Szilágyi László írása a #moszkvater.com számára
„A szerb és montenegrói csapat tagja volt a korosztály egyik legnagyobb tehetsége, Titográd (a mai Podgorica) szülötte, Mijatovics is. Ő már akkor azzal tűnt ki a csapattársai közül, hogy gazdagon kente be a haját zselével, majd fésűvel tökéletesítette a hátranyalt frizuráját. Persze, nem csak a külsejével vonzotta a tekinteteket. Elképesztően technikás, kíméletlen befejező csatárnak tartották”
Fotó:EUROPRESS/KIM JAE-HWAN/AFP
Mijatovics életútját is kettétörte, vagy legalábbis hátrányosan érintette Jugoszlávia felbomlása. Ha nincs a délszláv háború, aligha a beugró dánok nyakába akasztják az aranyérmet az 1992-es labdarúgó Európa-bajnokságon. Predrag Mijatovics legalább egy medáliával lett volna gazdagabb, ha egyben maradnak a plávik. Ennek a Szerbia-szerte népszerű, önsorsrontó elméletnek lehet némi alapja. A jugoszláv válogatott 1987-ben Chilében megnyerte az ifjúsági világbajnokságot. A sikercsapatban hemzsegtek a horvát ászok, a torna legjobbjának megválasztott Robert Prosinecki később a Real Madridban és a Barcelonában is megfordult, nem mellesleg vb-bronzéremig vitte. Csakúgy, mint Igor Stimac, a Milannal Bajnokok Ligáját nyert Zvonimir Boban és Davor Suker, aki az 1990-es évek végén ékpárt alkotott Predrag Mijatoviccsal a 32 év után, 1998-ban Bajnokok Ligáját nyert Real Madridban.
„A szerb és montenegrói csapat tagja volt a korosztály egyik legnagyobb tehetsége, Titográd (a mai Podgorica) szülötte, Mijatovics is. Ő már akkor azzal tűnt ki a csapattársai közül, hogy gazdagon kente be a haját zselével, majd fésűvel tökéletesítette a hátranyalt frizuráját. Persze, nem csak a külsejével vonzotta a tekinteteket. Elképesztően technikás, kíméletlen befejező csatárnak tartották”
Na, de vissza Chilébe! A jugók legyőzték a brazilokat, előbb a kelet-, majd a döntőben a nyugat-németeket. Általános vélekedés szerint az 1967-68-as jugoszláv korosztály felnőtt szinten is nagyot alkothatott volna. A délszláv háború miatt soha nem tudjuk meg, mi lett volna egy esetleges jugoszláv válogatott útja a felnőttek között. Sokat elárul az ifi vb-n látott keret erősségéről a horvát válogatott 1998-ban szerzett vb-bronzérme, és azok az egyéni karrierek, amelyek a szemünk előtt bontakoztak ki.
A horvát sztárokról már esett szó, a szerb és montenegrói legfényesebb csillagról, a Pedja becenevű csatárról, Predrag Mijatovicsról még nem túl sok. Pedig nem akármilyen karrier volt az övé! Mijatovics a szülővárosa híres egyesületében, a Buducsnosztban kezdett focizni. A Ferencváros későbbi edzője, a kosárlabda-foglalkozásairól is híres Stanko Poklepovic tette be először a felnőtt csapatba. Jugoszlávia nagy klubjai folyamatosan ostromolták őt a jobbnál jobb ajánlatokkal. Ki tudja, hogyan alakul a pályafutása, ha a második legnevesebb horvát csapat, a Hajduk Split hívását fogadja el….?
„Nem így alakult, mert a montenegrói tinédzsert és családját addig-addig győzködte a Partizan Belgrád elnöke, hogy végül a szerbeket választotta”
1989-től 1993-ig futballozott a Partizan fekete-fehér szerelésében, és a 104 meccsen szerzett 45 góllal igazolta a tehetségét. És természetesen azzal, hogy meghatározó tagja volt az 1992-93-as szezonban bajnokságot nyert csapatnak. A jugoszláv klubfutball erejét mi sem jellemezte jobban, mint hogy a Crvena Zvezda 1991-ben megnyerte a legjelentősebb nemzetközi klubsorozatot, a Bajnokcsapatok Európa-kupáját. A Partizan két évvel a BEK-győzelem után simán leelőzte a Crvenát a jugoszláv ligában. Várható volt, hogy a Partizan képtelen lesz megtartani a legnagyobb értékeit, bár inkább az volt a kérdés, mekkora haszonnal adja el első számú csatárát. Mijatovics végül 2,1 millió euróért kelt el.
„Ugyan sorban álltak érte a kérők, ám ő nem akart túl nagy lépcsőfokot ugrani. A Juventus és a Bayern München helyett Valenciában kötött ki, s meghódította a spanyol közönséget”
Egyéni díjakkal és csapatezüstéremmel a háta mögött 1996-ban igazolt a Real Madridba, amely akkor éppen a délszláv vonalat erőltette a támadó szekcióban. Ki más volt Mijatovics ékpárja, csatártársa, mint az 1987-es ifi vb-n tündökölt Davor Suker? Az összeszokottsággal nem volt gond, a Real megnyerte a bajnokságot az 1996-97-es szezonban. Sokak szerint Mijatovics ekkor volt a csúcson. Legalábbis erre enged következtetni, hogy az 1997-es Aranylabda-szavazáson a második helyre futott be, Zidane-t megelőzte, de Ronaldót nem tudta. Illetve egy kategóriában igen, ő szerzett gólt Bajnokok Ligája-döntőben, a brazil fenoménnek ez nem jött össze.
„Mijatovics 1998-ban a Juventus elleni finálét döntötte el, 32 év szünet után nyert újra fontos nemzetközi trófeát a Real. Ezért is tartották nagy becsben Madridban. Az utolsó mérkőzésén állva tapsolta meg őt a Santiago Bernabéu stadion közönsége”
Pedig nem volt könnyen kezelhető figura. A legtöbb edzőjével összeveszett, Jugoszlávia NATO-bombázása ellen többször is felemelte a szavát. Tiltakozásként nem lépett pályára 1999-ben az Alavés elleni bajnoki mérkőzésen, ezért a klub 5 millió pezetára büntette. Mijatovics végül harmincévesen távozott Madridból. Pályafutása záró szakasza nem volt jelentős. A jugoszláv és szerb válogatottal elmaradtak a nagy sikerek.
„Mi magyarok a saját bőrünkön éreztük, hogy ki is Predrag Mijatovics valójában. Sáfár Szabolcs háromszor piszkálta ki a kapuból a labdát az ő lövése után azon a bizonyos 7-1-es jugoszláv győzelemmel végződő világbajnoki pótselejtező-mérkőzésen 1997-ben az Üllői úton. Majd a belgrádi visszavágón négy gólt lőtt nekünk, amikor 5-0-ra nyertek a jugók”
Már említettük, hogy Madridban nagy becsben tartották, és a visszavonulása után sem felejtették el. Ramón Calderón akkori klubelnök 2006-ban sportigazgatónak hívta vissza a klubhoz. Ő hozta tető alá Fabio Cannavaro, Ruud van Nistelrooy, Marcelo, Gonzalo Higuaín és Pepe szerződtetését, nem mellesleg a 2006-07-es és a 2007-08-as szezonban is bajnok lett a Real. Három sikeres év után 2009-ben Calderón lemondása után távozott Madridból.
„Talán a Juventusnál tevékenykedő korábbi cseh aranylabdás, Pavel Nedved mellett Mijatovics az egyetlen a posztszocialista országok egykori klasszis játékosai közül, aki sportvezetőként is elitklubnál tudott elhelyezkedni. Ez nem akármilyen teljesítmény!”
Mijatovics természetesen nem tudott és nem is akart elszakadni a futballtól, 2024 októbere óta a Partizan Belgrád alelnöke. Amikor nyugalomra vágyik, visszahúzódik nosztalgiázni a valenciai házába. Még az is lehet, hogy ott vagy a szülővárosában, az egykori Titográdban ünnepli az 56. születésnapját.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater