Putyin támadása után az Európai Unió és a NATO tűnik a béke és biztonság garanciájának. Ez nem csak Ukrajnára vonatkozik, hanem Grúziára és Moldovára is. Ezt Adam Szłapka lengyel politikus és politológus állítja rendelkezésünkre bocsátott írásában.  A lengyel liberális Modern (Nowoczesna) politikai párt elnökének cikke hűen tükrözi a lengyel hozzáállást Ukrajnához, az orosz-ukrán háborúhoz.

Adam Szłapka  írása a #moszkvater.com-on

A még fiatal 21. század történetében az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, példátlan esemény. Csak a második világháború idejének hitleri agressziójához mérhető. Putyin támadása Európát és a világot nyíltan kihívások elé állítja, továbbá arra is rászorít minket, hogy a lengyel-ukrán kapcsolatokat pontosabban megvizsgáljuk, mégpedig politikai, és ami talán még fontosabb, társadalmi szempontból. Az évszázadok során a két ország különböző mértékben, de konfliktusba került egymással, és gyakran Oroszországgal, a nagy és veszélyes szomszéddal kötöttek szövetséget. Ezért is csodálatra méltó, hogy különösen az utóbbi 30 évben hogyan változtak a lengyel-ukrán kapcsolatok.

„Sok lengyel – köztük én is – vett részt 2004-ben a <narancsos forradalomban>, majd 2013/2014-ben a majdani tüntetéseken, amelyek 1991, az ország függetlenedése óta a legnagyobb társadalmi megmozdulások voltak Ukrajnában”

Az ukránok 2013-ban, egy évtizeden belül másodszor tiltakoztak ugyanazon személy, Viktor Janukovics államfő ellen. A forradalom oka az volt, hogy a kormánya vonakodott a tervezett EU – társulási szerződést aláírni. Janukovicsot eltávolították a hatalomból, és egy mélyen demokratizáló változás következett be az ország viszonyaiban. Mára Janukovicsot már csak marionett elnökként emlegetik, akit Putyin újfent egy legyőzött, a háború által lerombolt állam élére tehetne.

„Ukrajna az 1989-1991-es közép- és kelet-európai demokratikus változások óta Lengyelország stratégiai partnerévé vált a nemzetközi biztonságpolitikai együttműködésben”

Nem csak az államközi szinten köttettek kapcsolatok. Szép példa volt a tartós közeledésre a 2012-es, közös rendezésű UEFA futball Európa bajnokság. Egy közös siker, ami bizonyította, hogy az „együtt” a két nemzet közti kapcsolatok kulcsszavává vált. Emellett az ukrán munkavállalók látják el a lengyel munkaerőpiacot. Az utóbbi években, hozzávetőlegesen kétmillió ukrajnai ember talált új hazára Lengyelországban.

„A nemzetközi porondon Ukrajna ugyanakkor az állandóan Oroszország körüli <keringési pályája>, és a súlyos politikai instabilitása miatt – ellentétben például a balti államokkal, Litvániával, Lettországgal és Észtországgal – elhalasztotta az esélyét annak, hogy belépjen az európai közösségbe”

Ennek a gondatlanságnak a következményei ma igencsak látszanak. Oroszország Ukrajna elleni háborúja alapvető dilemma elé állított minket: az európai, demokratikus, nyugati civilizáció győz, vagy Putyin rabló tekintélyuralmi rendszere? Ez nem csak a ma magukat hősiesen védő ukránokra vonatkozik. Oroszország brutális viselkedése lavinát indított el, és a régió politikai ambícióit nyomatékosítják. A legfrissebb kérelem az EU-ba való belépésre nemcsak Volodimir Zelenszkij, ukrán államfő kézjegyét viseli, hanem a grúz és a moldáv kormányét is. Az EU, a NATO-val együtt a béke és a biztonság garanciájának tűnik.

*

Adam Szłapka (1984.12.06.) a lengyel parlament (Szejm) képviselője és a Nowoczesna liberális párt elnöke. Az írás az FDP pártalapítványa (Friedrich Naumann Alapítvány) által kiadott „Liberal – Das Magazin für die Freiheit“ 2002./02. számában jelent meg. A fordítás a szerző engedélyével készült.

(A cikk nem okvetlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.)

(Posta Ákos István fordítása)