//Szlovákia is regisztrálta a Szputnyik V-t
Igor Matovic szlovák miniszterelnök maszkban várja az újságírók kérdéseit az első Oroszországból érkező Szputnyik V vakcina szűllítmány előtt a kassai repülőtáren 2021. március 1-én #moszkvater

Szlovákia is regisztrálta a Szputnyik V-t

MEGOSZTÁS

Szlovákia is bejegyezte a Szputnyik V vakcinát, és feladva eddigi kiváró álláspontját, a járvány helyzet romlására reagálva immár lassan Csehország is elkezd oltani brüsszeli jóváhagyás nélkül a Szputnyik V-vel. A V4 országai közül így már csak Lengyelország kezeli politikai kérdésként az oltást és utasítja el az orosz vakcinát. Olyannyira, hogy az orosz vagy kínai vakcinával oltottakat teszt nélkül be sem engedi az országba. Igaz, közben Andrzej Duda államfő az oltóanyag vásárlásról tárgyal kínai kollégájával.

Igor Matovic szlovák miniszterelnök maszkban várja az újságírók kérdéseit az első Oroszországból érkező Szputnyik V vakcina szűllítmány előtt a kassai repülőtáren 2021. március 1-én #moszkvater
Igor Matovic szlovák miniszterelnök maszkban várja az újságírók kérdéseit az első Oroszországból érkező Szputnyik V vakcina szűllítmány előtt a kassai repülőtáren 2021. március 1-én
Fotó:EUROPRESS/PETER LAZAR/AFP

Az Európai Unióban Magyarország után második országként Szlovákiában is bejegyezték nemzeti hatáskörben az orosz vakcinát. A Szputnyik V első szállítmánya – a megrendelt 2 millió dózisból 200 ezer – március 1-én meg is érkezett az országba. Az orosz oltóanyag használatát ezzel már a világ 39 országban engedélyezték.

„Európában így már oltanak a Szputnyik V vakcinával Oroszországon kívül Magyarországon, Szlovákiában, San Marinóban, Szerbiában, Montenegróban, a Boszniai Szerb Köztársaságban és Belaruszban”

Az érdeklődés egyre nagyobb, így a napokban az eddig az oltást az uniós engedélyhez kötő Csehország államfője Milos Zeman is levélben fordult orosz kollégájához, hogy segítse elő a vakcina mielőbbi szállítását. A cseh illetékesek ez ügyben már Moszkvában is jártak. A napokban bejelentkezett Horvátország és Szlovénia is. A San Marino-i tapasztalatok alapján Olaszországban is szorgalmazzák az oltóanyag beszerzését, Németország pedig az európai engedélyeztetés felgyorsításán és a gyártás megszervezésén fáradozik. A Szputnyik V-ből sincs ugyanis elég, és eddig Oroszországban is mindössze 4 millió embert tudtak beoltani. Így aztán a Szputnyik V esetében is a legszűkebb keresztmetszet a gyártás, és ezt próbálják nemzetközi együttműködéssel, a gyártás kihelyezésével is felgyorsítani.

„A kritikusok és az ellendrukkerek közben a vakcina európai engedélyezését hiányolják”

A gyártók az egyes nemzeti hatóságokon kívül már az év elején megkezdte az együttműködést az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) is. A bejegyzéshez szükséges dokumentumok egyeztetése folyik, február 17-én pedig az EMA részéről kijelölték a vakcina bevizsgálásának jelentéstevőjét is. A következő lépés a jóváhagyás kérvényezése lesz. A Szputnyik V hatékonyságát megerősítette az elismert orvosi szaklap, a The Lancet is. A publikált jelentés alapján ez a hatékonyság 91,6 százalékos, a 65 év feletti önkéntesek körében pedig 91,8 százalékos volt.

„Az engedélyezéssel láthatóan nem siet az EMA – ezt a napokban már Angela Merkel német kancellár is kifogásolta -, de ez nem zavarja az orosz felet sem”

Egyrészt a Szputnyik V vakcinára sokkal nagyobb a kereslet, mint amennyit abból jelenleg le tudnak gyártani. Így az export a nemzeti hatóságok gyorsított eljárása alapján is megindulhatott, mire pedig a gyártás felpörög és Oroszországban is nagyobb lesz az átoltottság, az EMA jóváhagyása is megszülethet. Ez nagyjából a nyárra várható.

„Az már most elmondható, hogy a koronavírus elleni vakcina hiánya félre söpörte az orosz vakcinával szembeni előítéleteket, és a geopolitikai alapú averziókat is”

A Szputnyik V már segíthet az európai oltási kampány megmentésében, az ellenérzések most a kínai vakcinával és helyenként az AstraZenecával szemben már jóval nagyobbak. Néhány hónapja még blöffnek tartotta, ma azonban már elismerő szavakkal ír az orosz vakcináról a nyugati sajtó is.

Amikor tavaly augusztusban a világot letaglózó koronavírus járvány második hulláma előtt Vlagyimir Putyin bejelentette a COVID-19 elleni első orosz vakcina kifejlesztését, majd ezután azonnal be is jegyezték az oltóanyagot, a világ szkeptikusan legyintett. A nyugati sajtó újabb orosz blöfföt emlegetett, és lekicsinylően arról értekezett, hogy Oroszország történelme Amerika és Európa utoléréséről, a történelmi lemaradás behozásáról szól, és Helmut Schmid egykori szavait felidézve bizonygatták, hogy Oroszország ma sem több, mint Felső-Volta rakétákkal.

„Aztán mikor kiderült, hogy nemcsak egy, hanem három vakcina fejlesztése is előrehaladott stádiumban van, a Szputnyik V pedig nagyon is hatékony, akkor megkezdődött a vakcina lejáratása”

Hiányolták az átláthatóságot, a tudományos publikációkat, és egyes cikkek már ott tartottak, hogy az oltóanyag nemcsak, hogy nem hatékony, de egyenesen veszélyes. Aztán szép lassan kiderült, hogy ez egyáltalán nem így van, megjelentek a tudományos publikációk, sőt megkezdődött a Szputnyik V európai engedélyezésének folyamata is.

„Ahogy az első szputnyik még a múlt század ötvenes éveiben megmutatta, hogy néhány területen a Szovjetunió nemcsak utolérte, de már el is hagyta a Nyugatot, úgy ma Oroszország a hasonló elnevezésű vakcinával demonstrálja a képességeit”

Míg két éve a szuper fegyvereivel sokkolta az Egyesült Államokat, most az oltóanyagokkal bizonyítja a nyugati világnak, hogy lehetnek ugyan gazdasági gondjai, sújthatják szankciók, egyáltalán nem csak a nyersanyag tartalékai teszik naggyá, hanem a tudomány és a technika terén is olyan potenciállal rendelkezik, amelyek miatt megkerülhetetlen.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.