Lengyelország első atomerőművét a Westinghouse építheti, az amerikaiak azonban ennek ellenére elégedetlenek. A másodikért ugyanis a dél-koreai Korea Hydro & Nuclear Power (KHNP) lett a befutó. S ha a lengyelek logikáját értjük, akkor a harmadik erőműért folyó verseny nyertese az előző két tenderen is indult Électricité de France (EdF) lehet. Hiába tehát a szoros szövetségesi kapcsolat és Washington nyomása, ez sem írhatja felül a Westinghouse megbízhatatlanságát.

Ötven évig halogatták, a következő évtizedekben pedig három atomerőművet is építenek a lengyelek. A pálfordulás oka, hogy a lengyelek immár jobban aggódnak az egekbe emelkedő rezsi, mint az atom miatt. Nem alaptalanul, hiszen az energiaárak megugrása 25 éves csúcsra emelte az élelmiszer árakat is. Az infláció az egyik legmagasabb a térségben. De erre ösztönzi Varsót az energia szuverenitás erősítésének szükségessége, és az egyre égetőbb klíma kihívások is. Ne felejtsük el, hogy Lengyelország azok közé az uniós tagállamok közé tartozik, amelyek a leghangosabban követelték az orosz energiahordozókra kivetett szankciókat, ám arra a legkevésbé voltak felkészülve, hogy azok hiányában mi történik az energiaellátásukkal. Szavazóik akarata, és a geopolitikai, valamint a gazdasági realitások előtt meghajolva immár a legnagyobb politikai pártok is támogatják a nukleáris energiát.

„Attól függően, hogy hány reaktor épül, az atomenergiának a tervek szerint 20 éven belül Lengyelország energiatermelésének 25-40 százalékát kellene biztosítania. Jelenleg a villamosenergia-termelés 70 százalékát a fosszilis energiahordozók adják”

E nagyszabású terveknek megfelelően a következő években három nagy atomerőmű is épül Lengyelországban. Az elsőt az amerikai Westinghouse építi a tengermelléken, a másodikat dél-koreai technológiával Közép-Lengyelországban létesítik, ahol egy harmadik beruházás is tervben van.

A kormány jóváhagyta a Westinghouse AP1000 technológiájú erőmű építését, amely az előzetes tervek szerint az észak-lengyelországi Lubiatowo és Kopalino térségében létesül. Az első reaktort 2026-ban kezdik építeni, és 2033-ban helyezik üzembe. Legfeljebb 20 milliárd dollárba kerülhet, a finanszírozásban az amerikai fél is részt vesz.

„A második erőmű egy állami részesedésű lengyel magáncég, valamint a dél-koreai Korea Hydro & Nuclear Power (KHNP) projektje, helyszíne pedig a közép-lengyelországi Patnów”

Ez az utóbbi, üzletinek minősített beruházás nem része a 2020-ban jóváhagyott lengyel atomenergetikai kormányprogramnak, mely szerint Lengyelország 2043-ig hat reaktorból álló két erőművet tervez építeni. A kormányprogram része lenne viszont egy harmadik, szintén Közép-Lengyelországban építendő atomerőmű. A kormány emellett támogatja kisebb, MMR és SMR típusú mikro-, illetve kis moduláris nukleáris reaktorok létesítését is.

„Sokakat meglepett – legfőképpen talán az amerikaiakat –, hogy a szoros szövetségesi kapcsolatok ellenére nem mindkét tendert a Westinghouse nyerte”

Pedig a döntés logikus, hiszen a két különálló külföldi partner választásával Varsó versenyhelyzetet teremt. De azért is érthető ez a választás, mert a nagy erőművek építése terén a Westinghouse kompetenciája finoman szólva is megkérdőjelezhető. Ezzel feltehetően tisztában vannak a lengyelek is, ám azt nem engedhették meg maguknak, hogy teljesen kihagyják ebből a megaüzletből legszorosabb politikai szövetségesüket.

„Az amerikaiak azonban többre vágytak, és mindent meg is tettek annak érdekében, hogy kigolyózzák a vetélytársaikat”

A Westinghouse októberben pert indított az Egyesült Államokban, azzal érvelve, hogy a koreaiak amerikai tulajdonú technológiát használtak, amelyet csak a Westinghouse jóváhagyásával lehetett exportálni. Így aztán a Fehér Ház és Varsó erős kapcsolatára építve a kormányprogram keretében épülő erőmű tenderét a technológiai hiányosságok ellenére is hozták, az üzleti alapon megvalósuló projekt esetében azonban ez már nem ment.

Ez a történet is jól mutatja, hogy az Egyesült Államok a szabad verseny szabályait felrúgva minden szférában felhasználja a politikai eszközöket akár a szövetségeseivel szemben is a piacszerzés érdekében. Az atomenergia szférája azonban veszélyes terep, hiszen itt a technológiai hátrány ellensúlyozása politikai nyomással könnyen ökológiai katasztrófákhoz vezethet.