Kezdőlap » x-demokrata » Ukrán támadás készül a Donbaszban
Petro Porosenko ukrán elnök az ozernei légibázison az ország keleti részére küldése előtti eligazításon a deszantosok között 2018. december 6-án Fotó:EUROPRESS/AFP/Sergei Supinsky #moszkvater

Ukrán támadás készül a Donbaszban

Kijev láthatóan folyamatos provokációkkal akarja felsorakoztatni az elnökválasztási kampányban a társadalmat Porosenko elnök mellett

Petro Porosenko ukrán elnök az ozernei légibázison az ország keleti részére küldése előtti eligazításon a deszantosok között 2018. december 6-án Fotó:EUROPRESS/AFP/Sergei Supinsky #moszkvater
Petro Porosenko ukrán elnök az ozernei légibázison az ország keleti részére küldése előtti eligazításon a deszantosok között 2018. december 6-án
Fotó:EUROPRESS/AFP/Sergei Supinsky

Egy átfogó ukrán hadműveletről már egy ideje csordogálnak a hírek. Előbb arról volt szó, hogy Mariupolnál indul meg a támadás a szakadár köztársaságok ellen, majd egy Gorlovkánál induló hadművelet terve került előtérbe. A legutóbbi hírek arról szólnak, hogy a déli frontvonal 50 kilométeres szakaszán vannak ukrán csapatösszevonások. Egyes források már tudni vélik a támadás időpontját is. Eszerint december 24-én, a katolikus karácsony leple alatt indulna az ukrán akció a Donbaszban. Közben a szakadár köztársaságok riadó készültségbe helyezték hadsereget, emellett a támadás terveinek kiszivárogtatásával is igyekeznek elejét venni egy ilyen véres akciónak.

Ez történt sokak szerint a december 14-re tervezett támadással is, amelytől állítólag azután állt el az ukrán hadvezetés, hogy napvilágra kerültek annak részletei. A Kelet-Ukrajnában uralkodó helyzetet ismerők azonban biztosak benne, hogy egy katonai akció terve nem került le a napirendről. Ezt a csapatösszevonások és a frontvonalon lévő egységek megerősítése mellett azzal is alátámasztják, hogy Kijev állítólag több szomszédos országot is tájékoztatott a készülő akcióról. Erről egy bolgár újságíró beszélt, aki a szófiai vezérkarban lévő forrásától értesült a támadás időpontjáról.

„Egy a Donbaszban indítandó karácsonyi hadművelet mellett nem kizárható a Krím határán vagy a Dnyeszter menti Köztársaság elleni provokáció sem”

A Krímben már át is csoportosították az ottani orosz csapatokat, s a Transznisztriában is felkészültek mindenre az ott állomásozó orosz békefenntartók. Szakértők azonban a legnagyobb esélyt egy a Donbasz elleni akciónak adják. Ez azonban aligha lehet átfogó hadművelet, mert ennek az erőviszonyok ismeretében nem lenne sok értelme.

Egy az ukrán társadalmat a kampány indulása előtt Petro Porosenko mögött felsorakoztató provokatív akció azonban egyáltalán nem tűnik logikátlannak. Ráadásul ezzel akár még a harminc nap után lejáró hadiállapotot is meg lehetne hosszabbítani. Figyelemre méltó ennek kapcsán a térség amerikai különmegbízottjának megnövekedett aktivitása is. Kurt Volkert előbb lemondta moszkvai útját, majd a hadügyminisztériumtól a pártok frakcióiig szinte mindenkivel tárgyalt Kijevben. Az ukrán politikai hangulatra jellemző, hogy miközben állami emléknappá nyilvánították Sztepan Bandera 110. születésnapját, egy frakción kívüli képviselő arra szólította fel az államfőt, hogy szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal és üzenjen hadat Moszkvának.

Egy ilyen forgatókönyvre készül Moszkva is. Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője az Izvesztyijának arról beszélt, hogy értesüléseik szerint az ukrán hadsereg fegyveres provokációt tervez december 24-25 körül a krími Perekop térségében.  Grigorij Karaszin külügyminiszter helyettes pedig azt erősítette meg, hogy Szergej Lavrovnakv ukrán provokációk bekövetkeztére utaló kijelentése nagyon is megalapozott. A Donyecki Népköztársaság katonai szóvivője közben arról beszélt, hogy legfrissebb értesüléseik szerint Kijev méregdrágán toboroz harci pilótákat elsősorban Amerikából, de más NATO országból is.

Kijev ezeket a híreket nem cáfolja, a Nemzetbiztonsági Tanács titkára ugyanakkor a BBC ukrán nyelvű szerkesztőségének egy újabb kercsi incidens lehetőségeit vázolta.

„Mint Olekszandr Turcsinov fogalmazott, Ukrajna újabb hajókat küld a szorosba, hogy ezzel is igazolja, az Azovi-tenger nem orosz felségterület, mint ahogy a Krím sem”

Az ukrán politikus Kijev támogatóit is „meghívta” egy ilyen közös akcióra, s a tervek szerint az ukrán hajókon ott lesznek az EBESZ megfigyelői is. Az orosz külügyminisztérium felelőtlennek nevezte Turcsinov szavait, s mint rámutatott, egy ilyen provokáció tovább rontaná az enélkül is feszült helyzetet. Nem véletlenül tart az orosz fél egy a kercsi híd elleni provokációtól is. A radikálisok egyik parlamenti képviselője Ihor Moszijcsuk az ObozTV-ben arról beszélt, hogy le kell rombolni a „pokol kapuját”.  Mint fogalmazott, neki mindegy, hogy ukrán diverzánsok, kaukázusi felkelők vagy földönkívüliek teszik ezt meg, a lényeg, hogy a híd összeomoljon.

De Turcsinov nem véletlenül beszélt egy a szövetségesekkel közös akcióról sem. Több mint 40 amerikai szenátor ugyanis arra szólította fel Donald Trumpot, hogy indítson nemzetközi akciót Oroszország ellen a Fekete-tengeren, amellyel biztosítanák a térségben a szabad hajózást és demonstrálnák a határok megváltoztathatatlansága melletti kiállásukat is.

„Közben az HMS Echo brit felderítő hajó meg is érkezett a Fekete-tenger partján fekvő dél-ukrajnai Odessza kikötőjébe”

A Dumszkaja odesszai hírportál a hír kapcsán felhívja a figyelmet arra, hogy ezzel először érkezett hadihajó egy NATO-tagországból Ukrajnába azóta, hogy november 25-én a Kercsi-szoros közelében Oroszország feltartóztatott három ukrán hadihajót. A portál értesülése szerint a brit hajó néhány napot marad Odesszában, utána az ukrán haditengerészet zászlóshajójával, a Hetyman Szahadacsnij fregattal gyakorlatozik. Gavin Williamson brit védelmi miniszter november végén jelentette be, hogy a Fekete-tengerre vezénylik az HMS Echót, hogy biztosítsa a szabad hajózást a térségben. A brit védelmi tárca a hajó „hosszú távú” tartózkodását helyezte kilátásba a Fekete-tengeren. Mivel azonban a nem fekete-tengeri államok hajói maximum 21 napig tartózkodhatnak a tengeren, ezért nem kizárt, hogy az Echót egy másik hajó, a HMS Enterprise váltja.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.