Ukrajna, a fegyvergyártók tesztlaborja

Egy háború mindig is kiváló terepe volt az új technológiák kipróbálásának. Így van ez Ukrajnában is. Az elmúlt három és fél év alatt azonban erre a nyugati gyártók nem kértek engedélyt, csupán tették a dolgukat. Most azonban maga Ukrajna ajánlkozik arra, hogy a külföldi gyártók náluk próbálgassák az új fejlesztésű fegyvereiket. Hogy ez a felajánlkozás a kétségbeesés, a cinizmus megnyilvánulása, avagy inkább nagyon is racionális döntés, döntse el mindenki maga.

„Ukrajna igazi fegyverlaboratórium minden értelemben, mert ezekből a berendezésekből még soha nem használtak semmit két iparilag fejlett nemzet közötti háborúban, a harctéren így valós tesztelés folyik”
Fotó:EUROPRESS/JOSE COLON/Anadolu/AFP

Ukrajna engedélyezi a külföldi fegyvergyártó cégeknek, hogy legújabb fegyvereiket az orosz-ukrán konfliktus frontvonalán teszteljék – közölte az állami Brave1 fegyverbefektetési és -beszerzési csoport. Egy a kormány által 2023-ban létrehozott online platformról van szó, ahol az ukrán védelmi vállalatok befektetéseket kereshetnek, az ukrán katonai egységek pedig fegyvereket rendelhetnek. A cél ezzel az volt, hogy összekössék a védelmi cégeket a hadsereggel.

„Mostantól a globális hadiipar is részese lehet a háborús innovációnak, méghozzá a gyakorlatban, éles helyzetben”

Az ukrajnai háború a fegyvergyártók igazi tesztlaborja minden oldalon. Az oroszok élesben próbálhatják ki a fejlesztéseiket, itt szereznek tapasztalatot és tesztelik a rakétáikat az észak-koreaiak, s hát természetesen ugyanez folyuk – ha lehet, még intenzívebben – a másik oldalon is. Ukrajna eddig is ritka lehetőséget kínált az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek, hogy tanulmányozzák, miként teljesítenek saját fegyverrendszereik intenzív használat mellett. Már a konfliktus első napjaiban egy amerikai gyártó öt könnyű, nagy felbontású megfigyelő drónt küldött például Európába arra az esetre, ha azokra szükség lenne Ukrajnában. Mivel ezek nem szerepeltek a Pentagon nyilvántartásában, azokat egyértelműen kísérletnek szánták. De ilyen volt a Phoenix Phantom öngyilkos drón is.

„Az Egyesült Államok tehát kezdettől lőtérnek használja Ukrajnát, ami új dimenzióját mutatja a segítségnyújtásnak. Ezzel szemben az Európai Unió tagállamai zömében a régebbi, kipróbált, nem egy esetben leselejtezésre ítélt haditechnikai eszközöket küldték Zelenszkijnek”

Az a tény, hogy Washington nem egyszer még be sem járatott fegyvereket ajánlott fel „önzetlenül”, azt jelenti, hogy tesztelési területnek és lehetőségnek tekintette Ukrajna területét, ahol élesben, ráadásul amerikai életek kockáztatása nélkül próbálhatja ki legújabb vagy még éppen csak létező eszközeit. A gondolat persze nem új keletű, a nyíltság azonban, ahogyan kommunikálják, meglehetősen szokatlan. Az Egyesült Államok szemszögéből nézve persze mindenki jól jár. Ukrajna, a fegyverfejlesztők, a gyártók, az amerikai haderő, a politikai elit – és elsősorban a gazdaság.

A hadiipari szakemberek aztán levonták a tapasztalatokat. Így például az amerikai fegyvergyártók az orosz drónok sikere után erősebb páncélzattal védik majd a harci járműveket és a katonákat a felülről érkező támadásoktól. De az amerikai műveleti tisztek például azt is nyomon követték, hogy Oroszország milyen sikeresen használta az Irán által szállított olcsó, feláldozható, becsapódáskor felrobbanó drónokat az ukrán elektromos hálózat megtizedelésére.

„Ukrajna igazi fegyverlaboratórium minden értelemben, mert ezekből a berendezésekből még soha nem használtak semmit két iparilag fejlett nemzet közötti háborúban, a harctéren így valós tesztelés folyik”

Az amerikai hadsereg számára az ukrajnai háború számos támpontot szolgáltat saját rendszereinek hatékonyságáról. Egy tanulmány szerint például az ukránoknak átadott amerikai drónok és az ellenséges radarrendszerek célzására tervezett rakéták a vártnál gyengébben teljesítettek. Ezzel szemben a könnyű, amerikai gyártmányú rakétavető, a HIMARS kulcsfontosságú volt Ukrajna sikerei szempontjából még azok után is, hogy kiderült, intenzív használat mellett milyen mértékű karbantartást és javítást igényel. De a fronton derült ki például az is, hogy az amerikai önjáró lövegek ágyúcsövei gyakori használat után pontatlanná válnak, ezért kevésbé hatékonyak.

„Az amerikai elemzők tehát alaposan tanulmányozzák a konfliktust, hogy hasznos tanulságokat vonjanak le két modern nemzet háborújáról a 21. században, a tapasztalatokat pedig a gyakorlatban hasznosítják”

Ezt a gyakorlatot tenné hivatalossá, és csatornázná be az ukrán hadiipari fejlesztésekbe a Tesztelj Ukrajnában! program, amelynek keretében a vállalatok odaküldik termékeiket, online képzést tartanak a használatukról, majd megvárják, amíg az ukrán csapatok kipróbálják azokat és jelentést tesznek – áll a csoport közleményében. „Ezáltal megérthetjük, milyen technológiák állnak rendelkezésre. A vállalatok így jobban megérthetik, hogy mi működik valójában a frontvonalban” – mondta Artem Moroz, a Brave1 befektetői kapcsolatokért felelős vezetője a Reutersnek egy wiesbadeni védelmi konferencián. Moroz elmondta, hogy

„nagy az érdeklődés a program iránt, de nem nevezte meg azokat a cégeket, amelyek igénybe kívánják venni. Azt sem volt hajlandó elárulni, hogy ez az együttműködés milyen költségekkel járna, ha járna egyáltalán”

Ukrajna egy virágzó, részben külföldi befektetésekből finanszírozott védelmi iparra épít, hogy felvegye a harcot Oroszország nagyobb és jobban felfegyverzett katonai gépezetével. Mint arról Volodimir Zelenszkij nem egyszer beszélt,

„Kijev egymilliós hadsereget tartana fenn, és a fegyverek és lőszerek 40 százalékát már most Ukrajnában gyártják”

Ennek jegyében Ukrajna nem egyszer jelezte a nemzetközi partnerei felé, hogy valós harci körülmények között teszteljék a védelmi technológiákat, és hosszú távú együttműködést alakítsanak ki a katonai-ipari komplexumban.

„Ukrajna elsősorban a drónok elleni rendszerek fejlesztésére, és a meglévő fegyverek modernizálására kíván összpontosítani”

A Brave1 most összeállított egy listát azokról a katonai technológiákról, amelyeket tesztelni szeretne. Moroz Reuters szerint kiemelte, hogy a prioritási listán kiemelt helyen szerepel a légvédelem, különösen az új légvédelmi rendszerek, a drón elfogók, a mesterséges intelligenciával rendelkező rendszerek, és a különböző a megoldások a siklóbombák elleni küzdelemre. Ugyancsak szerepelnek ezen a listán a pilóta nélküli vízi rendszerek és a szárazföldi elektronikus profilalkotási rendszerek, akárcsak a fejlett tűzvezető rendszerek, vagy a tarackok pontosságának javítása érdekében a mesterséges intelligenciával működő irányítórendszerek.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com