Az újévi jókívánságokat mindig ebben az ünnepi időszakban vitték az emberekhez a betlehemesek csillaggal, bölcsővel vagy jászollal. A lengyel népi betlehemezés kezdete a XVIII.század második felére tehető. A betlehemi jászol vándorolni kezdett az utcákon, először a városokban, majd a falvakban is. Lengyelországban többféle változata alakult ki. A legegyszerűbb betlehemekkel a kisfiúk és kamaszok vonultak énekelve, a bábokkal díszített nagyokat a legények vitték. Betlehemi jászlat a lakásokban is állítottak. Közülük nem egy a mai napig is ünnepi kellék. A lengyel népi betlehemek között különleges helyet foglal el a krakkói betlehemi jászol. Kapcsolódik a krakkói műemlékekhez; művészi felépítésű, dekoratív, tematikus, technikai szempontból tökéletes – a betlehem-építő mesterség nagyszerű példája.
Ajánljuk Önöknek, nézzék meg a Katowicei Sziléziai Múzeum Néprajzi Gyűjteményéből származó betlehemi jászlakat, a Naiv Művészeti Gyűjteményből származó festményeket. Álljanak meg egy pillanatra, csendesedjenek el, hosszabbítsák meg az ünnepi időszak hangulatát! Betlehemezni, vagyis sok szerencsét, jólétet kívánni az újesztendőre, a betlehemesek szerepe volt, de a XIX. századtól karácsonyi és újévi jókívánságokat postai képeslapokon is küldtek az emberek. Az ilyenkor egymáshoz intézett minden jó szónak különleges beteljesítő ereje van.
Ha nem jelenik meg a videó, ide kattintva megtekintheti.
*
A karácsony (latinul: Nativitatis Domini, Natalis Domini, „az Úr születése”) a kereszténység második legnagyobb ünnepe, teológiailag a húsvét után a legnagyobb, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár Jézus születésének tényleges időpontja nem ismert. Talán azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét, illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt, vagy azért, mert ekkor van a téli napforduló a Föld északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász– és Sol Invictus-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték.
„Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja, az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe”
Az Újszövetség leírása szerint Jézus istállóban született, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, aki férjével népszámlálásra Betlehembe érkezett a szülés estéjén. A történet szerint napkeleti bölcsek (később a magyar népnyelvben „háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy csillag vezette el őket Jézushoz.
„Annak ellenére, hogy a karácsony a keresztények ünnepe, sok nem keresztény ember is megüli világszerte az emberi szeretet ünnepeként”
A modern és népszerű ünneppel az adott helyi kultúrától függően együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, írott üdvözletek küldése, templomi ünneplések, a szentestei vacsora és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa-állítás, karácsonyi gyertyák (helyett újabban égők), színes üveggömbök, girlandok, magyaroknál szaloncukor, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater