Ukrajna „megoldja” a nyelvkérdést

2019. aug. 07.

Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Miközben az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa keményen bírálja az ukrán nyelvpolitikát, Kijev a gondolatokért folytatott háború jegyében orosz nyelvű propagandacsatornát indít

„Egymillióan vagyunk, Zelenszkij, hallasz?” feliratot tart egy táblán egy orosz tüntető Donyeckben 2019. július 6-án, tiltakozásul többek között az ukrán nyelvtörvény ellen
Fotó:EUROPRESS/Sergey Averin / Sputnik

Sérti a kisebbségi jogokat, és beemeli diszkrimináció elemeit az ukrán nyelvpolitika. Erről Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa beszélt az Izvesztyijának adott interjúban. A főbiztos rámutatott arra, hogy az ukrán nyelvtörvény különválasztja az Európai Unió nyelveit a többi nyelvtől. Ez pedig arról árulkodik, hogy Kijev nem egyforma politikát folytat különféle kisebbségek irányában, beemelve ezzel a diszkrimináció elemeit.

A főbiztos hangsúlyozta, hogy Kijevnek jogában áll államnyelvként beszélnie az ukrán nyelvről, de három dolog is aggodalomra ad okot az új nyelvtörvényben. Egyrészt egy szóval sem tér ki a kisebbségi nyelvek védelmére. Másrészt az államnyelv használatával kapcsolatos minden kérdést meglehetősen keményen, büntetéssel oldana meg, és nem ösztönzőleg, bátorítással, ahogyan azt az EBESZ szeretné. Emellett a törvény úgy lett elfogadva, hogy egyáltalán nem konzultáltak róla a kisebbségek képviselőivel. Zannier célszerűnek tart egy rendszeres együttműködési mechanizmus kialakítását, amely révén lehetővé válna a kisebbségek aggodalmainak figyelembe vétele.

Volodimir Zelenszkij még áprilisban ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait. S az ukrán elnök nem is késlekedett. Adminisztrációja bejelentette, hogy Ukrajna orosz nyelvű csatorna létrehozását tervezi. Mit mondjak, sajátos válasz az EBESZ bírálatára egy propagandacsatorna indítása.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.