//Ukrán béketervek és a valóság
„Kijev tehát az nyugati támogatások elakadása, és a front egyre súlyosbodó helyzete mellett a diplomáciai színtéren is egyre keserűbb valósággal kénytelen szembenézni” #moszkvater

Ukrán béketervek és a valóság

MEGOSZTÁS

Svájcban rendezhetik meg azt a globális békecsúcsot, amely Kijev reményei szerint közelítheti az úgynevezett globális Dél háborúval kapcsolatos álláspontját az ukrán „békeformulához”. Ukrajna 10 pontos javaslata és a nem nyugati államok béketervei között a fő különbség úgy fogalmazható meg, hogy míg Kijev számára Oroszország legyőzése a békekötés elengedhetetlen feltétele, addig utóbbiak a harci cselekmények mielőbbi leállítását, és a konfliktus tárgyalásos rendezését támogatják. Éppen emiatt a tárgyalásokba egyesek Moszkva képviselőit is bevonnák – ezt azonban Ukrajna kategorikusan ellenzi. Így viszont nemcsak a béke, de a békecsúcs tető alá hozása is komoly diplomáciai erőfeszítést igényel majd.

Kosztur András írása a #moszkvater.com számára

„Kijev tehát az nyugati támogatások elakadása, és a front egyre súlyosbodó helyzete mellett a diplomáciai színtéren is egyre keserűbb valósággal kénytelen szembenézni” #moszkvater
„Kijev tehát az nyugati támogatások elakadása, és a front egyre súlyosbodó helyzete mellett a diplomáciai színtéren is egyre keserűbb valósággal kénytelen szembenézni”
Fotó:EUROPRESS/OZAN KOSE/AFP

Az ukrán vezetés tavaly ősszel közölte 10 pontos békeformuláját, amelyet a területükön zajló háború lezárásához vezető folyamat sorvezetőjének tekintenének. A formulában szerepel a nukleáris, az élelmezési és energetikai biztonság, az összes fogoly hazaengedése, az ENSZ alapokmányának betartása és a területi egység helyreállítása, az orosz csapatok kivonulása, a háborús bűnösök felelősségre vonása, a háború okozta környezeti károk elhárítása, az eszkaláció megakadályozása, valamint a háború végeztével annak szerződéses rögzítése.

„A nyugati országok elviekben támogatják az ukrán elképzeléseket, és mint ismert, fegyverszállítmányokkal és anyagi támogatással igyekeznek hozzájárulni Ukrajna fő céljához, az 1991-es határok helyreállításához. Az ukrán vezetés rendeleti úton megtiltotta saját magának, hogy a jelenlegi orosz vezetéssel tárgyaljon, ami annál is inkább problémás, hogy ezt a vezetést éppen most választották meg újabb hat évre”

Természetesen Kijev és szövetségesei is felismerték, hogy diplomáciai erőfeszítésekre szükség lehet a háború lezárásához, még ha az Oroszországgal folytatott isztambuli tárgyalásokat a hírek szerint Ukrajna számára nem is túlzottan kedvezőtlen feltételek ellenére megszakították. Ezek az erőfeszítések azonban nem a Moszkvával való egyezkedésekre vonatkoznak – az oroszokkal csak humanitárius kérdésekben tárgyal Kijev –, hanem a Moszkvával baráti semlegességet fenntartó államok meggyőzésére. Ezek az országok ugyanis, akiket gyűjtőnéven „globális Délként” emlegetnek napjainkban, döntő szerepet játszottak abban, hogy az Oroszország diplomáciai és gazdasági elszigetelésére irányuló kísérletek csúfos kudarcba fulladtak.

„A <globális Dél> országai számára azonban az ukránok kategórikus béketerve nehezen elfogadható, és ők maguk sokkal mérsékeltebb elképzelésekkel léptek színre”

A háború első évfordulóján Kína állt elő egy 12 pontos tervezettel az ukrajnai konfliktus politikai megoldása kapcsán, tavaly júniusban pedig afrikai államok egy csoportja nevezte meg a Dél-afrikai Köztársaság vezetésével saját 10 pontos béketervét. A két tervezet közös elemei közé tartozik az országok szuverenitásának tiszteletben tartása, a tárgyalások folytatása Oroszország és Ukrajna között, a különböző humanitárius kérdések megoldása, és a gabonakereskedelem folytatólagosságának biztosítása. Némileg eltérő javaslattal állt elő 2023. június elején Prabowo Subianto indonéz védelmi miniszter, aki demilitarizált zóna kialakítását, és a vitatott területeken ENSZ által ellenőrzött népszavazások megtartását javasolta. Lula da Silva brazil elnök megválasztása után nem sokkal, már 2023 elején felajánlotta közvetítői szolgálatait, ugyanakkor ő és az ügyben általa megbízott tanácsadója, Celso Amorim volt külügyminiszter is többször hangsúlyozta, hogy Oroszország érdekeit is számításba kell venni a konfliktus megoldásánál. Majd tavaly augusztus elején sajtóértesülések szerint Szaúd-Arábia is tett egy javaslatot, amelyben Ukrajna területi egységének tiszteletben tartása mellett az azonnali tűzszünet, és a fogolycserék lebonyolítása jelentik a fő pontokat.

„A két álláspont között több átfedés van, így elvi szinten mind Ukrajna, mind a <globális Dél> államainak többsége egyetért Ukrajna területi egységének tiszteletben tartásában, a humanitárius kérdések megoldásának fontosságában, és a kockázatok csökkentésében. Fontos különbséget jelent azonban, hogy míg Ukrajna az orosz csapatok azonnali kivonulását követeli, és ezt a béketárgyalások előzetes feltételének tekinti, addig a nem nyugati államok szerint elsősorban azonnali tárgyalásokra, és adott esetben azonnali tűzszünetre lenne szükség”

Utóbbi álláspont egyébként a nyugati szövetségi rendszerhez tartozó országokon belül is egyre népszerűbbé válik. Az ezen a téren az EU-ban sokáig egyedül lévő Magyarország után immár az új szlovák vezetés is rendre a béketárgyalások fontosságát hangsúlyozza, de Nyugat-Európában is nő a tárgyalások mellett álló pártok népszerűsége, ahogy Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt is a béke ígéretével kampányol. De ide sorolhatjuk Törökország következetes erőfeszítéseit is, amelyek a Kijev és Moszkva közötti közvetítésre irányultak, akár általános béketárgyalásokról, akár részkérdésekről (gabonakereskedelem, fogolycserék) volt szó.

„Annak érdekében, hogy a felek közötti nézetkülönbségeket áthidalják, több egyeztetésre is sor került”

Először tavaly júniusban Koppenhágában, majd augusztusban Dzsiddában, októberben pedig Máltán ültek össze a nyugati és „déli” országok képviselői – általában nemzetbiztonsági és külügyi tanácsadók, illetve különmegbízottak –, idén pedig a svájci Davosban az is kiderült, hogy az alpesi ország kész megrendezni az Ukrajna által ezen találkozók végpontjának tekinthető globális békecsúcsot, amelyen immár állam- és kormányfői szinten képviseltethetnék magukat az érintett államok.

Ezek a találkozók azonban nem hoztak érdemi közeledést a felek álláspontjában, a távolságot pedig csak növelte az októberben kirobbant izraeli-palesztin konfliktus, mivel a javarészt a palesztinokkal szimpatizáló „déliek” képmutatással vádolták meg az Oroszországot élesen elítélő, Izrael gázai műveleteivel szemben azonban jóval lojálisabb nyugati országokat, elsősorban természetesen az Egyesült Államokat.

Bár az ügyek különválasztása révén ez a kérdés áthidalható, és a közel-keleti országok továbbra is hajlandóak arra, hogy humanitárius kérdésekben közvetítsenek Ukrajna és Oroszország között, a korábbi nézetkülönbségek továbbra is fennállnak. A hongkongi South China Morning Post (SCMP) szerint

„Svájc és Kína is egyetért abban, hogy Oroszország részvétele nélkül a svájci rendezésű csúcstalálkozó Patyomkin-falu jelleget öltene, azonban az ukrán és az európai vezetők is elutasítják jelenleg az oroszok meghívását”

Kína különmegbízottja, Li Huj is részt vett az említett találkozók közül a dzsiddain, ezenkívül pedig több európai körutat tartott ő is, és Vang Ji külügyminiszter is, amelyek során ismertették Kína békével kapcsolatos álláspontját. Li Huj márciusban szintén meglátogatott több európai fővárost, ahol a hírek szerint Oroszország meghívásának fontosságát hangsúlyozta. Sőt, a hírek szerint Emmanuel Macron francia és Hszi Csin-ping kínai elnök közelgő találkozójának témái között is szerepelhet majd az ukrajnai háború rendezése.

