Lengyelországba is megérkezett a járvány negyedik hulláma. Napi 900 körüli az új megbetegedés, ám a halottak száma még egy számjegyű. Az elmúlt lassan két évben megtanulhattuk, hogy a pandémia az élet minden területére kihat. Szokásainkra, munkánkra, a jövedelmünkre. Egyszóval átszövi az életünket. Így van ez természetesen Lengyelországban is.

A járványügyi korlátozások mellett talán a legnagyobb változást az életünkben a távmunka jelentette. Ismerjük be, hozzá is szoktunk, már-már hiányzik. Megsúgom, a lengyelek többségének is. Persze, itt elsősorban az irodákban dolgozókról van szó, hiszen a munkák nagy részét nem lehet otthonról elvégezni. A Do Rzeczy a témával foglalkozva kutatásokra alapozva megállapítja, hogy

„a legtöbb lengyel már nem is gondolkozik azon, hogy a járvány után visszatér dolgozni az irodákba”

A közvélemény-kutatások arról árulkodnak, hogy főképp a fiataloknak tetszett meg a távmunka. De általában véve is, sokan végérvényesen áttérnének erre. A szakértők rámutatnak arra, hogy az említett szektorokban az elmúlt másfél évben végérvényesen átalakult a dolgozók elvárása és a munkavégzés kultúrája. Immár nemcsak az a fontos, hogy hogyan, hanem az is, hogy hol és mikor dolgozzunk. A Work Reimaniged Employee Survey jelentése alapján csak minden ötödik alkalmazott akart visszatérni az irodákba, a munkavállalók 54 százaléka pedig deklarálta, ha erre kötelezik, akkor felmond. Így a munkaadók hajlanak a hibrid modell bevezetésére, vagy a távmunka teljes megtartására. Már csak azért is, mert csupán 19 százalékuk érzékelte a munkavégzés hatékonyságának csökkenését.

„Ehhez alkalmazkodva sok munkaadó eleve meghosszabbította a járványok hullámainak lecsengése után is a távmunkát. Egyre kevésbé kockáztatják meg azt, hogy minden áron kötelezzék a bejárásra az alkalmazottakat. Szép lassan a lengyel munkajogi törvényeket is ezekhez az új realitásokhoz igazítják”

A Rzeczpospolita az élelmiszer piac, a kereskedelem átalakulásával, a lengyel fogyasztói szokások változásaival foglalkozik. A NielsenIQ piackutató cég adatai szerint az élelmiszer boltok száma az elmúlt egy évben 1800-zal csökkent, miközben a közepes nagyságú és a diszkont áruházak száma nőtt. Az utóbbiaké 134-gyel, és ezeken az üzleteken folyik át a lengyel lakosság élelmiszerre költött kiadásainak 35 százaléka.

„A lengyelek több mint 70 százaléka részesíti előnyben a diszkontokat, míg a kis boltokat 12 százalékuk preferálja. Rosszul érintik a változások a hipermarketek is. A jövőben azonban a várakozások szerint a diszkontok mellett a lakóhely közelében lévő kis boltok ismét népszerűbbek lesznek”

Szintén a Rzeczpospolita ír arról, hogy közben változnak a táplálkozási szokások is. A Karpaczi Gazdasági Fórumon mutatták be az Ipsos ezzel kapcsolatos felmérését, mely szerint a lengyelek ugyan továbbra is értékelik a hagyományos konyhát, ám nyitottabbak, fogékonyabbak lettek az új ízekre. De figyelmesebben nézik az élelmiszerek címkéit is, jobban is értik, hogy mit szabad enni, és mit nem ajánlatos.

„Ennek ellenére – jegyzi meg a lap – minden második lengyel férfi és minden harmadik nő túlsúlyos. Már csak azért is, mert az egészségesebb életmód felé tett elmozdulás ellenére a vásárlók 75 százaléka még mindig a kényelmi szempontokat tartja előbbre”

Az Ipsos felmérése azt is kimutatta, hogy a lengyelek kalória bevitele nő, míg a fizikai aktivitásuk csökken. A karantén csak megerősítette ezt a trendet.

Közben a lengyelek még mindig sok időt töltenek a munkával. Igaz, ennek ellenére is jócskán elmaradnak a fizetésekben az uniós átlagtól. Pedig a magyarnál a lengyel bérszínvonal érezhetően magasabb. Nos, a Lengyel Gazdasági Intézet adatai szerint a nettó középkeresetek – ebbe a sávba esik a lakosság többsége – 1,5 és 4,5 ezer zloty, azaz 330 és 992 euró közé esnek. Figyelembe kell venni ennél azt is, hogy a lengyel lakosság 40 százaléka falusi környezetben él, és a 15 év feletti korosztályok 26 százalékának van felsőfokú végzettsége. Így a fenti szórásból a közép mintegy nettó 3000 zloty, nagyjából 630 euróra jön ki.

„Persze, ez még jócskán elmarad az Európai Unió nyugati országainak bérszínvonalától. Tavaly a lengyel átlag az uniósnak 43 százaléka volt. Mint elemzők megjegyzik, a további közelítéshez a gazdaság modernizálására, több innovációra, a hozzáadott érték növelésére lenne szükség, hiszen Lengyelország nem maradhat Európa összeszerelő üzeme és Call centere”

A bruttó átlagkereset a statisztikai hivatal adatai szerint augusztusban 9,5 százalékkal növekedett, és 5843 zloty, azaz 1230 euró volt. Jól alakultak a foglalkoztatási adatok is, hiszen csökkenésre vártak, ehelyett minimális (0,9 százalék) emelkedés lett. Aggasztó jelenség ugyanakkor, hogy az élelmiszerek és a szolgáltatások ára 5,5 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor volt, és további növekedés várható.