja magát az országban, az onnantól kezdve oda utazik, ahová akar. Így aztán nem szabályellenes, ha a buszsofőrök felengedik a járművükre a migránsokat, de az sem szabályellenes, ha taxis hozza őket ide. Amennyiben legálisan, a taxióra bekapcsolásával szállít utasokat a taxisofőr, szabályosan jár el. Dragan azonban úgy látja, hogy változtatni kellene ezeken a szabályokon, mert elég egy eltévedt golyó, és máris bekövetkezhet a tragédia.

„Mióta rendszeressé váltak itt a lövöldözések, az utcában élők nem is engedik ki a gyerekeiket játszani, mert félnek, hogy megsebesítheti őket egy eltévedt lövedék”

Habár a makkhetesi városrészen még nem sebesültek meg helyiek a lövöldözésekben, ez sokszor csak a szerencsén múlt. Arra ugyanis többször volt már példa, hogy migránsok haltak meg a lövöldözések során, jellemzően az erdőben. Újabban azonban már a környező településeken belül is voltak összetűzések. Jó példa erre a közeli Hajdújárás, amelynek az északi részén szintén sűrű erdő található.

A legutóbbi összetűzés azonban már Szabadka központjában történt. A Papp Pál utcai Lidl parkolójában szeptember 8-án az esti órákban tört ki lövöldözés, amelynek során az egyik migráns többszörösen megsérült. Néhány nappal később a férfi életét vesztette. Ám a hatóságok a mai napig nem akadtak a gyilkos nyomára.

„A legtöbben azt gyanítják, hogy ismét embercsempészek csaptak össze”

– Évek óta ide járnak a migránsok vásárolni, de idáig nem volt semmi baj. Ezt már Ivana mondja a szabadkai Lidl parkolójában. Ő hetente többször is ide jár vásárolni, és semmi különöset nem észlelt az utóbbi időszakban. A nő azonban úgy látja, várható volt, hogy egy idő után a városban is lesznek lövöldözések, mivel Makkhetesről sokan ide járnak vásárolni.

Miközben a Belgrád-Budapest vasútvonal építési munkálatait halljuk a közelből, Ivana megjegyzi, hogy éppen az elmúlt napok eseményei mutatták meg, hogy mi a baj a szerb rendőrséggel. Azután, hogy azon a pénteki napon egymásra lőttek itt a migránsok, rengeteg rendőr vonult ide ki, de a városközpontban is folyamatosan járőröztek. Majd jött a hétfői nap, amikor minden megváltozott, egyszer csak eltűntek a rendőrök. A lány szerint ez annak tudható be, hogy május elején két tömeggyilkosság is történt Belgrádban, illetve Mladenovac környékén, ami után minden iskolába rendőrt vezényeltek.

„Ez a mai napig így van, ezért aztán nem meglepő, hogy az iskolai tanítási napokon jóval kevesebb az utcán a rendőr”

Szabadkai látogatásunkkor, vagyis szeptember 15-én ugyanez volt a helyzet. Mint ismert, Szerbiában ezen a napon ünneplik a szerb egységet – emlékezve a történelmi eseményre, mikor 1918. szeptember 15-én a szerb és francia hadsereg áttörte a szaloniki frontot. Mivel ezen a napon ünnepségeket tartanak az iskolákban, a rendőrök gondosan felügyelik a helyszínt, így aztán nem meglepő, hogy a városközpontban, és a Lidl környékén sincsenek már rendőrök. Ivana ezért arra számít, hogy csak idő kérdése, mikor fognak ismét lövöldözni a városban a migránsok.

„Hogy mennyiben lesz igaza a lánynak, azt egyelőre még nem tudni, az azonban már most látszik, hogy a balkáni migrációs útvonal nem terelődött át új területekre, ahogy azt korábban várták”

Míg az év elején sokan arra számítottak, hogy Horvátország schengeni csatlakozásával felértékelődik a boszniai útirány, a jelek szerint ez az opció nem igazán vált népszerűvé. Ennek az oka valószínűleg az, hogy a migránsoknak az elmúlt években kemény leckét adtak a horvát rendőrök a határon, így aztán egyre kevesebben kockáztatták meg, hogy Horvátország területén keljenek át nyugatra. És mivel a román rendőrség hasonló szigorral lép már fel a szerb-román határon, a migránsok számára még mindig Magyarország a legígéretesebb ország, ahová belépve eljuthatnak nyugatra.