„Maguk az oroszok elviekben – saját állításuk szerint – nyitottak lennének a tárgyalásokra, amennyiben a másik fél is hajlandó elfogadni a <terepen kialakult realitásokat>, azaz engedni bizonyos orosz követeléseknek”

Moszkva konkrét elképzelései a háború lezárását illetően továbbra sem ismertek, az orosz vezetők kijelentései még az ukrán államiság fennmaradásával kapcsolatban is ellentmondásosak. Az orosz elképzelések vizsgálata szétfeszítené jelen írás kereteit, itt csak arra térhetünk ki, hogy az SCMP értesülése szerint a Kremlnek két előzetes feltétele van ahhoz, hogy egyáltalán részt vegyen a békecsúcson. Az egyik az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítások leállítása, a másik pedig az, hogy Volodimir Zelenszkij vonja vissza azt a 2022 októberi rendeletét, amely szerint az ukrán vezetés nem hajlandó tárgyalni Oroszországgal, ameddig annak Vlagyimir Putyin az elnöke. Érdekesség, hogy nemrég a Foreign Affairs neves amerikai külügyi folyóiratban is felvetették, hogy a tárgyalások jövőbeli lehetősége érdekében a feleknek engedményeket kellene tenniük egymás felé. Az egyik ilyen engedmény ukrán részről pedig éppen az említett rendelet visszavonása vagy enyhítése lehetne.

„Kétséges azonban, hogy Ukrajna és a nyugati államok ezt hajlandóak lennének elfogadni jelenleg, így viszont nemcsak Oroszország, de Kína részvétele is kérdésessé válhat a békecsúcson”

Míg Ukrajna és a Nyugat szerint először közös álláspontot kell kialakítani a békével kapcsolatban, és ezt közölni az oroszokkal – így Oroszország legkorábban a „második körben” csatlakozhatna, ha ezeket elfogadja –, addig Peking nem akarna olyan tárgyalásokban részt venni, amelyben a békefeltételeket „lenyomják az oroszok torkán”. Kína részvétele a békecsúcson viszont a „globális Dél” több hezitáló országa számára döntő lehet, az ő részvételük pedig azért lenne fontos Kijev és támogatói számára, mert a Nyugat önmagában nyilvánvalóan képtelen olyan diplomáciai nyomást helyezni Oroszországra, amely azt meghátrálásra kényszerítené.

„Ukrajna éppen emiatt keresi a kapcsolatokat Kínával”

A hírek szerint Volodimir Zelenszkij Davosban is szívesen találkozott volna a kínai miniszterelnökkel, Li Csianggal, a kínaiak azonban elzárkóztak ettől. Bár Li Huj márciusban Kijevet is útba ejtette tárgyalásai során, a látogatása utózöngéi biztos nem segítették elő Peking és Kijev álláspontjának közeledését. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára ugyanis egy televíziós nyilatkozatában a kínai diplomata nevével űzött szójátékot, mondván, azt nem valamilyen Hujok fogják eldönteni, hogy Ukrajna lemondjon-e a területeiről vagy sem. Márpedig a diplomata neve – amelyet oroszul és ukránul éppen emiatt Huej formában írnak – az orosz és ukrán nyelvben a férfi nemi szervet jelölő trágár kifejezéssel azonos hangzású. Kína visszafogottan reagált, mondván, nem tudnak Danyilov kijelentéseiről és a személyes találkozókon pozitív kapcsolatokat alakítottak ki Kijev képviselőivel. A minap azonban Danyilovot váratlanul menesztették, Ukrajnában pedig sokan éppen ezt a vulgáris diplomáciai elszólást vélik a leváltása közvetlen okának.

„Kijev tehát az nyugati támogatások elakadása, és a front egyre súlyosbodó helyzete mellett a diplomáciai színtéren is egyre keserűbb valósággal kénytelen szembenézni”

A „globális Dél” ugyanis a közvetítésre – akár egyszeri, humanitárius kérdésekben is – továbbra is nyitott, Ukrajna határozott és a valódi erőviszonyoktól egyre jobban távolodó elképzelései mögé beállni azonban nem igazán. Így pedig egyelőre nem világos, mikor és kinek a részvételével valósulhat meg az ukránok által megálmodott békecsúcs, annak lehetséges eredményei pedig végképp bizonytalanok.

(A szerző a XXI. Század Intézet vezető kutatója)

MEGOSZTÁS