//Szétesőben a Nyugat
„A német védelmi miniszter nézeteivel ellentétesen ítélte meg a világpolitikai fejleményeket Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter kiemelte, hogy a nemzetközi kapcsolatokat a „barbarizálódás” jellemzi, és ennek a folyamatnak Moszkva az egyik fő kárvallottja” #moszkvater

Szétesőben a Nyugat

Az európai védelem, a Nyugat szerepének a megváltozása és az átalakuló világrend kérdései álltak a hét fő eseményének az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferenciának a középpontjában.

„A német védelmi miniszter nézeteivel ellentétesen ítélte meg a világpolitikai fejleményeket Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter kiemelte, hogy a nemzetközi kapcsolatokat a „barbarizálódás” jellemzi, és ennek a folyamatnak Moszkva az egyik fő kárvallottja” #moszkvater
„A német védelmi miniszter nézeteivel ellentétesen ítélte meg a világpolitikai fejleményeket Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter kiemelte, hogy a nemzetközi kapcsolatokat a „barbarizálódás” jellemzi, és ennek a folyamatnak Moszkva az egyik fő kárvallottja”
Fotó:EUROPRESS/ Tobias Hase / POOL / AFP

Sok kérdést vetett fel az utóbbi időben az európai biztonságpolitika. A kontinens a nagyhatalmi versengés kereszttüzébe került, ami potenciális kihívást jelent az EU számára. Ráadásul olyan, eddig nem látott kihívással kellett szembesülnie, mint a brexit, Nagy-Britannia kilépése. Nem volt tehát meglepő, hogy a konferencia alaphangját megadva Frank-Walter Steinmeier úgy értékelt,

„egyre pusztítóbb a nemzetközi politika dinamikája, a békésebb világ felépítését célzó együttműködés helyett egyre inkább jellemző a versengés, a konfliktus, a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság, a bizalomhiány és a nemzeti bezárkózás”

A német államfő kiemelte, hogy bomlófélben van a Nyugat országainak közössége, és a világ egyre inkább a „klasszikus biztonsági dilemma” felé tart. Terjed az a felfogás, hogy mindenki csak a többiek rovására tudja megteremteni saját biztonságát, vagyis „a biztonság a többiek biztonsághiánya”, ami a bizalmatlanság és a fegyverkezés spiráljába taszítja a világot.  Steinmeier élesen bírálta „a katonai erő alkalmazását és az európai határok erőszakos módosítását ismét a politika eszközének” tekintő Oroszország, a nemzetközi jog előírásait „szelektíven” tiszteletben tartó Kína és a „magát a nemzetközi közösség eszméjét is elutasító” Egyesült Államok tevékenységét.

Ebben a szellemben beszélt a német védelmi miniszter is. Annegret Kramp-Karrenbauer arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nyugatnak szakítania kell a tétlenkedéssel és a panaszkodással, mert ellenfelei mozgásba lendültek, és új viszonyokat teremtenek a világpolitikában.

„A német védelmi miniszter nézeteivel ellentétesen ítélte meg a világpolitikai fejleményeket Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter kiemelte, hogy a nemzetközi kapcsolatokat a „barbarizálódás” jellemzi, és ennek a folyamatnak Moszkva az egyik fő kárvallottja”

A „stratégiai párbeszéd” fontosságára helyezte a hangsúlyt Emmanuel Macron francia államfő, aki szerint az Oroszországgal szembeni szankciók nem hatékonyak. Ezért is változtatni kell szerinte az EU Oroszországgal szembeni „dacoskodásával”, amely nem is politika, hanem „a hatékonyságot teljességgel nélkülöző rendszer”.

A konferenciát felvezetve a német Handelsblatt a szervezők helyzetértékelésénél is keményebben és egyértelműbben fogalmaz. A lap úgy látja, az eddigi világrend alapjai meginogtak, és egyelőre csak az világos, hogy az Egyesült Államok és Európa elvesztette a fölényét, az úgynevezett Nyugat nyomás alá került. Mindehhez a cikket jegyző Donat Riedel még hozzáteszi, hogy

„a Nyugat szétesőben van, és Európa és Amerika céljai legalább Donald Trump elnöksége óta széttartóak”

„Nagy veszélyben van a liberális világrend, a sorsát a novemberi amerikai elnökválasztás dönti el” – riadóztat a Süddeutsche Zeitung. A német liberális lap úgy látja, hogy egyre több az illiberális elveket követő ország, és még az Egyesült Államok is megadta magát az illiberális kísértésnek. A lap szerint nagyon nem tesz jót a világnak, hogy Trump sűrűn vált oldalt a szabadságért vívott küzdelemben. Haverkodik Amerika ellenségeivel, viszont összevész a szövetségesekkel. „Visszatért az ököljog, a világ újra rendeződik. De hogy milyen lesz, azt az amerikai elnökválasztás mondja majd meg” – összegez a német lap.

„S ha valaki nem értené, miért van válságban a liberalizmus, és nyer teret az illiberális vagy posztliberális gondolkodás, nézzünk erre a hétről egy példát”

Az úgynevezett európai modellt, a liberális demokrácia útját választó Ukrajnában a napokban egy törvénytervezetet nyújtottak be, amely 14 éves kortól már nem kötné szülői engedélyhez a nem megválasztását. Ezzel szemben az illiberális Vlagyimir Putyin az alkotmány módosításának vitája kapcsán kijelentette, hogy amíg ő az elnök, Oroszországban nem lesz egyes számú szülő és kettes számú szülő. „Anya és apa lesz” – mondta az orosz elnök.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.