„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Távmunka után jön a hibrid rendszer

2021. szept. 24.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Lengyelországba is megérkezett a járvány negyedik hulláma. Napi 900 körüli az új megbetegedés, ám a halottak száma még egy számjegyű. Az elmúlt lassan két évben megtanulhattuk, hogy a pandémia az élet minden területére kihat. Szokásainkra, munkánkra, a jövedelmünkre. Egyszóval átszövi az életünket. Így van ez természetesen Lengyelországban is.

Lengyelországba is megérkezett a járvány negyedik hulláma #moszkvater

Lengyelországba is megérkezett a járvány negyedik hulláma
Fotó:EUROPRESS/Omar Marques/ANADOLU AGENCY/AFP

A járványügyi korlátozások mellett talán a legnagyobb változást az életünkben a távmunka jelentette. Ismerjük be, hozzá is szoktunk, már-már hiányzik. Megsúgom, a lengyelek többségének is. Persze, itt elsősorban az irodákban dolgozókról van szó, hiszen a munkák nagy részét nem lehet otthonról elvégezni. A Do Rzeczy a témával foglalkozva kutatásokra alapozva megállapítja, hogy

„a legtöbb lengyel már nem is gondolkozik azon, hogy a járvány után visszatér dolgozni az irodákba”

A közvélemény-kutatások arról árulkodnak, hogy főképp a fiataloknak tetszett meg a távmunka. De általában véve is, sokan végérvényesen áttérnének erre. A szakértők rámutatnak arra, hogy az említett szektorokban az elmúlt másfél évben végérvényesen átalakult a dolgozók elvárása és a munkavégzés kultúrája. Immár nemcsak az a fontos, hogy hogyan, hanem az is, hogy hol és mikor dolgozzunk. A Work Reimaniged Employee Survey jelentése alapján csak minden ötödik alkalmazott akart visszatérni az irodákba, a munkavállalók 54 százaléka pedig deklarálta, ha erre kötelezik, akkor felmond. Így a munkaadók hajlanak a hibrid modell bevezetésére, vagy a távmunka teljes megtartására. Már csak azért is, mert csupán 19 százalékuk érzékelte a munkavégzés hatékonyságának csökkenését.

„Ehhez alkalmazkodva sok munkaadó eleve meghosszabbította a járványok hullámainak lecsengése után is a távmunkát. Egyre kevésbé kockáztatják meg azt, hogy minden áron kötelezzék a bejárásra az alkalmazottakat. Szép lassan a lengyel munkajogi törvényeket is ezekhez az új realitásokhoz igazítják”

A Rzeczpospolita az élelmiszer piac, a kereskedelem átalakulásával, a lengyel fogyasztói szokások változásaival foglalkozik. A NielsenIQ piackutató cég adatai szerint az élelmiszer boltok száma az elmúlt egy évben 1800-zal csökkent, miközben a közepes nagyságú és a diszkont áruházak száma nőtt. Az utóbbiaké 134-gyel, és ezeken az üzleteken folyik át a lengyel lakosság élelmiszerre költött kiadásainak 35 százaléka.

„A lengyelek több mint 70 százaléka részesíti előnyben a diszkontokat, míg a kis boltokat 12 százalékuk preferálja. Rosszul érintik a változások a hipermarketek is. A jövőben azonban a várakozások szerint a diszkontok mellett a lakóhely közelében lévő kis boltok ismét népszerűbbek lesznek”

Szintén a Rzeczpospolita ír arról, hogy közben változnak a táplálkozási szokások is. A Karpaczi Gazdasági Fórumon mutatták be az Ipsos ezzel kapcsolatos felmérését, mely szerint a lengyelek ugyan továbbra is értékelik a hagyományos konyhát, ám nyitottabbak, fogékonyabbak lettek az új ízekre. De figyelmesebben nézik az élelmiszerek címkéit is, jobban is értik, hogy mit szabad enni, és mit nem ajánlatos.

„Ennek ellenére – jegyzi meg a lap – minden második lengyel férfi és minden harmadik nő túlsúlyos. Már csak azért is, mert az egészségesebb életmód felé tett elmozdulás ellenére a vásárlók 75 százaléka még mindig a kényelmi szempontokat tartja előbbre”

Az Ipsos felmérése azt is kimutatta, hogy a lengyelek kalória bevitele nő, míg a fizikai aktivitásuk csökken. A karantén csak megerősítette ezt a trendet.

Közben a lengyelek még mindig sok időt töltenek a munkával. Igaz, ennek ellenére is jócskán elmaradnak a fizetésekben az uniós átlagtól. Pedig a magyarnál a lengyel bérszínvonal érezhetően magasabb. Nos, a Lengyel Gazdasági Intézet adatai szerint a nettó középkeresetek – ebbe a sávba esik a lakosság többsége – 1,5 és 4,5 ezer zloty, azaz 330 és 992 euró közé esnek. Figyelembe kell venni ennél azt is, hogy a lengyel lakosság 40 százaléka falusi környezetben él, és a 15 év feletti korosztályok 26 százalékának van felsőfokú végzettsége. Így a fenti szórásból a közép mintegy nettó 3000 zloty, nagyjából 630 euróra jön ki.

„Persze, ez még jócskán elmarad az Európai Unió nyugati országainak bérszínvonalától. Tavaly a lengyel átlag az uniósnak 43 százaléka volt. Mint elemzők megjegyzik, a további közelítéshez a gazdaság modernizálására, több innovációra, a hozzáadott érték növelésére lenne szükség, hiszen Lengyelország nem maradhat Európa összeszerelő üzeme és Call centere”

A bruttó átlagkereset a statisztikai hivatal adatai szerint augusztusban 9,5 százalékkal növekedett, és 5843 zloty, azaz 1230 euró volt. Jól alakultak a foglalkoztatási adatok is, hiszen csökkenésre vártak, ehelyett minimális (0,9 százalék) emelkedés lett. Aggasztó jelenség ugyanakkor, hogy az élelmiszerek és a szolgáltatások ára 5,5 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor volt, és további növekedés várható.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Suwalki, a NATO sebezhető pontja

    2025. jún. 6.
    A Lengyelország és Litvánia közötti keskeny földsáv ismét a katonai stratégák és a média figyelmének középpontjába került mint a potenciális...

    Konzervatív győzelem a lengyel elnökválasztáson

    2025. jún. 3.
    A konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Karol Nawrocki nyerte a lengyel elnökválasztást, ezzel továbbra is nehéz idők várna...

    Gyengülő európai „progresszívek”

    2025. jún. 3.
    Európa egyre mélyülő gazdasági, politikai válságának egyik következménye, hogy gyengülnek az fősodor balliberális pártjai, az úgynevezett ha...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK