Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester a fő ellenzéki erő új elnökjelöltje, ezzel új verseny indul a jelenlegi államfő első számú kihívójának helyéért. A verseny aligha dől el az első fordulóban, így itt az igazi tét, hogy ki lesz Duda az ellenfele a második menetben.

A koronavírus-járvány közepette az elnökválasztás körül zajló elkeseredett küzdelem első menetét az ellenzék nyerte. Jaroslaw Kaczynski a végsőkig kitartott az eredetileg kiírt májusi időpont mellett, ám a kormányzó erő egyben tartása érdekében engednie kellett. A Jog és Igazságosság (PiS) vezetője a hatalom megtartását választotta, így viszont jelöltjére, Andrzej Dudára jóval nehezebb megméretés vár a nyárra halasztott, a legnagyobb eséllyel június 28-án sorra kerülő elnökválasztáson.

„Ezt támasztja alá, hogy a halasztással időt nyert fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) Rafal Trzaskowski varsói főpolgámestert indítja a gyengén szereplő, előbb a szavazás bojkottjára felhívó, majd visszalépett Malgorzata Kidawa-Blonska helyett”

A lengyel alsóházban kedden jóváhagyott, jelenleg szenátusi megvitatásra váró törvénymódosítás szerint az eredetileg május 10-re kiírt, a koronavírus-járvány és a politikai konszenzus hiánya nyomán elhalasztott elnökválasztás előtt a korábban bejegyzett jelöltségek érvényben maradnak, de regisztrálhatnak új jelöltek is. A KO vezető pártja, a Polgári Platform (PO)döntése logikus, hiszen Malgorzata Kidawa-Blonskának már semmi esélye nem volt a második körbe jutásra sem. Új jelöltként egyes hírek szerint állítólag felmerült még a volt külügyminiszter, jelenleg EP-képviselő Radoslaw Sikorski neve is.

„Trzaskowski jelölésétől elemzők a Polgári Koalíció kampányának „bekeményítését” várják, és a főpolgármester eddigi politikája alapján úgy értelmezik ezt a lépést, hogy az a liberális és a baloldali irányultságú választók megnyerésére tett kísérlet”

A jelölt váltás veszélyes a PiS-re, és a kormányzó párt elnöke Jaroslaw Kaczynski már azzal próbálta az új jelöltről lebeszélni a választókat, hogy esetleges győzelme lebénítaná az állam működését, ami a jelenlegi helyzetben a legkevésbé sem hiányzik Lengyelországnak.

A választások legfőbb esélyese Andrzej Duda államfő, aki a voksolás májusi megtartása esetén a közvélemény-kutatások szerint nagy valószínűséggel már az első fordulóban győzött volna. A jelenlegi elnök második fordulós esélyei korábban sem voltak ilyen fényesek, most azonban feltehetően tovább romlanak. A felmérések alapján Duda a nyáron az első fordulóban legfeljebb 45 százalékra számíthat.

„Eddig két legesélyesebb kihívójának a függetlenként induló Szymon Holownia és a Lengyel Parasztpárt (PSL) elnöke Wladyslaw Kosiniak-Kamysz látszott”

A PiS-kormánnyal szemben kritikus TVN kereskedelmi televízióhoz közel álló, „liberális katolikusként” ismert közíró Holowniát 20, Kosiniak-Kamyszt pedig 17 százalékra mérték. Az is egyértelműnek tűnt, hogy a második fordulóban Holowniának és Kosiniak-Kamysznak is komoly esélyei vannak Dudával szemben. Trzaskowski jelölése tovább bonyolítja a képletet, hiszen a második helyért folyó verseny így újra indul. Arról nem is beszélve, hogy a várhatóan kiélezett küzdelem után a második fordulóban hogyan lehet majd egységesen fellépni Dudával szemben.

„Trzaskowski személye talán túlságosan megosztó, és a mérsékeltebb Holowniának vagy Kosiniak-Kamysznak jobbak lennének az esélyei”

Az biztos, hogy a nyár politikai értelemben forró lesz, és az elnökválasztási teleregény még tartogat fordulatokat. A fő prioritás jelenleg az, hogy a jelenlegi elnök mandátumának lejártáig, tehát augusztus 6-ig megtartják-e a választásokat, ellenkező estben ugyanis az ideiglenes államfő kijelölése körül lobbannak fel várhatóan viták. A tervek szerint a választás új időpontját az alsóházi elnök a legközelebbi napokban hirdeti meg, a szavazást az ezt követő 60 napon belül kell megrendezni. A legvalószínűbb dátumnak június 28. tűnik.

„A választók hagyományos és levélszavazás formájában is voksolhatnak”

A kormányzó PiS ugyanis nemcsak az elnökválasztás időpontjában, hanem a lebonyolítás formájában is engedett. A májusi szavazást ugyanis a koronavírus-járvány miatt nemcsak az ellenzék, de a kormányzó erő kisebbik pártja, az Egyetértés elnöke, Jaroslaw Gowin is ellenezte. Így a választási törvény módosításához nem lett volna meg az alsóházban a szükséges támogatottság, és fennállt annak a veszélye is, hogy végső esetben az Egyetértés kilép a kormányból.

„Kaczynski két lehetőség közül választhatott”

Andrzej Duda esélyeit növelve minden áron áterőlteti a májusi választást, ám ezzel vészesen csökken a kormányzó erőn belüli kohézió, avagy kompromisszumot köt, és elfogadja a halasztást. Kaczynski – miután előtte a fenyegetéstől az ígérgetésig a nyomásgyakorlás minden lehetőségét kimerítette – a kormány parlamenti többségét nem kockáztatva ez utóbbit választotta. E racionális döntés felé a PiS erős emberét a hatalom elvesztése miatti félelem terelte.