//Szigorúan ellenőrzött párkapcsolatok
Friss házasok Novoszibirszkben 2020. áprilisában #moszkvater

Szigorúan ellenőrzött párkapcsolatok

MEGOSZTÁS

Megrökönyödést és felháborodást váltott ki az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet „ajánlása”, miszerint a szállodákban csak házasságban élő párok vehetnek ki közös szobát.

Friss házasok Novoszibirszkben 2020. áprilisában #moszkvater
Friss házasok Novoszibirszkben 2020. áprilisában
Fotó:EUROPRESS/Alexandr Kryazhev / Sputnik

Mostanában egyre többet hallunk az orosz fogyasztóvédelmi felügyeletről (Roszpotrebnadzor). No, nem azért, mert hirtelen oly fontosnak tartanák a vásárlók érdekeit, vagy éppen egyik pillanatról a másikra romlott volna az áruk, szolgáltatások minősége.

„A Roszpotrebnadzor a szabályozási mánia egyik fontos szerve lett, és lassan már több köze van a politikához, mint a fogyasztók védelméhez”

Én személy szerint már azt sem értettem, hogy miért ez a szervezet foglalkozott azzal, hogy az iskolákban a mobil telefonok használatát. Aztán jött a koronavírus-járvány, és azt is az Anna Popova tisztifőorvos vezette szervezet vezényelte le. S mivel a fonalat már rég elvesztettem, az már fel sem vetem, hogy miért kell éppen nekik magyarázatot adni arra, ha egy nem házasságban élő pár vesz ki szállodai szobát. S egyáltalán, kiben merült az fel, hogy egy férfi és egy nő csak akkor vehet ki szobát, ha házasságban élnek. De ha már az őrületnél tartunk, akkor miért nem vonatkozik mindez két nőre vagy két férfire?

„A szállodáknak ugyanis igazolniuk kell az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet felé, hogy a náluk egy szobában lakó férfi és nő családi kapcsolatban állnak”

A Roszpotrebnadzor a karantén utáni nyitás jegyében adott ajánlásokat a szállodáknak. Így például júniustól a vendégeket lehetőség szerint egyágyas szobákban kell elhelyezni. Hely lesz, mert az elmúlt hónapokban 8-10 százalékra esett vissza a szállodák töltöttsége. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a családokra. Ha azonban nem házasságban élő párok kerülnek egy szobába, akkor arra a szállodának magyarázatot kell adnia.

„Ugyanakkor kibúvó ez alól is van, hiszen kísérőként lehet közös szobát kivenni, és a kísért személy bárki lehet”

A Roszturizm a RIA Novosztyi érdeklődésére ennek kapcsán csak annyit közölt, hogy a szállásadók nem fognak dokumentumokat kérni a házasságról, és az együtt érkezők egy szobában is lakhatnak. A fogyasztóvédelmi felügyelet pedig azzal hárította el az általa kiadott irányelvek kifejtését, hogy csupán ajánlásról van szó, és a döntés a szállodák felelőssége. (Azért a felügyeletnél elgondolkodhatott valaki a dolgon, mert a hétfő reggeli rádióhírek szerint visszavonták az ajánlást.)

A Rosszijszkaja gazetában megjelent hír gyorsan végigfutott a világhálón, és nem meglepő módon felháborodással vegyes értetlenség volt rá a reakció. Volt, aki csak annyit tett ehhez hozzá, hogy ez visszatérés a szovjet időkhöz. Ahol tényleg úgy nyúlt bele a magánéletbe, ahogy csak akart. Egy lakásban, az úgynevezett kommunalkákban laktak emberek, amely a társbérlet egy sajátos formája volt. De bevett dolog volt az is, hogy az éttermekben gond nélkül ültettek idegeneket egy asztalhoz. S ha már a szállodáknál tartunk, idegeneket egy szobában is elhelyeztek. Ma ezt már sokan fel sem fogják, erre jön a Roszpotrebnadzor, és megmondja, hogy ki alhat egy szobában.

„Az ajánlás valahol a szovjet időket idézi, és ijesztő még a gondolat is, hogy már azt is szabályozni akarja, kik alhatnak egy ágyban”

„Back in USSR!” – jegyzi meg az egyik  kommentelő, míg egy másik szerint az őrület növekszik, és a hatalom most éppen a józan ésszel vív komoly csatát. Megjegyzik, hogy a fiatalok ma évekig együtt járnak, amíg összeházasodnak. Vannak, akik gúnyosan a fogyasztóvédelem irigykedését látják a háttérben, és azt javasolják, hogy ezután óvszert is csak házasságlevélre lehessen vásárolni. Van, aki azt kifogásolja nem kis cinizmussal, hogy mi van akkor, ha mondjuk, két férfi akar egy szobában aludni? S még sorolhatnánk a személyiségi jogok tiszteletben tartását elváró bejegyzéseket.

„Az orosz fogyasztóvédelem az utóbbi időben már több, erősen ideológiai felhangú jogkört vett magára, ám ez az erkölcs rendészeti „ajánlás” minden eddigi funkciójánál megdöbbentőbb”

Nem véletlen, hogy sokaknak az jut erről eszébe, hogy ezekkel az információkkal zsarolni is lehet embereket, és egyébként is, a magánéletben már egyetlen állami szervezet se turkáljon. Még a konzervatív reneszánsz jegyében a családok védelmének címén sem! S mindez történik akkor, amikor a karantén idején a digitális kijárási engedélyeket, a digitális „nyomkövetést” is a személyiségi jogok szűkítéseként élték meg nagyon sokan, és az alkotmány módosításával kapcsolatban is a politikai rendszer keményedését kifogásolják.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.