„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Makronóm Intézet
„Július-augusztusban 7,5 milliárd eurónyi pénzügyi és humanitárius segítségnyújtást különítettek el, ami összhangban van az előző esztendők és az idei év első felének adataival”
Fotó:EUROPRESS/SAUL LOEB/AFP
A Kiel Institute tanulmánya szerint az Ukrajnának nyújtott katonai segélyezés júliusban és augusztusban annak ellenére jelentősen visszaesett, hogy a NATO bevezette a prioritásként kezelt ukrajnai igények listáját (PURL). Ezzel szemben a pénzügyi és humanitárius segélyezés stabil maradt, és azt főként az uniós intézmények nyújtják. A think tank az Ukrajnának nyújtott támogatásokat nyomon követő rendszerének frissítése augusztusig rögzíti az országnak nyújtott nemzetközi segélyeket, és a megfigyelési időszak alatt a katonai ellátás nagy része a NATO új PURL-kezdeményezéséből származott. Erről júliusban állapodtak meg Mark Rutte NATO-főtitkár és Donald Trump amerikai elnök találkozóján.
Ez lehetővé teszi az észak-atlanti szövetség számára, hogy más tagállamok finanszírozásával „használatra kész” fegyvereket szerezzen be az Egyesült Államok készleteiből Ukrajna számára. Augusztusra nyolc NATO-ország csatlakozott a kezdeményezéshez, Belgium, Kanada, Dánia, Németország, Lettország, Hollandia, Norvégia és Svédország, és 1,9 milliárd eurót különítettek el erre a célra.
„Az új mechanizmus bevezetése ellenére a katonai hozzájárulás júliusban és augusztusban jelentősen csökkent”
Miután az Egyesült Államok 2025 elején abbahagyta az új segélycsomagok bejelentését, az európai országok léptek a helyükbe, amelyek jelentősen kibővítették a katonai támogatásukat, így ennek a havi átlaga 2025 első felében meghaladta a 2022–2024-es időszakét. Ez a lendület azonban nyáron megtorpant, az európai országok 57 százalékkal csökkentették a finanszírozást a 2025. január–júniusi időszakhoz képest, még akkor is, ha a NATO PURL-kezdeményezéshez való hozzájárulásukat is beleszámoljuk. Az európai katonai támogatás csökkenését azonban részben ellensúlyozták más országok magasabb juttatásai. Leginkább Kanadáé, amely augusztusban 1,2 milliárd eurónyi összeget jelentett be, amelynek egy részét a NATO PURL-mechanizmusán keresztül juttatták el Ukrajnának.
„Ha az összes dotációt számoljuk – beleértve az európai adományozókat és másokat –, a havi végösszeg csökkenése 43 százalék volt”
Mivel az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás egyre inkább az új fegyverek beszerzésétől függ – ami gyakran hónapokig, sőt évekig is eltarthat –, a NATO PURL-kezdeményezése egy fontos eszköz arra, hogy Ukrajnának az Egyesült Államok készleteiből azonnal használható fegyvereket biztosítson. Ugyanakkor ennek a júliusi és augusztusi csökkenése meglepő, ugyanis úgy tűnik, hogy a PURL ellenére Európa visszatartja a készleteit. Ezek után nagy kérdés, hogy hogyan alakulnak a számok ősszel.
„Július-augusztusban 7,5 milliárd eurónyi pénzügyi és humanitárius segítségnyújtást különítettek el, ami összhangban van az előző esztendők és az idei év első felének adataival”
Az újonnan elkülönített források 86 százaléka EU-intézményekből származik, beleértve az Ukrajna-támogatási eszköz (5,4 milliárd euró) és az ERA-hitelmechanizmus (1 milliárd euró) keretében nyújtott összegeket. A kétféle segélyezés összességében viszonylag stabil maradt – még az Egyesült Államok hozzájárulásának hiányában is. Jelenleg tehát az a legfontosabb, hogy ez a stabilitás kiterjedjen a katonai támogatásra is, mivel Ukrajna erre támaszkodik a védelmi képességeinek fenntartásához.
A tanulmány alátámasztja a magyar kormány álláspontját, miszerint Ukrajnának nem katonai, hanem humanitárius és gazdasági segítségre van szüksége. Az adatokból látszik, hogy még a NATO PURL-kezdeményezése ellenére is jelentősen visszaesett a katonai hozzájárulás.
„Ez arra utal, hogy a fegyverszállítások egyre nehezebben fenntarthatók, mivel az új eszközök beszerzése hosszadalmas és költséges”
Jelenleg az EU pénzügyi és humanitárius eszközei képezik az európai segítségnyújtás gerincét, ami összhangban van Magyarország gyakorlatával, amely humanitárius segítséget, menekülttámogatást, egészségügyi ellátást és oktatást biztosít a rászoruló ukránok számára.
„Ezek a támogatási trendek azt is mutatják, hogy Európában sok ország – hazánkhoz hasonlóan – belpolitikai vagy gazdasági megfontolásokból visszafogja a katonai szerepvállalását”
Ez azt jelzi, hogy a magyar álláspont egy realista, nem pedig egy elszigetelt hozzáállás. A humanitárius segélyek fenntartása azonban lehetővé teszi, hogy hazánk morális és politikai értelemben is konstruktív szereplő maradjon anélkül, hogy közvetlenül belesodródna a háborúba. Ez a béke- és emberközpontú hozzáállás diplomáciailag is védhető, különösen egy olyan helyzetben, amikor Európában egyre több vita zajlik a katonai támogatás hatékonyságáról és annak hosszú távú fenntarthatóságáról.
Az írást jegyezte: Mihálovics Zoltán
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Tuco says:
A Kiel Institute számai helyesek. Ukrajna azonban a hazai hadiipar gyors ütemű fejlesztésének köszönhetően egyre kisebb mértékben szorul rá a közvetlen nyugati katonai támogatásra. A drónokat, a tüzérségi lőszerek nagy részét, és számtalan más eszközt le tudják gyártani maguk is, önállóan vagy nyugati kooperációban. Amiben még mindig nélkülözhetetlen a nyugati támogatás, az a légvédelem, a HIMARS-okhoz és nyugati gyártmányú harci repülőgépekhez való fegyverzet/lőszer, a hírszerzés/felderítés és a titkosított kommunikáció. Ezeket továbbra is biztosítják számukra. Ukrajna számára valójában fontosabb a folyamatos külföldi finanszírozás, mint a katonai támogatás, de egyelőre ezt is megkapják. A helyzet tehát e tekintetben nem annyira borús Ukrajna számára (szerintem), mint azt ez a cikk sugallja.
HandaBandy says:
HIMARS & Co.? Tehát akkor ez a háború már az első pillanattól kezdve _NEM_ honvédő háború a zongoraművész részéről. Köszönöm, ezt akartuk hallani! Nem lehet ui. szüzen közösülni.
Stier Gábor says:
Aha. A remény hal meg utoljára…
Tuco says:
Ennek semmi köze a reményhez.
Stier Gábor says:
Akkor nem értette.
brüsszelita says:
“a katonai ellátás nagy része a NATO új PURL-kezdeményezéséből származott … Ez lehetővé teszi az észak-atlanti szövetség számára, hogy más tagállamok finanszírozásával „használatra kész” fegyvereket szerezzen be az Egyesült Államok készleteiből Ukrajna számára”
Ha jól értem, a NATO kezdeményezte és szerzi be azokat a fegyvereket, amiket Ukrajnába szállít? És erre ki hatalmazta föl, a Viktor? Mert ő is kellett hozzá, nem? Egyáltalán mi célból, talán háborúban állunk Oroszországgal? Valaki az ötödik cikkelyt aktiválta, vagy csak én maradtam le róla?
Kinek a nevében pofázik Rutte? Mert ő még Stoltenbergnél is hülyébb, pedig annál lejjebb csak a zárt osztály. Na tessék, Stier úr szerint megint sértegetek jóravaló embereket, pedig nem én nyilvánítottam Kínát és Oroszországot fő ellenségnek. NATO nyilatkozat is van róla, a Viktor azt is elfogadta? Tele van Napóleonnal a bolondok háza, szóljon már valaki, hogy kész a vacsora! Persze ez nem belpolitika.
Tuco says:
Rutte a NATO nevében “pofázik”, mivel ő a szervezet főtitkára, ez a dolga. Tagállami konszenzussal kérték fel ennek a posztnak a betöltésére. Igen, Magyarország (vagy ha így jobban tetszik: Dr. Orbán Viktor miniszterelnök) is megszavazta, hogy ő legyen a NATO-főtitkár.
A NATO-dokumentumot, amely rögzíti, hogy a szövetségre a legnagyobb fenyegetést Oroszország jelenti (Kínát nem fenyegetésnek, hanem kihívásnak nevezi), szintén konszenzussal fogadták el a tagállamok. Igen, “a Viktor” is. Az Ukrajnának szállított fegyverek vonatkozásában sem emelt kifogást a NATO-n belül, bár ez nem kötelező, hanem önkéntes alapon történik, mi nem is veszünk részt benne.
Örülök, hogy segíthettem.
