A Krisztus születésének emlékét megünneplő időszakot Lengyelországban különféleképpen hívják – Gody, Godne Święta, Szczodre Dni (Ünnepek, Méltó Ünnepek, Bőséges Napok) – karácsonytól háromkirályok napjáig tartják. Különleges időszakról van szó – jellemző ilyenkor az otthonok ünnepi feldíszítése, a jellegzetes étkek, a karácsonyi énekek (kolędy), a mindent eluraló ünnepi hangulat. A hagyomány ereje kedvezően hat számos, ezekhez a napokhoz kapcsolódó szokás és szertartás fennmaradására. Ezekben összefonódnak az ókori szertartások maradványai a modern kor szokásaival, a pogány babonák tökéletes szimbiózisban élnek a keresztény tartalmakkal.
Az újévi jókívánságokat mindig ebben az ünnepi időszakban vitték az emberekhez a betlehemesek csillaggal, bölcsővel vagy jászollal. A lengyel népi betlehemezés kezdete a XVIII.század második felére tehető. A betlehemi jászol vándorolni kezdett az utcákon, először a városokban, majd a falvakban is. Lengyelországban többféle változata alakult ki. A legegyszerűbb betlehemekkel a kisfiúk és kamaszok vonultak énekelve, a bábokkal díszített nagyokat a legények vitték. Betlehemi jászlat a lakásokban is állítottak. Közülük nem egy a mai napig is ünnepi kellék. A lengyel népi betlehemek között különleges helyet foglal el a krakkói betlehemi jászol. Kapcsolódik a krakkói műemlékekhez; művészi felépítésű, dekoratív, tematikus, technikai szempontból tökéletes – a betlehem-építő mesterség nagyszerű példája.
Ajánljuk Önöknek, nézzék meg a Katowicei Sziléziai Múzeum Néprajzi Gyűjteményéből származó betlehemi jászlakat, a Naiv Művészeti Gyűjteményből származó festményeket. Álljanak meg egy pillanatra, csendesedjenek el, hosszabbítsák meg az ünnepi időszak hangulatát! Betlehemezni, vagyis sok szerencsét, jólétet kívánni az újesztendőre, a betlehemesek szerepe volt, de a XIX. századtól karácsonyi és újévi jókívánságokat postai képeslapokon is küldtek az emberek. Az ilyenkor egymáshoz intézett minden jó szónak különleges beteljesítő ereje van.
