Ukrán csapás az orosz nukleáris triádra

Oroszországba csempészett drónokkal mért súlyos csapást két légi támaszpontra – további három helyen a hasonló támadást meghiúsították – az ukrán hadsereg, amely a beszámolók szerint a háború eddigi legnagyobb kárt okozó, az orosz nukleáris csapásmérő arzenált is érzékenyen érintő drón csapása lehet. A veszteségekről eltérő adatok vannak, annyi azonban biztos, hogy megint egy lépéssel közelebb került a világ egy atomháborúhoz. A történtek azt is megmutatták, hogy az egyre kétségbeesettebb helyzetben lévő Ukrajna és a háború folytatásában érdekelt európai támogatói milyen messze képesek elmenni Donald Trump rendezési terveinek megtorpedózásában. Milyen választ ad Moszkva? Milyen szintet ér el a háború ezután várható további eszkalációja? Hogyan hat ez az átfogó diverzáns akció az isztambuli tárgyalásokra? Cikkünk folyamatosan frissül.

„Az ukrán drónok orosz repülőterek elleni támadása újabb korszakot nyit a a háború menetében is”
Infografika.EUROPRESS/Elif Acar/ANADOLU/AFP

Az orosz küldöttség már Isztambulban várja a béketárgyalások folytatását Ukrajnával. Kijev az utolsó pillanatig hezitált, ám nem merte megtenni, hogy nem megy el a török városba. Ez a húzódozás láthatóan az ukrán taktika része.

„Meghatározza a tárgyalások alaphangulatát, hogy közben a háború ismét nagyobb fokozatba kapcsolt, de az egyeztetést az ukrán diverzáns támadások ellenére megtartják”

Az orosz erők a front minden szakaszán előre nyomulnak, és intenzív légi támadások érik a hátországban lévő hadi ipari létesítményeket, hadvezetési pontokat is. Rákapcsoltak az ukránok is az orosz területek elleni csapásokban. Csak a hét végén egy hidat és egy felüljárót – utóbbi alatt épp egy személyvonat haladt át, a halottak száma 7, a sebesülteké 82 – pusztítottak el a Brjanszki területen, míg Melitopol közelében egy üzemanyagot és élelmiszert szállító orosz katonai vonatot robbantottak fel.

Mindez azonban eltörpül a Murmanszki és az Irkutszki területen lévő stratégiai katonai bázisok elleni átfogó diverzáns akciók mellett, amelyekben ukrán források szerint mintegy negyven katonai gép, köztük Tu-95MSZ , A-50 valamint Tu-22M3 stratégiai bombázó kapott drón találatot. Az orosz források 8-10 gép elvesztéséről írnak. Mindez persze így is, úgy is hatalmas veszteség, hiszen Oroszország 120-130 stratégiai bombázóval rendelkezik, így támadás akár a stratégiai csapásmérő bombázók nagyjából ötödét is érinthette. A kár az első becslések alapján is alaphangon nagyjából kétmilliárd dollár. A veszteség tehát jelentős, ám nem kritikus, és a háború menetére jó eséllyel nem lesz érezhető hatással. Az FPV drónokat – ukrán források szerint 117-et – a bázisok térségéből indították, ami azt jelenti, hogy logisztikai szempontból bonyolult műveletről van szó annak ellenére, hogy az orosz mélységi célpontokra kilőtt grónok egy részét már idáig is orosz területről indították e célra beszervezett önkéntesek. Az SZBU-nak a drónokat rejtő konténereket és az ezeket elfedő faházakat el kellett szállítani Oroszország mélyébe, ott elrejteni – ez állítólag egy cseljabinszki raktárban történt -, majd a meghatározott időben távirányítással támadni. A Pautyina (Pókháló) elnevezésű akciót az ukrán szolgálatok mélyen beépülve az orosz mélységi területekre állítólag 16 hónap alatt készítették elő. A diverzáns műveletet az ukrán sajtó szerint állítólag személyesen Zelenszkij elnök irányította.

„Mindez fájdalmas veszteség Oroszországnak, ugyanakkor a támadás és annak időzítése a tárgyalások folytatása előtt azt is egyértelműen igazolja Trump szemében, hogy Ukrajna nem akar békét. A támadás azt is egyértelműsíti, hogy drámaian megnövekedett az eszkaláció új szintre emelkedésének a veszélye, hiszen Moszkvának elkerülhetetlenül kemény választ kell adni a Kijev által elismerten nukleáris fegyverhordozók és infrastruktúra elleni támadásra”

Az orosz Rybar szerint a bekövetkezett tragédia igazi kihívás az orosz vezetés számára, hiszen nem lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Ez Moszkva politikai tehetetlenségének a beismerését jelentené. A tárgyalásokat sem lehet úgy folytatni, mintha mi sem történt volna. Ugyanakkor amennyiben Oroszország esetleg speciális robbanófejek használatával ad katonai választ a támadásra, az új eszkalációs szintre emeli a konfrontációt, a Kreml így a politikai konfrontáció új szintjén találja magát, amihez talán jelenleg nincs elég erő és elszántság sem.

„Ha a konfliktus új szintre emelkedik, akkor a másik oldalról érkező válasz is új körvonalakat ölt, és ez felveti azt a kérdést, hogy készen áll-e Oroszország egy ilyen jellegű konfrontációra? Moszkvának úgy kell kemény választ adnia a történtekre, hogy közben ne emelje olyan szintre a konfliktust, amelyet nem szeretne. Nem kizárt például, hogy az egyre kétségbeesettebb helyzetben lévő Kijev egyenesen egy taktikai atomcsapást akart kiprovokálni, így próbálva bevonni a Nyugatot a háborúba”

Mivel ez a támadást közvetlenül az isztambuli tárgyalások második fordulója elé időzítették, nehéz nem összefüggést látni e két dolog között. Kijev feltehetően ezzel akarja megfordítani az egyeztetések számára egyértelműen rosszul alakuló trendjét, és az egyre határozottabban kibontakozó orosz offenzíva közepette visszavenni a kezdeményezést. Egyértelműen az ukrán taktikát erősítette volna, ha válaszul Moszkva lemondja a részvételt a találkozón. Persze, értelmezhetjük a történteket szélesebb kontextusban is. Már csak azért is, mert ezt az akciót másfél évig készítették elő, míg az újabb forduló időpontja csak a napokban derült ki. Ráadásul a tárgyalási pozíciókat akkor szokták ilyen erőszakosan javítani, ha valamit el akarnak érni. Ukrajna esetében ilyen konkrét cél pedig jelenleg nincs, ezektől a megbeszélésektől egyelőre senki nem vár komoly eredményt. Nem lehet kétségünk ugyanakkor afelől, hogy Ukrajna a történteket fel fogja használni a tárgyalásokon is, így például abban reménykedik, hogy agresszív lépéseket provokál a támadás Moszkva részéről, amelyek még inkább próbára teszik majd Trump türelmét.

„Az első számú cél katonai, hiszen ezek a bombázók részt vettek az ukrán hátország folyamatos támadásában. Emellett vannak az akciónak leginkább a kurszki betöréshez hasonlítható információs és politikai céljai is”

Egy ilyen akció erősíti a győzelembe vetett hitet és a kitartást az ukrán társadalomban. Eltereli a figyelmet kissé a fronton egyre romló helyzetről. Megpróbálja elbizonytalanítani az orosz társadalmat, és rombolja a katonai-politikai vezetés hitelét. S ami talán a legfontosabb, igyekszik cáfolni azokat a Trumpék által is hirdetett nézetet, miszerint Ukrajna veresége elkerülhetetlen, és így igyekszik erősíteni a Nyugat kiállását.

