„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Egy névtelen bolgár festő alkotását teszik falra egy szófiai galéra munkatársai 2007-ben, amely Todor Zsivkovot és a bolgár kommunista párt központi bizottságának tagjait ábrázolja, mint Jézus Krisztus és a 12 tanítvány Leonardo Da Vinci Utolsó vacsora című képén
Fotó:EUROPRESS/Boryana Katsarova/AFP
A ’80-as évek hibás gazdaságpolitikája miatt a bolgár gazdaság teljesítménye fokozatosan csökkenni kezdett. Csökkent az életszínvonal, ami elégedetlenséget váltott ki a lakosság körében. Ez az ellenzéki mozgalmak kialakulásához, megerősödéséhez vezetett. A hangulat egyre feszültebb lett az országban. Végül Mihail Gorbacsov beleegyezésével 1989. november 10-én a Bolgár Kommunista Párt (BKP) Politikai Bizottsága leváltotta Todor Zsivkovot, akit 1991-ben bíróság elé is állították. Hét év börtönbüntetésre ítélték, amelyet unokája luxusvillájában töltött le. Később, 1996-ban a Bolgár Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak alól. S ha még ez nem lett volna elég, 1998-ban bekövetkezett halálakor tízezrek vettek részt az egykori diktátor temetésén.
„Érdekességként meg kell említeni, hogy Zsivkov egykori testőre Bulgária miniszterelnöke lett”
Bojko Boriszov mindig elismerően beszélt Tatoról, a bolgár nép egykori „jóságos atyuskájáról”. Boriszov később az egykori cár, Szimeon Szakszkoburgotszki első számú testőre is volt, mindig büszkén mesélte, hogy neki két nagy tanító mestere volt, a Tato és a Cár.
A baloldali kötődésű Gallup International idei friss novemberi felmérése szerint a megkérdezett bolgárok 79 százaléka úgy véli, hogy mára tönkretették ezt az országot. A válaszadók fele szerint ennek legfőbb felelőse az egykori jobboldali miniszterelnök Ivan Kosztov, aki 1997-2001 között irányította az országot. Az ő kormánya vezényelte le a bolgár privatizációt. A válaszadók 32 százaléka szerint a volt titkosszolgálatok háttértevékenysége a felelős a kialakult helyzetért.
„S ami így már aligha meglepő, 45 százalék határozottan állítja, hogy Zsivkov idejében minden jobb volt”
Az általános nosztalgia érthető, hiszen a rohamosan öregedő bolgár társadalomban az otthon maradt idősek még emlékeznek a zsivkovi időkre, míg a fiatalok szüleik és nagyszüleik elmondásából ismerik azokat. Sajnos, a fiatalok döntő többsége elvándorol, az ENSZ megállapítása szerint Bulgáriát, a világ legnagyobb népességcsökkenése jellemzi a 21. században. Az 1980-as évek végén a bolgár lakosság száma 9 millió volt, míg jelenleg 7 millió körül van. S amennyiben ilyen mértékben csökken a népesség, Bulgária lakossága az évszázad végére 4 millióra apadhat. A bolgár kormánynak egyelőre nincs válságterve a demográfiai helyzet javítására. Egy másik felmérés szerint a megkérdezettek 54 százaléka gondolja úgy, hogy a demokrácia inkább elvett az emberektől, mint adott nekik.
Sokan kérdezik, miért Bulgária az Európai Unió legszegényebb országa, amikor egykor büszkélkedett a mezőgazdaságával. A bolgár kertészeket megbecsülték egész Európában, világhírű volt a dohány- és a rózsaolaj termelés.
„A bolgár gazdaság 1939-ben még a legfejlettebbnek számított a Balkánon”
A szegénység legfőbb oka a 45 évig tartó hibás kommunista gazdaságpolitikában rejlik, amely a sztálinista mintát követve egyoldalúan a nehézipart fejlesztette. A mezőgazdaságban a kollektivizálást erőltették, a magántermelést korlátozták. A rendszerváltozáskor a kommunista vezetők kifosztották az államkasszát, szóbeszédek szerint az elvtársak a Bolgár Nemzeti Bank devizatartalékait egymás között, ún. „vörös bőröndökben” osztották szét.
Mivel a rendszerváltást követően Bulgáriában sem volt elszámoltatás, 1990-ben ugyanazokat a kommunista vezetőket immár szocialistákként választották meg az új kormányba. Ugyanazokat, akik korábban katasztrófába sodorták az országot. A Lukanov-kormány idején odáig jutott az ország, hogy nem volt a boltokban kenyér, tej, aszpirin, nem volt üzemanyag, leállt a tömegközlekedés, még a légiközlekedés is. A szintén szocialista vezetésű Videnov-kormány 1996-1997-ben másodszor is katasztrófába vitték az országot, amikor felelőtlen pénzpolitikájukkal bankválságot idéztek elő.
„Úgy felpörgették az inflációt, hogy a bolgár átlagbér 3 dollárra zuhant”
A válság fő oka az volt, hogy a bolgár oligarchák hatalmas hiteleket vettek fel a bankoktól, majd hatalmas inflációt előidézve azokat később az elinflálódott levával fizették vissza. Amíg Közép-Európában már javában folytak a reformok, addig Bulgáriában még az volt a kérdés, hogy az ország a kommunizmus vagy demokrácia irányába induljon el. A bankcsődök után a jobboldali Kosztov kormány idején megkezdődött a pénzügyi konszolidáció. Valutatanácsot vezettek be, hogy többé a gazdaságba ne áramolhasson fedezetlen pénz, a bolgár levát a német márkához, majd később az euróhoz rögzítették.
„Bár Boriszov közel egy évtizedes kormányzását kisebb megszakítások jellemezték, következetes jobboldali gazdaságpolitikájának köszönhetően a bolgár költségvetési politika egyike a legfegyelmezettebbeknek az Európai Unióban”
A 25 százalék GDP arányos külső államadóság a második legalacsonyabb az EU-ban, a ’90-es évek elvesztegetett évtizedét azért nem lehetett behozni. Az idei gazdasági növekedés 3,6 százalékkal a harmadik legmagasabb az EU-ban, de a felzárkózáshoz 5-6 százalékos átlagos gazdasági növekedési ütemre lenne szükség.
„Bulgária várhatóan rövid időn belül bekerül az euró előszobájának számító ERM-2 rendszerbe”
A Boriszov-kormány így szeretné véglegessé és visszafordíthatatlanná tenni az ország euroatlanti orientációját a hagyományos oroszbarát politikai erőkkel szemben. Illetve így szeretné megakadályozni, hogy a bolgár oligarchák ismét tönkretegyék a bolgár bankrendszert, ahogy ezt tették a ’90-es évek második felében.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
