Az immár harmadik alkalommal megrendezett Nomád Világjátékok megnyitására Kirgizisztánba látogatott Orbán Viktor. A magyar kormányfő a térség vezetőinek valamint a török és az azeri államfő társaságában részt vett a Török Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának ülésén is.  Magyarország már a visegrádi csoporton belüli soros elnökségét is aktívan felhasználta a V4-ek és e régió közötti kapcsolatok szorosabbra vonására. A megtalált közös türk és nomád gyökerek ellenére a csehek és a lengyelek Közép-Ázsiában is előttünk járnak. Igaz, a két térség közötti kereskedelmi forgalom összességében még amúgy szinte láthatatlan.

Legutóbb a vezető magyar politikusok közül tavaly nyáron Szijjártó Péter külügyminiszter tett körutat az öt országot, Kazahsztánt, Üzbegisztánt, Kirgizisztánt, Türkmenisztánt és Tádzsikisztánt magában foglaló posztszovjet Közép-Ázsiában, amelynek tapasztalatait összegezve úgy látta, hogy a közép-európai gazdaságok sokat profitálhatnak abból, ha közösen lépnek fel a közép-ázsiai országok egyébként nyitott piacain. A gazdasági kapcsolatokat – tegyük hozzá – még bőven van hová fejleszteni, hiszen a két térség közötti kereskedelmi forgalom elenyésző, de lényegében véve maga az Európai Unió sincs nagyon jelen Közép-Ázsiában. A jelentéktelen kereskedelmi forgalom pedig szinte csak Kazahsztánra korlátozódik.

„A Közép-Európából nézve szinte láthatatlan térség azonban jelentősebb annál, mint amennyire ez a számokból látszik”

Fontosságát eleve megadja nagy kiterjedése mellett az a tény, hogy a világ olajtermelésének mintegy 5 százalékát adja. Ezen kívül van itt földgáz és más ásványi anyagok is, így például urán. A régió jelentőségét növeli elhelyezkedése is, ezen belül Afganisztán szomszédsága, ami Közép-Ázsiát és Európát is érintő biztonsági kihívás. Az iszlám radikalizmus, a kábítószer-kereskedelem visszaszorításában és a terrorizmus elleni harcban közösek az érdekeink. A ’90-es évek után két éve tért vissza a terror a régióba, s jelentősen megszaporodtak a közép-ázsiaiak által külföldön elkövetett támadások. A 80 százalékban muszlim Közép-Ázsiából nagyjából négyezren harcolnak az Iszlám Állam soraiban. Az alapvetően stabil, ám alacsony intenzitású konfliktusokkal azért terhelt térség számára komoly kihívás a rossz eloszlás és az öntözés miatt megnövekedett szükséglet következtében a vízbiztonság kérdése.

További figyelmet érdemel ez az egyszerre a posztszovjet térség és Kína perifériáján elhelyezkedő régió azért is, mert mindenekelőtt az Új Selyemút miatt egyre fontosabbá váló tranzitútvonal. A másik oldalon súlyát csökkenti, hogy kevesen, mindössze 68 millióan lakják, nincs tengeri kijárata, szegény, a világ GDP-jének egy százalékát adja, a fő bevétele pedig valamilyen külső forrásból, így Kazahsztán vagy Türkmenisztán esetében a nyersanyagok exportjából, míg Tádzsikisztán és Kirgizisztán tekintetében külföldön dolgozó vendégmunkások hazautalásaiból származik. A régió két kulcsországa a térség GDP-jének mintegy felét adó, még komoly politikai kihívások előtt álló Kazahsztán, és a hatalomváltáson már átesett és a reformok útjára lépett, s a legnagyobb lélekszámú Üzbegisztán.

A régióban messze a legnagyobb befolyása a két szomszédos hatalomnak, Oroszországnak és Kínának van. Ebből a versenyből Amerika mintha kiszállt volna, s legfeljebb a kazah energetikai szektor és a megnyíló üzbég lehetőségek érdeklik. A nyelvi és kulturális rokonság okán még a ’90-es években bejelentkezett Törökország is, ám ambiciózus terveit azóta kissé lejjebb adta. Az Európai Unió lényegében nincs jelen Közép-Ázsiában.

„Régiónkból a legjobb politikai kapcsolatokat talán Magyarország ápolja a régióval – különösen a kazah vezetőkkel gyakoriak a magas szintű találkozók –, ám ezt a közelséget egyelőre nem sikerült gazdasági téren kamatoztatni”

Az együttműködést mindenekelőtt a Közép-Ázsiában már jelen lévő Gedeon Richter révén a gyógyszeriparban, az egészségügy területén, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási megoldások révén, az energetikai infrastruktúrában és kiemelten a mezőgazdaságban, itt is a technológiák exportjával lehetne fejleszteni.

A kereskedelmi forgalom régió országainak többségével mindössze néhány tízmillió dollár, s a stratégiai partnernek nevezett Kazahsztán esetében a 27,6 százalékos növekedés ellenére is csak 156,4 millió dollár, az egész kazah forgalom 0,3 százaléka volt tavaly. A befektetések terén sem jobb a helyzet, hiszen 2005-től a tavalyi év utolsó harmadáig mindössze 153 millió dollárnyi tőke érkezett Magyarországról Kazahsztánba. S még siralmasabb lenne a helyzet, ha nem lenne a Mol eddig már több mint 200 millió dolláros befektetése. A kereskedelmi forgalom ráadásul még mindig nem éri el a 2014-es szintet. S ha közép-európai összehasonlításban vizsgáljuk a dolgot, még szomorúbb a helyzet. A négy évvel ezelőtti 190 millió dolláros forgalom is jelentősen elmarad a térség többi országáétól.

Akkor ugyanis a lengyel mutató egy-, a román hárommilliárd, míg a cseh 450 millió dollár fölött volt. Ez a szám 2016-ra a magyar 113 millióval szemben a lengyel relációban 760, a románban 803, míg a csehben 252 millió dollár volt. Lehetőséget tehát mindkét régió bőven láthat a kapcsolatok fejlesztésében, ám a távolság, a versenyképes termékek csekély száma és a tőkehiány komoly akadály az előrelépésben.

„Mint Orbán fogalmazott, Magyarország készen áll a magyar-türk együttműködés – ez nagyobb régiót jelent a posztszovjet Közép-Ázsiánál – új fejezetének megnyitására. Megdőlt az a régi világrend – tette hozzá -, amelyben a tőke és tudás Nyugatról áramlik Kelet felé, az új világrendben a Keleten felemelkedő államok meghatározóak”

A magyar miniszterelnök elmondta, 2010-es kormányra kerülése óta Magyarország nyitott a türk országok felé a kölcsönös tisztelet, a sajátosságok és realitások figyelembe vételével. Magyarország 2014 óta megfigyelő a türk nyelvű államok parlamenti közgyűlésének munkájában, 2017-ben pedig csatlakozási kérelmet nyújtott be a nemzetközi türk akadémiához, és ma már az eddiginél is szorosabb együttműködésre törekszik a türk nyelvű államok együttműködési tanácsával. „A türk tanács tagállamai egyre fontosabb szerepet játszanak a magyar külpolitikában. Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerség szintjén vannak a kapcsolatok, és ez a cél Kirgizisztánnal, illetve Üzbegisztánnal is” – emelte ki a magyar kormányfő. Orbán Viktor a tanácskozás témájával, a sporttal és ifjúsággal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar állam 595 állami ösztöndíjat fizet a hat türk nyelvű ország Magyarországon tanuló fiataljainak, és ezt a számot emelni fogja. A magyar Eximbank pedig 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet nyitott meg a hat türk nyelvű országgal való gazdasági együttműködés, a befektetések fejlesztése érdekében.