„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Moszkvának még mindig fogalma sincs, hogyan végződtek az amerikai-ukrán tárgyalások Berlinben, de Moszkvának nincs szándékában engedményeket tenni a Donbassz, Novorosszija vagy a Krím kérdésében”
Fotó:EUROPRESS/AFP/UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE
„Most először ilyen egyértelmű, hogy az amerikaiak, az európaiak és Ukrajna ugyanazon az oldalon állnak” – jelentette ki lelkesen a berlini tárgyalások után Donald Tusk. A lengyel kormányfő ennek kapcsán kiemelte, hogy a javasolt biztonsági garanciák az Egyesült Államok katonai válaszát biztosítják arra az esetre, ha Oroszország ismételten megtámadná Ukrajnát. A Reuters egy amerikai tisztviselőre hivatkozva megjegyzi, hogy ez egy „példátlan ajánlat, de nem lesz örökké nyitva”. A tisztviselő szerint
„Trump úgy véli, hogy az ilyen garanciák meggyőzhetik Moszkvát a békemegállapodás elfogadásáról”
Berlinben az amerikaiak, az európai <tettrekészek> és Ukrajna megállapodtak abban, hogy
– a Nyugat elkötelezi magát amellett, hogy folyamatos és nagymértékű támogatást nyújt Ukrajnának a hadsereg újjáépítéséhez. A csapatok létszámának a tűzszünet után is 800 ezer főben kell maradnia;
– Európa vezetésével létrehoznak egy „többnemzetiségű erőt” létrehozása Ukrajna biztonságának garantálása érdekében;
– létrehoznak egy az Egyesült Államok által vezetett mechanizmust a tűzszünet betartásának ellenőrzésére;
– határozott támogatják Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz
„Emellett leszögezték, hogy az Ukrajna területével és határaival kapcsolatos bármilyen döntés kizárólag az ukrán nép felelőssége. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyik legfontosabb pontban, a Donbassz kérdésében nincs megegyezés”
A tárgyalások után Zelenszkij megismételte, hogy Ukrajna sem „de jure”, sem „de facto” nem ismeri el Donbasszt orosz területként, és kivonulni sem szándékozik az ellenőrzése alatt lévő területekről. Így hiába beszélnek jó hangulatú találkozóról és hatalmas haladásról – mint fogalmaznak, a kérdések mintegy 90 százalékában sikerült megállapodni -, a legfontosabb pontokban nincs megállapodás.
„Ráadásul a berlini megállapodásokat még el kellene fogadtatni Moszkvával, erre pedig minimális az esély, hiszen a Kreml az eredeti 28 pontot tekinti tárgyalási alapnak, ezt pedig alaposan sikerült felvizezni”
Az orosz külügyminiszter-helyettes a megszokott optimista felütéssel üdvözölte a Trump-adminisztráció erőfeszítéseit, és reményét fejezte ki, hogy a konfliktus megoldása már közeleg, ám egyértelműen leszögezte, hogy Moszkva álláspontja változatlan, és Oroszország határozottan ragaszkodik a Vlagyimir Putyin és Donald Trump között Alaszkában elért megállapodáshoz. Szergej Rjabkov az ABC Newsnak adott interjújában elöljáróban elmondta, hogy
„Moszkvának még mindig fogalma sincs, hogyan végződtek az amerikai-ukrán tárgyalások Berlinben, de Moszkvának nincs szándékában engedményeket tenni a Donbassz, Novorosszija vagy a Krím kérdésében”
Ezzel az öt területtel kapcsolatban Moszkva semmiképpen sem köthet kompromisszumot, mivel ez államiság egyik, az alkotmányban rögzített alapvető elemének felülvizsgálatát jelentené. Azt is kiemelte, hogy Oroszország semmilyen formában nem fog beleegyezni nyugati csapatok Ukrajnába telepítésébe. Elutasítja a „Hajlandók” koalíciójának katonai jelenlétét is, mert ez szerinte ugyanazt jelenti, mint a NATO. Mint fogalmazott,
„az ukrajnai fellépés célja, hogy az oroszok többsége jobban érezze magát, és ott legyen, ahová tartozik – Oroszországban”
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szintén reagált a berlini egyeztetésekre. Napi sajtótájékoztatóján elmondta,Moszkva eddig nem kapott részletes tájékoztatást azokról a NATO-típusú biztonsági garanciákról, amelyeket az Egyesült Államok állítólag felajánlott Berlinben. A karácsonyi tűzszünet lehetőségére vonatkozó kérdésre reagálva úgy fogalmazott, hogy Oroszország hosszú távú békére törekszik Ukrajnában, és ezt nem hajlandó pillanatnyi megoldásokkal felváltani. Az egyeztetés tehát tovább folytatódik.
„Trump ugyan Berlin után kijelentette, hogy az ukrajnai háború befejezéséhez <közelebb vagyunk, mint valaha>, a moszkvai reagálások azonban nem ezt mutatják”
Igyekszik lehűteni a kedélyeket Georgij Bovt politológus is, az „elvárások keltésének” nevezve az ukrajnai konfliktus megoldására irányuló tárgyalások előrehaladásáról szárnyra kapott kijelentéseket. „Ez tipikus példája az amerikai tárgyalási stílusnak. Azt mondják, minden a helyén van, csak az apró részletek vannak hátra. Ezzel próbálják rávenni a tárgyalópartnert arra, hogy engedjen. Milyen apró részletekről beszélünk, amikor Zelenszkij a területi kérdésben nem akar engedni? Moszkva ezt elvi kérdésnek tekinti. Arról nem is beszélve, hogy Moszkva még nem is részletezte a feltételeit. Pedig kétségtelenül vannak. De miért idegesítenék előre Trumpot?” – fogalmaz az orosz elemző, aki szerint
„Moszkvát nem csak a Donbassz kérdése aggasztja. Aligha fogad el például egy olyan békemegállapodást, amely európai katonai erők Ukrajnába telepítését vonná maga után”
Amennyire meg lehet ítélni, a berlini tervezet különbséget tesz a tengeri és légi tűzszünet utáni biztonság garantálása, valamint az új támadás fenyegetése esetén történő teljes körű telepítés között. Ezek az „árnyalatok” azonban a politológus szerint valószínűleg nem teszik elfogadhatóvá ezt a lehetőséget Oroszország számára.
Más elemzők is felhívják a figyelmet arra, hogy mivel Ukrajna elutasítja a Donbassz ellenőrzése alatt álló közel 6 ezer négyzetkilométerének harc nélküli feladását, borítékolható, hogy Oroszország nem egyezik bele a béketervbe. Egyes szakértők azonban rögtön felvetik azt is, hogy a korábbi orosz követelésekhez képest engedékenyebb békemegállapodás – Ukrajna szélesebb garanciákat kaphat, és hadseregét sem korlátoznák jelentős mértékben a jelenlegi tervezetekről kiszivárgott hírek szerint – persze a Donbassz további harcok nélküli megszerzése mellett akkor azért lehet érdekes Moszkva számára, ha az Egyesült Államok valóban elismerné a területeket vagy legalábbis a Krímet és a Donbassz két régióját Oroszország részének. Ezáltal ugyanis Washington nemcsak Ukrajnának, de Oroszországnak is garanciát nyújtana bizonyos tekintetben.
„Logikusan nézve, Trumpnak most három lehetősége van”
„A második lehetőséget jó eséllyel „Trump Afganisztánjaként” értékelnék sokan a nyugati világban, és ezt a Fehér Ház aligha akarja. A harmadik lényegében leértékelné Trump bármilyen politikai kivételezettségre vonatkozó állítását. Tehát marad az első lehetőség”
De ha emellett dönt, előbb-utóbb választania kell. Vagy Oroszország oldalára áll, és nyomást gyakorol, ultimátumot ad Ukrajnának és Európának, vagy Ukrajna és Európa oldalára áll, és nyomást gyakorol, ultimátumot ad Oroszországnak. Természetesen ott van egy kölcsönösen előnyös megállapodás lehetősége is, de ez egy pozitív összegű játékot feltételez, de a játék most más. Úgy tűnik, Trump csak színlelte, hogy az 1/A opciót választja, de ez csak egy látszat. Ami biztos, folytatás következik.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
csakafidesz says:
“A tárgyalások után Zelenszkij megismételte, hogy Ukrajna sem „de jure”, sem „de facto” nem ismeri el Donbasszt orosz területként, és kivonulni sem szándékozik az ellenőrzése alatt lévő területekről. ”
– Puff.
Oroszországot nem hívták meg Berlinbe.
– Ez nagy melléfogás volt.
Nézzük csak. Első blikkre világos, hogy ebbe Moszkva nem fog belemenni. Neki kell a kijelölt terület és addig harcol amig elfoglalja. Vagyis Zelenszkij magának és a népének tesz jót, ha elfogadja, mert ha harcol tovább akkor is Oroszországé lesz, csak még többen fognak meghalni értelmetlenül. Senki ne reménykedjen, hogy Putyin kevesebbel is beéri a békekötés általa javasolt feltételeinél.
Tuco says:
És pontosan mik is Putyin békefeltételei…? Az egyszerűség kedvéért nézzük csak a területi követeléseket. Korábban csak a Krímet és a négy megyét emlegette, most már “Novorosszija”-t, Odeszát a még megmaradt ukrán tengerparttal együtt, és egy pufferzónát a megmaradt Ukrajnán belül, természetesen azt is orosz ellenőrzés alatt (idővel persze ezeken a területeken is “népszavazást” rendeznek majd, ahol “kiderül”, hogy a lakosság minden vágya újra Moszkva uralma alatt élni). Következőleg talán már Kijevet is kérik, mivel Putyin szerint az is orosz város. Esetleg Nyugat-Ukrajna megmaradhat, természetesen kizárólag egy orosz bábkormány irányítása alatt.
Egyben egyetértünk: Putyin tényleg addig fogja folytatni a háborút, amíg a célját el nem éri. Azaz amíg egész Ukrajnát így vagy úgy meg nem szerzi. Erre viszont bármilyen, nem Putyin által kinevezett ukrán vezetésnek csak egy válasza lehet: ellenállás a végsőkig.