Százezres nagyságrendben követeli az áldozatait a háború, pusztul az ország, Ukrajnára sokan mégsem siralomvölgyként, hanem óriási lehetőségként, az évszázad üzleteként tekintenek. Hatalmas biznisz lesz az újjáépítés, de előbb még maga a háború. Olyan fegyverkezési verseny indult be a háború kitörésével, amelyhez hasonlót legutóbb a hidegháborúban láthattunk. Így aztán ismételten megállapíthatjuk, hogy álszent a világ.

Gőzerővel folyik a fegyverkezés a háború kezdete óta. A védelmi kiadások látványosan megnőttek, a világ legtöbb hadserege árgus szemekkel figyeli az ukrajnai háborút, próbálja levonni belőle a következtetéseket, és eszeveszett tempóban fegyverkezik. Közben a harcmezőn kipróbálják az új fejlesztéseket, lejáratják a versenytársakat, tehát a szó legszélesebb értelmében öldöklő küzdelem folyik.

„Történik mindez akkor, amikor mindenki azt hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a harmadik világháborút. Ne keressen senki ebben logikát, hiszen ilyenkor nemcsak a törvényt függesztik fel, és nemcsak a múzsák hallgatnak, hanem szabadságra megy a józan ész is”

Ukrajna tehát nem csupán a geopolitikai csatározások, hanem a fegyverek kipróbálásának terepévé is vált. A hadiipar óriási lökést kapott. Az európai országok többsége Ukrajna megsegítésében vissza nem térő lehetőséget lát a raktárak kisöprésére, hadserege modernizálására.

Ezek a trendek jól kirajzolódtak a minap Spanyolországban megrendezett Feindef hadiipari kiállításon is. Mintegy 500 technikát vonultattak fel 25 országból. Megjelent mintegy 100 delegáció, és a hadiipar nagyjából 25 ezer szakértője. Mások mellett ott volt a Palantir nevű amerikai konszern vezérkara is, akik a háború első hónapjaiban megjelentek Kijevben, és találkoztak Zelenszkij elnökkel is. Nyélbe is ütöttek azonnal egy 90 millió eurós üzletet. A sztárok itt is a drónok és a mesterséges intelligencia voltak, de nem hiányoztak a hagyományos fegyverek is. Kiderült, hogy az ukrajnai háború nemcsak a fejlesztéseknek adott lökést, hanem bizonyos szempontból megváltoztatja a háborúk menetét, tervezését is.

„Így például megnőtt a modern műholdas információs-hírszerzési technológia, a mesterséges intelligenciával elemzett katonai adatok szerepe. De az is igaz, hogy a hagyományos élőerőt ez továbbra sem pótolja, mint ahogy az anyagháborúnak továbbra is döntő jelentősége van”

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, a SIPRI április végén közreadott, globális katonai kiadásokról szóló jelentése szerint a világ katonai célú kiadásai tavaly reálértéken 3,7 százalékkal nőttek, és ezzel új csúcsra, 2240 milliárd dollárra emelkedtek. A három legnagyobb katonai büdzsével rendelkező ország – az Egyesült Államok, Kína és Oroszország – a globális összköltség 56 százalékát adta. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a világ katonai kiadásai nyolcadik éve folyamatosan nőnek, még ijesztőbb a helyzet. Csak az európai katonai kiadások (350 milliárd euró) 3,6 százalékkal nőttek. Nem véletlen, hogy 2022-ben a nyugati védelmi ipar cégeinek értéke átlagosan 22 százalékkal megemelkedett. Az Ukrajnának fegyvert szállító legnagyobb 25 vállalat értéke 579 milliárdról 703 milliárd dollárra emelkedett.

„A hadiipar nyeresége a társadalmak egyre erősödő békevágya közepette az egekben van, és egyetlen célja, hogy ez a háború soha ne érjen véget”

Nézzünk meg néhány konkrét adatot! Japán, amely eddig a béke szigete volt, a védelmi kiadások öt éven belüli megduplázását tűzte ki célul. Ezzel az Egyesült Államok és Kína után a szigetországé lehet a világ harmadik legnagyobb katonai költségvetése. De felébredtek az évtizedekig a növekvő jóléti kiadásokra koncentráló, a hadsereget ezzel párhuzamosan leépítő németek is. Itt is vége a pacifista magatartásnak, és 100 milliárd eurót költenek a fegyverkezésre.

„Érthető módon az európai országok növelték a leginkább a katonai kiadásokat, reálértéken számolva ezeknek az államoknak a katonai büdzséje először haladta meg az 1989-es szintet”

De a hidegháború lezárása óta a leggyorsabb tempóban fejlődött a hadiipari is. S miközben Európa életet lehelne a leépült védelmi iparba, befelé fordul India is, és szintén a hazai hadiipart fejleszti. Újabb 8 százalékkal növelte a védelmi kiadásokat a világelső Egyesült Államok is.

Azon már meg sem lepődünk, hogy a kiadások 11 százalékos emelkedésével hatalmas tempót diktálnak a lengyelek is, 2030-ig megduplázzák a hadsereg létszámát, és már a GDP 4 százalékát költenék a védelemre. Még rajta is túltett Finnország, amely 36 százalékkal növelte meg a védelmi kiadásait. De kiugróan magas volt a litván (+27 százalék), a svéd (+12 százalék) növekedés is. Ha külön vizsgáljuk az egykori keleti blokk országainak költségvetési politikáját, akkor azt látjuk, hogy ezek az országok a Krím elcsatolása óta több mint kétszeresére növelték védelmi büdzséjüket.

„Mint ahogy az sem meglepő, hogy Ukrajna tavaly – igaz, nem saját erőből – 640 százalékkal – más források szerint tízszeresére – növelte védelmi célú kiadásait, a világ 11. legnagyobb katonai költségvetésű országává vált. Az így 80,3 milliárd dollárra rúgó összeg a GDP 55 százaléka, és a kiadások 86 százalékát a NATO tagországai fizették”

Azon sem csodálkozhatunk, hogy az orosz katonai kiadások tavaly 9,2 százalékkal nőttek, így Moszkva katonai célokra mintegy 90 milliárd dollárt fordított. Ezzel Oroszország az előző évhez képest két helyet előre lépve a világ harmadik legnagyobb katonai költségvetésű országává vált. Máshonnan közelítve, az orosz katonai költségvetés az egy évvel korábbi 3,7 százalékos szintről tavaly a bruttó hazai termék 4,1 százalékára emelkedett.