„Egyértelmű tehát, hogy a támadás azért nem csupán egy egyszerű katonai akció, hanem a NATO bevett gyakorlata szerinti több területet érintő művelet, amelynek célja az ország katonai-politikai vezetésének hiteltelenítése, és a lakosság stresszelése, elbizonytalanítása. Az ilyen akció célja a nukleáris eszkaláció tudatos kiprovokálása is lehet, ezért Moszkvának ezt elkerülve kell kemény választ adnia, például Kijevnek, mint katonai, pénzügyi és államirányítási központnak a kikapcsolásával”

Itt jöhetnek képbe az Oresnyikek, amennyiben van belőlük egy ilyen válaszcsapásra elegendő mennyiség. Az akció kapcsán felvetődik, hogy miért a szabad ég alatt tárolják a stratégiai bombázókat biztos fedezéket nyújtó hangárok helyett. Van, aki ezt a túlzott magabiztosságggal, mások anyagi okokkal, a legtöbben pedig egyszerűen a hanyagsággal magyarázzák. Az orosz médiában most felvetődött az is, hogy az orosz-amerikai START megállapodások ezt a műholdas ellenőrzés miatt eleve szigorúan előírták. Ennek ellentmond, hogy a hasonló amerikai és francia gépek védett hangárokban vannak, ráadásul ezeket a szerződéseket azóta már kölcsönösen felmondták. Sőt az orosz T-95-ösök egy része is, de Engelsben ezek a hangárok például évekig épültek. Az akadály tehát nem jogi, hanem az orosz gyakorlatból ered.

„Az orosz Telegram csatornák felhívják a figyelmet az orosz hadsereg és a titkosszolgálatok működésének a hiányosságaira is. Mint megjegyzik, ez egy nagyon furcsa háború, amelyben az ellenség a gyenge pontokon csap le, de mivel nem ez az első ilyen jellegű akció, ezeket a hibákat már ki lehetett volna javítani”

Mint több elemző is megjegyzi, az ilyen esetek megelőzése érdekében az illetékes szervek személyi állományát kell megújítani, mégpedig nem a régi ismerősök és a korábbi érdemek, hanem a jelenlegi igények és hatékonyság alapján. Vannak, akik ezt még keményebben fogalmazzák meg. „Itt az ideje nyugdíjba küldeni az összes kiérdemesült öreget, és ígéretes, merész fiatalokkal felváltani őket. A fizikai tehetetlenségből erkölcsi tehetetlenség fakad, ami jelenlegi problémákhoz vezet. Mindenkit, aki 50 év feletti, ki kellene rúgni a vezetői pozíciókból – mert sajnos, mint látjuk, az öreg impotensek nem tudnak mit kezdeni, és a Viagra sem segít itt. Az ellenség pedig, miután fiatalokat vetett be, olyan szintű műveleteket hajt végre, amelyeket több évnyi katonai művelet során még csak meg sem közelítettünk” – olvasható az egyik elkeseredett és dühös bejegyzés az egyik Telegram csatornán.

„Egy másik helyen arra hívják fel a figyelmet, hogy az ellenség lebecsülése veszélyes téveszméhez és hamis biztonságérzethez vezet, és az a hamis benyomás keletkezik, hogy semmi szörnyű nem történhet”

Darja Dugina, Vladlen Tatarszkij, a „Krokusz”, Kirillov tábornok és sok más szomorú esemény példája egy dolgot világossá tesz, elkerülhetetlen a modernizálás, a kézi vezérlés kiváltása a hadseregben és a szolgálatokban. Mint a bejegyzés szerzője kifejti, 3,5 év alatt még a legügyetlenebb gránátos majmot is ki lehet képezni ennek a gránátnak a használatára. Oroszországban sajnos a 2014-2021 közötti időszak óta erős a mítosz a teljes intellektuális felsőbbrendűségről nemcsak az ukránokkal, hanem az egész világgal szemben. És ez a mítosz tévhitekhez vezet. Az ukrán különleges szolgálatok és alakulatok nem valamiféle szuperhősök és tervezőzsenik, de nem is „hülye falusiak”, és a katonai és terrorfenyegetések felmérésekor semmiképpen sem érdemes az ukránokat „alkalmatlanként” kezelni.

„Természetesen felmerül az akcióhoz nyújtott külső segítség kérdése is. Így orosz elemzők utalnak a május közepétől megnövekedett műholdas felderítői aktivitásra, és arra, hogy Budanovék feltehetően ezúttal is komoly brit segítséget kaptak”

Kérdés az is – ez majd a reakciókból azért feltehetően kiderül -, hogy az átfogó akcióról Kijev értesítette-e a Fehér Házat. Ez a helyzet ugyanis talán minden eddiginél jobban felveti a nukleáris eszkaláció veszélyét már csak azért is, mert az orosz doktrína értelmében a nukleáris képességeket érő támadásokra Moszkva atomcsapással válaszolhat. A helyzet kényes voltát jelzi, hogy a történtek után orosz kérésre Szergej Lavrov külügyminiszter telefonon egyeztetett amerikai kollégájával, Marco Rubioval.

„Az ukrán drónok orosz repülőterek elleni támadása újabb korszakot nyit a a háború menetében is”

 Az ezer kilométer távolságból irányítható FPV drónok mostantól bármilyen tárgyat megtámadhatnak mélyen az orosz hátországban. Mint ahogy természetesen ezt a technológiát nemcsak Ukrajna, hanem Oroszország is felhasználhatja Ukrajna ellen. Csak a szervezési, logisztikai nehézségek korlátozhatják ezt az új típusú háborút, amelyben mint ezúttal is, sok időt fognak eltölteni az ilyen műveletek előkészítésével. Azt már a jelenlegi konfliktus eddig is megmutatta, hogy az új technológiák totálissá tehetik a háborúkat. Ahogy az FPV drónok tömeges használata a frontvonalon gyakorlatilag holtzónává változtatta a környező teljes területet, ahol minden élőlény elpusztul, a drónok távirányításának új technológiáival ugyanez fokozatosan megtörténhet a hátországokban is.

„A minden jel szerint megindult nyári orosz offenzíva előtt a jövőre nézve rossz hír az ukrán félnek, hogy a jelenlegi háborúban meghatározó drónok tekintetében közben már az orosz oldal került fölénybe. Mindez azt is mutatja, hogy az orosz hadsereg nehezen ébred, ám tanul a hibákból, és általában viszonylag gyorsan alkalmazkodik az új helyzetekhez”

A The Telegraph elemzése rámutat, hogy Ukrajna elveszíti korábban meglévő fölényét a drón háborúban, mivel Oroszország a száloptikai kábelekkel irányított FPV drónok tömeggyártásával átvette a kezdeményezést. Ezek a drónok fizikai kábellel kapcsolódnak a pilótához, ami az elektronikus zavarás ellenére is működőképessé teszi, így jelvesztés nélkül juthatnak be épületekbe és bunkerekbe.

„A száloptikai drónok dominanciája fordulópontot jelent a konfliktusban. Míg ugyanis – emeli ki a lap – 2024-ben a hagyományos rádióvezérelt drónok 75 százaléka kiesett elektronikus zavarás miatt, addig ezek az új drónok zavarásnak ellenállnak és akár 25 kilométeres távolságból is képesek precízen támadni célpontokat”

Oroszország elit Rubicon drónegysége ezekkel a fegyverekkel már ukrán Himars rendszereket és páncélos járműveket is semmisített már meg a frontvonal mögött. A technológia azonban nem tökéletes. A száloptikai drónok drágábbak – egy száltekercs 700 dollárba (mintegy 250 ezer forintba) kerül –, lassabbak és a manőverező képességük is korlátozott a kábelek miatt, de akár egy erősebb széllökés is könnyen felboríthatja őket repülés közben. Közben mindkét fél fejleszti az ellen intézkedéseket, bár ezek még kezdetlegesek. Ukrajna drónfogó halászhálókkal és fa csalikkal kísérletezik, mivel a hatékony high-tech radarrendszerek egymillió euróba (400 millió forint) kerülnek. Az ukrán források szerint a zavarásra és elektronikus hadviselésre támaszkodó nyugati hadseregek „teljesen sebezhetőek lennének” ezekkel a drónokkal szemben.

„Bár Ukrajna eredetileg első volt, most a technológiai és a fegyverkezési versenyben is  hátrányban van”

Az ukrán tisztek elismerik, hogy nem sikerült elég gyorsan ipari szintre emelniük a termelésüket, így az időablak, amelyben taktikai előnyt élveztek, most bezárult. Oroszország jelenleg vezet ebben a versenyben, bár mindkét fél bízik abban, hogy megtalálja a védekezés módját.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com