Noha a szerb rendőrség az uniós tagországokkal szorosan együttműködik a migráció megfékezése érdekében – ennek csak az egyik példája, hogy ma már Frontex-es rendőrök is járőröznek az észak-szerbiai településeken -, a migránsok mozgására vonatkozó nemzetközi egyezmények betartása miatt a kormány sokszor tehetetlen. Így bár a szerb kormány arra törekszik, hogy a migránsok lehetőleg a befogadó központokban tartózkodjanak, a távozásuk ellen nem tudnak sokat tenni, hiszen a koronavírus-járvány vége óta ezek a táborok mind nyitottak. A helyzetet pedig most csak bonyolítja, hogy Szerbiának az Európai Unió előszobájában meg kell felelnie az emberjogi szabályoknak, így hatványozottan be kell tartania azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyek a migránsok tartózkodására és mozgására vonatkoznak.

„Belgrád mozgásterét azonban az teszi igazán kényessé, hogy szoros politikai szövetségese, az Orbán-kormány jóval szigorúbb migrációs politikát követ, mint amit az Európai Unió elvárna”

Azzal, hogy Magyarország 2020-ban bezárta a déli határvonalon kialakított tranzitzónákat (így a migránsok már legálisan sem folyamodhatnak menedékjogért hazánkban), gyakorlatilag lehetetlenné vált a balkáni migrációs útvonalon érkező migránsok legális befogadása. Belgrádnak viszont úgy kell megfelelnie Brüsszel elvárásainak, hogy a magyar fél felé azt mutassa, szigorúan fellép az illegális migráció ellen.

„Hogy a két elvárás közül Belgrád melyik felé hajlik inkább, az persze időről időre változik – elsősorban az aktuális történéseknek megfelelően”

Így mikor egy évvel ezelőtt lövöldözésre került sor Horgos központjában, a szerb rendőrség óriási razziát tartott, és elszállították a migránsokat. Miután a lövöldözések idén áttevődtek a Szabadka melletti határszakaszra, a rendőrség több razziát is tartott, így három hónap alatt 6 ezernél is több migránst szállítottak el az ország déli részein működő befogadó központokba. Jól látszik azonban, hogy az ilyen látszatintézkedések sehogy nem érték el a várva várt hatást, így aztán az embercsempész bandák újra és újra visszaszivárogtak a közeli erdőkbe. Így aztán a helyiekben már semmilyen illúzió nincs, hogy a jövőben olyan biztonságban élhetnek majd, mint egykoron, amikor a migránsok még nem foglalták el a közeli erdőt.

MEGOSZTÁS

Majláth Ronald
Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Csak két kérdés maradt nyitva:
    1./ Van-e Szerbiának kiképzett fegyveres rendvédelmi ereje?
    2./ Amennyiben kellően felkészült, akkor Szerbia eléggé szuverén-e ahhoz, hogy fegyverrel védje meg magát?
    Ez a kérdés a magyar határőrségre is vonatkozik! Rossz látni, hogy a rendőrök orra előtt másznak át a kerítésen létrákkal a “menekültek”. (Leszámítva azt az apróságot, hogy az emberek nem aluminium létrákkal menekülnek otthonról.) Kérdés, hogy miért nem durrantják le őket miközben fent állnak a létra fokán? Anno a “létező szocializmus idején” gondolkodás nélkül lelőtte volna ezeket a határőr. Tulajdonképp azért volt/van kirendelve a határra a határőr, hogy ha kell fegyverrel is meggátolja a határsértést. Ráadásul ez jogos önvédelem, pontosabban jogos hazavédelem. A rendőrök és határőrök nem divatot követnek amikor fegyvert viselnek.

  2. Legyünk tárgyilagosak! Amit Brüsszel fehéren-feketén előír az pontosan ez a káosz és szabadlevél a kriminális himpelléreknek. Kötve
    hiszem, hogy egy brüsszeli, akár középkategóruás irodakukacnak sem esik le, hogy ez a fals értelmezésű humanizmus pontosan a helyiek
    szenvedéséhez vezet. (Valódi) Menekültek igen, de bűnözés határozottan nem. Nem hiszem, hogy a szerbek, ha akarnák ne találjanak
    akár adminisztratív megoldást is. Pl. egy lövöldözés után be kéne mindenkit gyűjteni gyanúsítottként azonosítva. Vagy, ami persze már
    polgárháborús szagú, a helyiek esetleges önbíráskodását is olyan nagyvonalúsággal kéne kezelni mint a martalóc csapatok basáskodását.

    Abban az országban ahol pár éve még hatékony sportot űztek a horvátok elkergetéséből valószínűleg “népi iniciatívában” megoldanák
    ezt a gondot is. Az Isten irgalmazzon ettől de aki hagyja ide sodródni a dolgokaz az ugyanolyan “hunyó” a témában mint az esetleges
    aktív résztvevők. De ettől még marad az alapvetés, aki bűnöző annak kívül tágasabb, bár ha az EU erre (nyilvánvalóan) fittyet hány és fizet
    Belgrádnak vmilyen módon akkor a magyarok protestálása a hideg kályhába ordított szó.

    Köszönöm a türelmet.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK