„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Az eset kivizsgálása és az arra adandó válaszok mérlegelése még eltart egy darabig, az incidens következményei azonban messze túlmutatnak az első sokkon – és nagyon komoly kérdéseket vetnek fel a NATO keleti szárnyának védelmi képességeivel kapcsolatban”
Fotó:EUROPRESS/Wojtek RADWANSKI/AFP
Lengyelországban szeptember 10-én az ukrajnai háború kitörése óta első alkalommal vetett be fegyvert a NATO egy szándékosan vagy véletlenül a légterében megjelenő orosz drónraj ellen. Varsó szerint tizenkilenc drón került a határain belülre, amelyekből néhányat (a „legveszélyesebbnek” ítélteket, vagyis hármat-négyet) a hazai légvédelem a holland és olasz légierő gépeivel kiegészülve megsemmisített.
Lengyelország azonnal aktiválta a NATO 4. cikkelyét, vagyis konzultációt kezdeményezett szövetségeseivel a biztonsági fenyegetésről – figyelmeztetésül Moszkvának, hogy a hasonló incidensek a jövőben már kiválthatják a kollektív védelemről szóló 5. cikkely aktiválását is. Mindeközben egy diplomáciai csavar is került a történetbe, az oroszok határozottan tagadják, hogy ők indították volna a támadást, azt állítva, hogy a drónok Ukrajna felől érkeztek, Moszkva pedig nem adott parancsot ilyen jellegű akcióra. A légi fegyverek Belaruszból keveredhettek el Lengyelország felé, a minszki vezetés legalábbis a radarjelek több irányból érkező zavarását tette felelőssé az incidensért.
„Az eset kivizsgálása és az arra adandó válaszok mérlegelése még eltart egy darabig, az incidens következményei azonban messze túlmutatnak az első sokkon – és nagyon komoly kérdéseket vetnek fel a NATO keleti szárnyának védelmi képességeivel kapcsolatban”
Az a tény, hogy a légierő mindössze pár darabot tudott megsemmisíteni a drónokból, kérdőjelek sokaságát vetette fel a hatékony elhárítással kapcsolatban. A hivatalos lengyel válasz, amely szerint csak a „veszélyesnek ítélteket” semmisítették meg, természetesen elfogadhatatlan. Tizenkilenc drónról szólnak az információk, ebből 3-4 lelövése kritikán aluli teljesítmény – egyben világosan rávilágít Ukrajna legnagyobb problémájára a légvédelem területén. (Néhány napja az oroszok egyetlen támadásban 380 drónt indítottak ellene.)
Túllépve azon a kérdésen, hogy a lengyel haderőfejlesztés pontosan mit takart az elmúlt három és fél esztendőben, a probléma még súlyosabbá válik a NATO-s légvédelem hatékonyságát illetően. Lengyelország ukrán mintára – és az orosz tesztet látva teljesen jogosan – azonnal fegyvereket kezdett követelni a tagállamoktól – köztük Patriot légvédelmi rendszereket , és egy óriási drónelhárító „fal” telepítését is felvetette a NATO keleti határán. A saját védelmi képességek erősítése mostantól Ukrajna érdekeivel fog ütközni.
„Ugyanazokat a fegyvereket kell a határvidékre telepíteni, mint amilyeneket Kijev a saját védelme érdekében követel nyugati szövetségeseitől, a kapacitáshiány miatt azonban a párhuzamos igényeket szinte lehetetlen lesz kielégíteni”
Nagy-Britannia védelmi minisztere már jelezte, hogy gondolkodik a lengyel kérésen, egyelőre azonban csak odáig jutott, hogy néhányat visszaküld abból a hat Typhoon vadászgépből, amelyeket másfél hónappal ezelőttig a NATO légtérrendészeti missziójának részeként állomásoztattak Lengyelországban. Donald Tusk miniszterelnök finoman jelezte, hogy örül ugyan a NATO-tagállamok szolidaritásának, de még jobban örülne a lengyel légtérvédelem kézzelfogható támogatásának. Van ok aggodalomra, a német védelmi tárca máris úgy nyilatkozott, hogy – tekintve az orosz támadások intenzitását a háborúban – a légvédelmi rendszereknek jelenleg Ukrajnában van a legjobb helyük, majd kiegészítésül közölte, hogy „ez nem jelenti Németország NATO-s kötelezettségeinek elmulasztását”.
„Rendkívül fontos lenne az Egyesült Államok határozott reakciója és támogatási szándékának kifejezése, Trump azonban eddig csak egy szokásosan homályos megjegyzéssel reagált a történtekre”
Bár Donald Tusk egyértelműen agresszív cselekménynek és Moszkva szándékos provokációjának minősítette az esetet, a higgadtság győzedelmeskedett. Mint mondta, bár Moszkva átlépett egy határt, még mindig nincs ok azt állítani, hogy Lengyelország háborúban állna Oroszországgal. Mark Rutte NATO-főtitkár hasonlóan óvatosan fogalmazott, felelőtlennek minősítve a Kreml vezetését, „akár szándékos volt, akár nem” a határsértés.
„Egyetértés inkább abban van, hogy szándékos provokáció történt”
Hogy mi volt az oroszok pontos célja, arról már megoszlanak a vélemények. Ha Moszkva a NATO-s légvédelem gyengeségeit kutatta egy kisebb drón akcióval, a választ megkapta a kérdéseire. Valójában a lengyel védelmi rendszer azonnal megmutatta a hibáit, mindezt úgy, hogy a fehéroroszok külön figyelmeztették is szomszédjukat, hogy néhány drón irányíthatatlanná vált, és éppen lengyel területen vannak. A feltételezések szerint Putyin másik célja éppen az lehetett, amit máris sikerült elérnie, a légvédelmi rendszerek célállomásai miatti feszültséget. A német válasz jellemzi a legjobban a csapdahelyzetet.
„Mostantól el kell dönteni, hogy Ukrajna vagy Európa védelme élvez-e haditechnikai értelemben vett prioritást”
A kettő párhuzamosan ugyanis nem fog működni, főleg az Egyesült Államok bideni értelemben vett segítsége nélkül.
Ukrajna természetesen azonnal élt a sokk okozta lehetőségekkel. Arra szólította fel a Nyugatot, hogy a brit és francia vezetésű „hajlandók koalíciója” ne várjon a háború végéig az általa ígért biztonsági garanciák teljesítésével, hanem haladéktalanul kezdje meg azok végrehajtását. Ez európai katonák Ukrajnába küldését, valamint a NATO-s infrastruktúra egy részének áttelepítését jelentené, vagyis pontosan azt, amit Putyin vörös vonalként jelölt meg az esetleges béketárgyalások kapcsán.
„A mostani incidens tehát kettős üzenetet hordoz. Egyrészt azt, hogy a NATO keleti szárnyán a háború bármikor eszkalálódhat, felerősítve ezzel a diplomáciai megoldások jelentőségét. Másrészt azt, hogy a nyugati védelem a jelenlegi állapotában nem képes semlegesíteni még egy tucatnyi drónból álló támadást sem”
Lengyelország katonai reakciója sikeresen jelezte, hogy a szövetség nem marad tétlen, ha a területét közvetlen fenyegetés éri, ugyanakkor a részleges siker éppen arra világít rá, mennyire sürgető a légvédelem további erősítése.
Az igazi kérdés az, hogy a nyugati országok képesek lesznek-e gyorsan és hatékonyan felzárkózni, vagy a jövőben újabb és újabb repedések mutatkoznak majd a védelmi pajzson, amelyeknek Moszkva minden bizonnyal szisztematikusan keresni fogja a gyenge pontjait. A feladatot nagymértékben nehezíti az, hogy éppen a légvédelmi kapacitások esetében kell majd dönteni Ukrajna és a NATO-határok védelme között.
Az írást jegyezte: Révész Béla Ákos
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Józsa Edmond says:
Izgalmas és zavaros helyzet-kérdés.
“a fehéroroszok külön figyelmeztették is szomszédjukat, hogy néhány drón irányíthatatlanná vált, és éppen lengyel területen vannak.”
Nem teljesen így volt – még a saját területük felett voltak, amikor figyelmeztetést küldtek a lengyeleknek. És- honnan tudták, hogy irányíthatatlanná váltak…? (nem tudták) Egyébként, ez is elég érdekes, hogy a figyelmeztetésről mélyen hallgat az atlantista sajtó.
Nyilván a NATO tudja pontosan, a drónok milyen útvonalon közlekedtek – és nem tájékoztatnak. Miért nem? Egyes orosz források szerint ukránok által Ukrajnában becsapódott, összeszedett és megbuherált orosz eredetű drónokról van szó, pl. egy fotón tyúkól tetején landolt, szigetelőszalaggal összehurkolt drónt láthatunk – miért nem cáfolják ezt, ha van információjuk? (De ma az MI elképesztő hiteles bizonyítékokat képes gyártani könnyedén.)
A cikk is megerősíti, a drónok alapvetően megváltoztatták a hadviselést, és tömeges indítás esetén lehetetlen védekezni ellenük egyelőre — itt 19 db párezer dolláros drón töredékét (3-4) lőtték le darabonként kétmillió dolláros rakétákkal. Így lehet, hogy az oroszok indították a drónokat, és egyszerűen tesztelni és demonstrálni akarták, mennyit ér a lengyel (NATO, európai) légtérvédelem, ahogy az atlantista sajtó állítja. De az is lehet, hogy ukrán-atlantista provokáció volt, és ukránok indították a drónokat, azaz az európai polgárok oroszfóbiájának elmélyítése, a konfliktus eszkalálása és fenntartása volt a cél – a mantra szerint az oroszok egész Európát veszélyeztetik (bár annyira harmatgyengék, hogy három éve első világháborús szintű harcban nem képesek legyűrni az ukránokat). A drónok útvonalának ismerete talán segítene a tisztánlátásban.
Ami szintén érdekes: a jelek szerint a drónok többsége, vagy az összes (!?) nem szállított robbanóanyagot. A 16 (15?) becsapódás közül egyetlen felvételt látok, amely kárt mutat – egyes orosz források rámutatnak, a kár már két hónappal a becsapódás előtt megtörtént (kinek lehet hinni itt? nem tudom!).
Valószínűleg sosem fogjuk megtudni, mi történt valójában – és ez is egyre inkább hitbeli kérdéssé teszi a konfliktushoz viszonyulást.
brüsszelita says:
Ennyire simán drónok akkor landolnak szántóföldön és mindenhol máshol, amikor elektronikusan lekényszerítik őket átvéve az irányításukat, de az is lehet, hogy oda tették, hogy lefényképezhessék őket, merthogy független szakértő a drónokat nem vizsgálta meg, az oroszoknak meg végképp nem mutatták meg.
A magyar hivatalos média is a lengyel változatot szajkózza, Orbán is kritikátlanul beállt a sorba, nehogy a NATO a lojalitás hiányával vádolja, és újabb propaganda kampányt indítson ellene.
Legutóbb (tegnap) Románia felett észleltek orosz drónt, amit két F-16-os kísért a határig, ahol eltűnt a radar képernyőről, így mondta be a magyar királyi egyes csatorna, átvéve a román narratívát kétséget se hagyva. Nem tudom minek kísérgették, mikor le is lőhették volna, – úgy látszik elkapták a lengyel betegséget – de azt se, hogy az államhatáron miért nem terjednek tovább a radarjelek. Azt pedig végképp nem, hogy miért jó ez az orosz vezetésnek, mert hogy mi “haszna” van belőle a NATO héjáinak, arra azért lenne tippem.
Ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy a részükről szervezett provokáció zajlik, de nem annyira Oroszország mint inkább az európai lakosság ellen, akit egy nagyobb háborúra készítenek fel. Ennek fényében viszont nem értem, miért tyúkólra helyezték a drónt Lengyelországban, mikor lakóházra is tehették volna, hisz kárt ugyanúgy nem okozna, lehet, hogy nem tudták begyűrni a lépcsőházba.
HandaBandy says:
Trump azonban eddig csak egy szokásosan homályos megjegyzéssel reagált
Tiszta sor, magyarán a balfékek koalíciójával nem tud az USA mit kezdeni. Ki az a kötöznivaló bolond aki (EU-)lúzerekre építi a csapatát s a jövőjét.? Egyen még az EU sok spenótot és talán 10-20 év múlva nagyra fog nőni!
S addig is ne építsen több woke WC-t!
brüsszelita says:
Lengyelországnak “ugyanazokat a fegyvereket kell a határvidékre telepíteni, mint amilyeneket Kijev a saját védelme érdekében követel nyugati szövetségeseitől”. Ennél nagyobb hülyeséget rég olvastam.
Mert mit követel Ukrajna? Követel?? – az eszem megáll! Meg különben is: Kijev mióta szövetségese a nyugati országoknak? Egyedül a britekkel írt alá egy sajtpapírt száz évre előre, de azt se kell komolyan venni, mert London mindenkivel aláír ilyet, viszont sose tartja be.
Ukrajna patriotot KÉR meg ilyeneket? Persze ha ágyúval akar lőni verébre, akkor lehet, bár az eddig se volt hatékony, olyan arányban szedték le velük az orosz drónokat, mint most a lengyelek. De a patriotokat egyébként is ballisztikus rakéták ellen találták ki, nem pedig gyök kettővel közlekedő filléres drónok tömegei ellen. Egyetlen Patriot rakéta indításának ára több millió dollár, és van belőle összesen ha száz több ezer drón ellen. Más módszerre van szükség, hogy lehalásszák őket, egy kis kreativitás elvtársak! Nemcsak a pénzt önteni eszetlenül, néha gondolkozni is kell!
Például ahogyan én teszem: Néhány paraszt bácsit ki kell küldeni a határszélre hosszú nyelű lepkehálóval, és szépen elkapni velük a drónokat. A fejlettebb verzió teleszkópos is lehet, hogy szántás közben zsebben elférjen, takarékos megoldás, két legyet egy csapásra, drónokat meg pláne. De ha ventilátort alkalmaznak az is jó lehet, a határszélről visszafújja a drónokat. Van itt gógyi, van itt ész, nem úgy mint a lengyeleknél, akiknek a sok milliárd dolláros légvédelme csődöt mondott nem több ezer, csupán néhány játékboltban kapható drón ellen. Amikor a ceruzaelemek kimerültek azok szépen lepotyogtak, az egyik egy tyúkólra, a másik meg a szántőföldre, amire Varsóban úgy pánikba estek, hogy a NATO-ig szaladtak, és jól megkonzultálják a dolgokat, hisz az drónok ellen jó lehet, főleg ha rázzák közben az öklüket.
Borz says:
Sületlenségeket írkálsz… sokat.
HandaBandy says:
Néhány paraszt bácsit ki kell küldeni a határszélre hosszú nyelű lepkehálóval,
Még a kezdetek kezdetén a magán biztonsági cégek már kitalálták az akkori, persze egyszerűbb, de azért már idegesítő drónok ellen a klasszikus ólomsúlyos hálót, kilőhető formában. Ha a hálót mondjuk makromolekulás PE-ből (aminek a szakítószilárdsága tudtommal az acéllal vetekszik) szőjük akkor nem lehet messze a megoldás sem. Szabadalmaztatnom kéne?
a ceruzaelemek kimerültek — egy részük benzinmotoros volt, de ez a lényegen nem változtat. A T-34-esen is röhögtek a fritzek a hegesztet tornyok láttán, de csak egy darabig. Most aztán jöhet a ponttalálatos HIMARS!
Szóval a napnál világosabb, hogy Zongorszkíj kartárs és a felbujtói értik a fegyver pénzek átcsatornázásának a módját. Mint anno a 600$-os WC ülőke története ezt remek módon mutatta is. Teljesen mindegy ki kormányozta azokat a játékrepülőket a veszettül kardcsörtető lengyelek felé, bizony bizony, meztelen a császár. Óriási blama ez. Pláne ha az oroszoknak ez dicsőség csak véletlenül hullott az ölükbe, avagy Mathias Rust 2.0, csak most más szereposztásban. Burleszk a javából.
brüsszelita says:
Egyesek szerint Ruszt repülését a szovjet hadsereg reformpárti része tette lehetővé oly módon, hogy a légvédelem egészen a Vörös térig nyomon követte, nem lőtte le, pedig útközben le is kényszeríthette volna, mindenesetre tudtak róla. A légvédelmi körzetek kézről kézre adták, amíg le nem szállt, aminek eredményeként a szovjet hadsereg keményvonalas vezetését kirúgták Szergej Szokolvval, a honvédelmi miniszterrel az élen, de Koldunovtól, a vezérkari főnöktől is megszabadult Gorbacsov.
Úgyhogy nem lehetetlen, hogy becsukja a szemét egy légvédelmi rendszer, aminek célja most Lengyelország háborúba való beugrasztása lehet, ugyanis eddig nem hallottam, hogy lengyel részről elővették volna a felelősöket, a vezetőik csöndben dörzsölik a kezüket.
De említhetném a washingtoni kilenc per tizenegyet, amikor a szigorúan védett, repülési tilalom alatt álló (!) légteret a Pentagon felett átjáróházzá nyilvánítottak, hogy oda egy böhöm nagy utasszállító repülőgép észrevétlenül besurranjon. Még a Pentagon térfigyelő kamerái se látták, illetve a felvételeket a közeli benzinkúttól azonnal elkobozták, de a roncsok közt se találtak repülőgépre utaló nyomokat, se egy hajtómű vagy szárnydarab, de még az ülések is szőrén szálán eltűntek. Talán ez lehetett az oka annak, hogy az amerikai védelmi minisztérium vezetése a helyén maradt, mert nem mindenki olyan balek, hogy frissen vasalt drónokat rak a szántóföldre, amikor bele is hazudhatja őket a kamerába.
hufi says:
Az utóbbi idők fejleményeit vizsgálva nem kétséges, hogy U-Krajinát fogják elsődlegesen támogatni a “hajlandók”.
Már csak azért is, mivel pénzt, paripát, és fegyvert számolatlanul öntötték a Diktátor rezsimébe, ezáltal az elkötelezettségüket bizonyítva.