Hiába tisztítja meg a szerb rendőrség időről időre a Szabadka melletti erdőket, az embercsempész bandák újra visszatérnek. Ám ami ennél is rosszabb, hogy mostanra rengeteg fegyvert szereztek, amiket aztán használnak is. Olvassák szabadkai riportunkat!

– Ez a hajsza már soha nem fog itt véget érni. Hétfőn elviszik a migránsokat a rendőrök, de kedden már azok újra itt vannak. Szerdán meg lőnek mindenfelé – mondja Dragan, egy idős helyi, makkhetesi lakos, akivel a Topcsideri utcában találkozunk. Szabadkának ez a városrésze közvetlenül a makkhetesi erdő mellett húzódik, az utcában élők pedig naponta látják erre vonulni a kisebb-nagyobb migráns csoportokat. De olykor száguldó rendőrautókra lesznek figyelmesek, amelyek az erdőbe tartanak. Ez általában akkor történik, amikor lövöldözés hallatszik odabentről. A makkhetesiek persze már fel sem kapják a fejüket, ha lövöldözéseket hallanak az erdőből, annyira természetessé vált már számukra, hogy a területet embercsempész bandák uralják, amelyek rendre összetűznek egymással.

„A konfliktus általában abból fakad, hogy ezek a bűnöző csoportok leosztották egymás között a magyar-szerb határszakasz közvetlen szerbiai oldalát, így ha egy migráns át akarna jutni a határvédelmi kerítésen, azt csakis úgy teheti meg, ha az adott embercsempész csoportnak fizet, amely ellenőrzi ezt a területet”

Dragan úgy látja, hogy ha már lőnek egymásra, akkor nagyon is jó üzlet lehet most az embercsempészet. Szerinte a hatóságok egyszerűen tehetetlenek, mert nincs valós szándék arra, hogy felszámolják itt az embercsempészek munkáját. – Ha valóban akarnának valamit csinálni, akkor kivezényelnék ide a hadsereget, és átfésülnék az erdő minden négyzetméterét – állítja a férfi, aki emlékeztet arra, hogy júliusban a helyi közösség házában járt Bratislav Gasic szerb belügyminiszter, akinek a lakossági fórum résztvevői felvetették ezt a megoldást.

A válasz akkor az volt, hogy Szerbiának be kell tartania a migránsok mozgására vonatkozó szabályokat, márpedig ha valaki regisztrálja magát az országban, az onnantól kezdve oda utazik, ahová akar. Így aztán nem szabályellenes, ha a buszsofőrök felengedik a járművükre a migránsokat, de az sem szabályellenes, ha taxis hozza őket ide. Amennyiben legálisan, a taxióra bekapcsolásával szállít utasokat a taxisofőr, szabályosan jár el. Dragan azonban úgy látja, hogy változtatni kellene ezeken a szabályokon, mert elég egy eltévedt golyó, és máris bekövetkezhet a tragédia.

„Mióta rendszeressé váltak itt a lövöldözések, az utcában élők nem is engedik ki a gyerekeiket játszani, mert félnek, hogy megsebesítheti őket egy eltévedt lövedék”

Habár a makkhetesi városrészen még nem sebesültek meg helyiek a lövöldözésekben, ez sokszor csak a szerencsén múlt. Arra ugyanis többször volt már példa, hogy migránsok haltak meg a lövöldözések során, jellemzően az erdőben. Újabban azonban már a környező településeken belül is voltak összetűzések. Jó példa erre a közeli Hajdújárás, amelynek az északi részén szintén sűrű erdő található.

A legutóbbi összetűzés azonban már Szabadka központjában történt. A Papp Pál utcai Lidl parkolójában szeptember 8-án az esti órákban tört ki lövöldözés, amelynek során az egyik migráns többszörösen megsérült. Néhány nappal később a férfi életét vesztette. Ám a hatóságok a mai napig nem akadtak a gyilkos nyomára.

„A legtöbben azt gyanítják, hogy ismét embercsempészek csaptak össze”

– Évek óta ide járnak a migránsok vásárolni, de idáig nem volt semmi baj. Ezt már Ivana mondja a szabadkai Lidl parkolójában. Ő hetente többször is ide jár vásárolni, és semmi különöset nem észlelt az utóbbi időszakban. A nő azonban úgy látja, várható volt, hogy egy idő után a városban is lesznek lövöldözések, mivel Makkhetesről sokan ide járnak vásárolni.

Miközben a Belgrád-Budapest vasútvonal építési munkálatait halljuk a közelből, Ivana megjegyzi, hogy éppen az elmúlt napok eseményei mutatták meg, hogy mi a baj a szerb rendőrséggel. Azután, hogy azon a pénteki napon egymásra lőttek itt a migránsok, rengeteg rendőr vonult ide ki, de a városközpontban is folyamatosan járőröztek. Majd jött a hétfői nap, amikor minden megváltozott, egyszer csak eltűntek a rendőrök. A lány szerint ez annak tudható be, hogy május elején két tömeggyilkosság is történt Belgrádban, illetve Mladenovac környékén, ami után minden iskolába rendőrt vezényeltek.

„Ez a mai napig így van, ezért aztán nem meglepő, hogy az iskolai tanítási napokon jóval kevesebb az utcán a rendőr”

Szabadkai látogatásunkkor, vagyis szeptember 15-én ugyanez volt a helyzet. Mint ismert, Szerbiában ezen a napon ünneplik a szerb egységet – emlékezve a történelmi eseményre, mikor 1918. szeptember 15-én a szerb és francia hadsereg áttörte a szaloniki frontot. Mivel ezen a napon ünnepségeket tartanak az iskolákban, a rendőrök gondosan felügyelik a helyszínt, így aztán nem meglepő, hogy a városközpontban, és a Lidl környékén sincsenek már rendőrök. Ivana ezért arra számít, hogy csak idő kérdése, mikor fognak ismét lövöldözni a városban a migránsok.

„Hogy mennyiben lesz igaza a lánynak, azt egyelőre még nem tudni, az azonban már most látszik, hogy a balkáni migrációs útvonal nem terelődött át új területekre, ahogy azt korábban várták”

Míg az év elején sokan arra számítottak, hogy Horvátország schengeni csatlakozásával felértékelődik a boszniai útirány, a jelek szerint ez az opció nem igazán vált népszerűvé. Ennek az oka valószínűleg az, hogy a migránsoknak az elmúlt években kemény leckét adtak a horvát rendőrök a határon, így aztán egyre kevesebben kockáztatták meg, hogy Horvátország területén keljenek át nyugatra. És mivel a román rendőrség hasonló szigorral lép már fel a szerb-román határon, a migránsok számára még mindig Magyarország a legígéretesebb ország, ahová belépve eljuthatnak nyugatra.

Noha a szerb rendőrség az uniós tagországokkal szorosan együttműködik a migráció megfékezése érdekében – ennek csak az egyik példája, hogy ma már Frontex-es rendőrök is járőröznek az észak-szerbiai településeken -, a migránsok mozgására vonatkozó nemzetközi egyezmények betartása miatt a kormány sokszor tehetetlen. Így bár a szerb kormány arra törekszik, hogy a migránsok lehetőleg a befogadó központokban tartózkodjanak, a távozásuk ellen nem tudnak sokat tenni, hiszen a koronavírus-járvány vége óta ezek a táborok mind nyitottak. A helyzetet pedig most csak bonyolítja, hogy Szerbiának az Európai Unió előszobájában meg kell felelnie az emberjogi szabályoknak, így hatványozottan be kell tartania azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyek a migránsok tartózkodására és mozgására vonatkoznak.

„Belgrád mozgásterét azonban az teszi igazán kényessé, hogy szoros politikai szövetségese, az Orbán-kormány jóval szigorúbb migrációs politikát követ, mint amit az Európai Unió elvárna”

Azzal, hogy Magyarország 2020-ban bezárta a déli határvonalon kialakított tranzitzónákat (így a migránsok már legálisan sem folyamodhatnak menedékjogért hazánkban), gyakorlatilag lehetetlenné vált a balkáni migrációs útvonalon érkező migránsok legális befogadása. Belgrádnak viszont úgy kell megfelelnie Brüsszel elvárásainak, hogy a magyar fél felé azt mutassa, szigorúan fellép az illegális migráció ellen.

„Hogy a két elvárás közül Belgrád melyik felé hajlik inkább, az persze időről időre változik – elsősorban az aktuális történéseknek megfelelően”

Így mikor egy évvel ezelőtt lövöldözésre került sor Horgos központjában, a szerb rendőrség óriási razziát tartott, és elszállították a migránsokat. Miután a lövöldözések idén áttevődtek a Szabadka melletti határszakaszra, a rendőrség több razziát is tartott, így három hónap alatt 6 ezernél is több migránst szállítottak el az ország déli részein működő befogadó központokba. Jól látszik azonban, hogy az ilyen látszatintézkedések sehogy nem érték el a várva várt hatást, így aztán az embercsempész bandák újra és újra visszaszivárogtak a közeli erdőkbe. Így aztán a helyiekben már semmilyen illúzió nincs, hogy a jövőben olyan biztonságban élhetnek majd, mint egykoron, amikor a migránsok még nem foglalták el a közeli erdőt.