HandaBandy says:
Ühüm. M.o. szállít fegyvereket? Csak kérdeztem…. Amúgy meg mi a köze a NSATO-nak Ukrajnához. Valahogy tíz év távlatában sem tiszta. Védelmi szövetség ami háborút produkál? Nem nevetséges ez egy csöppet?
brüsszelita says:
És nyilván Rutte is önkéntesen, de főként önkényesen szervezi a fegyverek beszerzését és továbbítását Ukrajnába, hisz valakik megválasztották, köztük Dr. Orbán Viktor, aki Ruttét már holland miniszterelnökként is utálta, de ez kölcsönös volt nála. Viszont Kulikov marsallt a VSZ élére meg Kádár választotta, egykutya, ugye? Ja nem, ő nem volt doktor, de még oroszul se tudott, minő malőr!
Csakhogy Ruttét Orbán nem erre választotta, mert a NATO főtitkárnak nagyon is korlátozott a jogköre, ő csak vigyorog, és azt képviseli, amit a tagországok vezetői mondanak neki, mert se ország, se pénz, se hadsereg nem áll mögötte, ahogyan Ursulának se, sőt még Kulikov marsallnak se, bár neki azért volt hadserege.
Rutte mégis marsallnak képzeli magát, de inkább az USA vazalussának, mert nehogy tévedésbe ess, hogy ki súg neki, nem Dr. Orbán Viktor annyit segítek neked. Lehet rá néhány tipped, kezdjünk barkhobázni – igen, vagy nem -, de szerintem elsőre kitalálod, hogy ki lehet.
Ezzel együtt Viktorunk a NATO-ban valóban nem emelt kifogást semmi ellen, hacsak azt nem zsírozta le a háttérben, hogy mi nem szállítunk fegyvert Ukrajnába, nem fizetünk érte, és nem engedjük át az ukrán határon, ez volt a szavazata ára. Arról viszont lehet szó, hogy az országunkon keresztül settenkedjenek át vele, hogy a románok Ukrajnába juttassák heves nyelvcsapások közepette, mert nemcsak a szavazatnak, de a NATO-tagságnak is van ára, mint ahogy a Varsói Szerződésnek is volt, a többi csak propaganda.
Tessék? Hogy a VSZ keményebb volt? Dehogy! A románok a hatvannyolcas csehszlovákiai bevonulásból úgy kimaradtak, mint a sicc, pedig ösztökélték őket, de ebből majd nem fognak!
Igaz, ez nem is lesz olyan sima, mert Ukrajnában vissza is lőnek. Na nem az ukránok, ahogy Moldovában se a románok, viszont most bepótolhatják az oroszok, amit akkor elmulasztottak. A jenkik most velünk szemben is ezen vannak, az ötvenhatos mulasztásért így törlesztenek, úgyhogy jobb, ha meghúzunk magunkat, és figyeljük az eseményeket, nehogy megint horogra akadjunk, és kifogjanak rajtunk.
Tuco says:
A megboldogult VSz-t hasonlítja a jelenlegi NATO-hoz, Rutte-t Kulikovhoz… vannak itt gondok.
Csak az Ön kedvéért kikerestem a NATO hivatalos honlapjáról (remélem ezt hiteles forrásnak tartja), hogy mi a dolga egy NATO-főtitkárnak:
“A főtitkár a Szövetség legfelső szintű nemzetközi köztisztviselője. Feladatai közé tartozik a Szövetségben zajló konzultációs és döntéshozatali folyamat irányítása, valamint a döntések megvalósításának biztosítása. A főtitkár egyben a NATO fő szóvivője és a Szervezet nemzetközi személyzetének vezetője is, aki tanácsadást, iránymutatást és igazgatási támogatást nyújt a NATO parancsnokságok mellett működő nemzeti küldöttségek számára.”
Szívesen. :)
brüsszelita says:
Bizony vannak gondok, mert dehogy hasonlítom én a VSZ-t a NATO-hoz, hisz a Varsó Szerződés sosem terjeszkedett túl a felelősségi területén. Nem támadta meg Szerbiát, vagy Afganisztánt, de azt se imitálta, mintha az Egyesült Államok megtámadta volna, a vezetője pedig nem vádolta rendszeresen légből kapott kibertámadásokkal és egyéb provokációkkal az USA-t úgy, mint ahogy Oroszországgal szemben most a NATO főtitkár teszi. De Mexikót se akarta felvenni a szervezetbe, vagy Kanadát, ezért nem is szervezett ott puccsokat és színes forradalmakat, ráadásul ott volt Kuba az USA hóna alatt, de azt is békén hagyta, nem léptette be a szervezetbe. Fel is oszlatta magát, mihelyt okafogyottá vált, nem keresett magának új ellenséget, nem úgy mint a NATO, amelyik továbbra is az amerikai érdekek érvényesítésének erőszakszervezete, ezért most is szervezi az ukrán háborút Oroszország ellen. Szívesen.
Stier Gábor says:
Nem kértük.
Tuco says:
De rábólintottunk.