//Szakíthatja a koalíciót Bulgáriában a háború
Oroszellenes tüntetés a szófiai orosz nagykövetség előtt 2022. február 24-én #moszkvater

Szakíthatja a koalíciót Bulgáriában a háború

MEGOSZTÁS

Mélyponton az az orosz-bolgár kapcsolatok. Bulgáriában az ukrajnai háború megítélése felszínre hozta a másfél évszázados történelmi vitát az oroszbarát és oroszellenes táborok között. A vita a kormányt sem kerülte el, és majdnem szétszakította az alig száz napja regnáló négypárti koalíciót. Közben újabb kémbotrány okozott diplomáciai vihart a két ország kapcsolatában.

Oroszellenes tüntetés a szófiai orosz nagykövetség előtt 2022. február 24-én #moszkvater
Oroszellenes tüntetés a szófiai orosz nagykövetség előtt 2022. február 24-én
Fotó:EUROPRESS/Dimitar KYOSEMARLIEV/AFP

Két hete, Ukrajna megtámadásának a napján a védelmi miniszter, Sztefan Janev nem volt hajlandó háborúként elismerni, csupán katonai műveletnek nevezte Oroszország ukrajnai invázióját, és ezzel magára haragította a koalíció oroszellenes pártjait.  Kiril Petkov miniszterelnök szinte másnap menesztette miniszterét. Indoklása szerint egy miniszter nem beszélhet hadműveletről, amikor háborúról van szó. Hozzátette, egyetlen miniszternek sem lehet saját külön külpolitikája, amit ráadásul a közösségi oldalán oszt meg.

„Nem jelentett kisebb szakítópróbát a kormánynak az új miniszter kinevezése sem”

A két jelölt között két megrögzött oroszellenes héja neve került szóba, de Kornelia Ninova, a Bolgár Szocialista Párt elnöke a koalíció felborításával fenyegetőzött, amennyiben közülük választják ki új minisztert. Végül kompromisszumos megoldás született, március 1-i hatállyal Dragomir Zakov NATO-nagykövetet nevezték ki új védelmi miniszternek.

Előző nap a sajtó kész tényként lehozta, hogy Todor Tagarev, Rumen Radev államfő legfőbb ellenlábasa az új védelmi miniszter, sőt életrajzát is leközölték, de Ninova fellépése mindent borított. Még aznap éjjel a kormány tagjai telefonon megegyeztek Zakovval ,és végül kora reggel érte küldték Brüsszelbe a kormánygépet, így az új miniszter délelőtt 11-re meg is érkezett Szófiába a parlamenti szavazásra, természetesen az adózók költségén.

Georgi Markov volt alkotmánybíró szégyenletesnek nevezte, hogy Bojko Boriszov pártja, a GERB ellenzékiként megszavazta az új védelmi miniszter kinevezését, ahelyett hogy bizalmatlansági indítványt nyújtott volna be a kormány ellen.

„Bírálta a nagy pártokat, akik azon versenyeznek a szófiai amerikai nagykövet Herro Mustafa előtt, hogy ki tud nagyobb ruszofób lenni”

Georgi Parvanov volt köztársasági elnök (2002-2012) Bulgária NATO szolidaritásával kapcsolatban fejtette ki a véleményét. „Szolidárisak voltunk, és kell is lennünk a NATO-val bizonyos területeken, de nem lehetünk szolidárisak, ha a határaink közelében ellenségeskedés zajlik. A nemzetbiztonságunk garantálása érdekében távolságot kell tartanunk. Bulgáriának nem áll jól, ha a héja szerepét játssza” – fogalmazott Parvanov.

„Közben március 3-án, az 1877/78 évi orosz-török háborút lezáró, a bolgár államiság újbóli visszaszerzésének 144. évfordulója előtt egy nappal kipattant az újabb kémbotrány.  A szófiai főügyészség aznap bejelentette, kémtevékenységgel vádolnak egy orosz diplomatát, akivel egy bolgár tábornok is együttműködött”

Valentin Cankov tartalékos tábornokot azzal gyanúsítják, hogy 2016 óta szivárogtat ki államtitkokat Oroszország javára. A tábornok korábban a honvédelmi minisztériumban dolgozott, régebben Londonban és Washingtonban katonai attaséként szolgált. A tábornok állítólag a begyűjtött információkat egy orosz diplomatának, a szófiai orosz nagykövetség tanácsosának adta át. Az ügyészség szerint a tábornok az EU-t és a NATO-t érintő bizalmas információkhoz férhetett hozzá.

Az ügyészségi bejelentést követően Teodora Gencsovszka külügyminiszter bekérette Oroszország szófiai nagykövetét, Eleonora Mitrofanovát. A nagykövet asszony azonban nem jelent meg a minisztériumban, egy követségi diplomatát küldött maga helyett, ő ugyanis aznap a Sipka-szoros emlékművénél külön koszorúzott az elesett hősök emlékművénél.

„A bolgár külügyminisztérium két orosz diplomatát utasított ki az országból, azóta válaszlépésként Moszkva is kiutasított két bolgár diplomatát”

Gencsovszka külügyminiszter azért is tiltakozott az orosz nagykövetnél, amiért a szófiai orosz nagykövetség korábban a honlapján „euroatlanti alávalókként” említette Washington európai szövetségeseit. A hét végén Eleonora Mitrofanova találkozott Kiril Petkov miniszterelnökkel, akivel tisztázták a dolgokat. Elnézést kérve közölte, hogy az alávalók alatt nem Bulgáriát értette.

A nemzeti ünnep napján, március 3-án megmozdultak az oroszbarát erők is. A hivatalos megemlékezésen Kiril Petkov miniszterelnök is koszorút helyezett el a Sipka-szorosban lévő emlékműnél. Ott az oroszbarát Vazrazsdane ellenzéki párt, de baloldali szimpatizánsok is füttykoncerttel „Árulók!”, „Ki a NATO-ból!” jelszavakat skandáltak, és  hógolyó záport zúdítottak a miniszterelnökre és küldöttségére.

„Egyes sajtóvélemények szerint maga Rumen Radev államfő szerveztette meg a botrányt, mivel megromlott a kapcsolata Kiril Petkov miniszterelnökkel”

Korábban együtt jelentek meg hivatalos ünnepeken, együtt koszorúztak, de most amíg Petkov a Sipka-szorosnál, addig Radev Szófiában az Ismeretlen katona sírjánál koszorúzott. Bár Petkov politikai karrierjét Radevnek köszönheti, a politikai életben most már egyre inkább egymás riválisai. Petkov szabadulna az államfő bábáskodása alól, és sorra rúgja ki Radev embereit az államigazgatásból.

Időközben Sztefan Janev immár volt védelmi miniszter új projektbe kezdett. Oroszbarát pártot szeretne alapítani. Nem lenne túl nagy meglepetés, ha kihasználva az elégedetlenséget  Petkov ellen, a politikai projekt mögött ismét Rumen Radev államfő állna. Janev úgy nyilatkozott az új projektjéről, hogy majd bemutatja azt, amikor eljön az ideje.

„Jobboldali vélemények szerint mind a politikusok, mind a lakosság körében még mindig jelentős számban találni olyanokat, akik az orosz csapatok megjelenése esetén kenyérrel és sóval felszabadítóként várnák őket a határon”

Politikai szakértők állítják, amennyiben az orosz-ukrán háború elhúzódik, sokáig nem lehet egyben tartani a négypárti koalíciót. Vagy az oroszbarát szocialistáknak, vagy az oroszellenes Demokratikus Bulgária pártnak ki kell belőle szállnia. Ebben az esetben a Petkov-kormány kisebbségben fog kormányozni, avagy kénytelen lesz nyíltan vagy burkoltan Boriszov pártját bevonni a kormányzásba.

MEGOSZTÁS

Magyarországi bolgár kertészek leszármazottjaként született 1951-ben Budapesten. A Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus oktatója, a Kispesti Bolgár Nemzetiség elnöke, az Országos Bolgár Önkormányzat tagja, az önkormányzat mellett működő Bolgár Kutatóintézet főmunkatársa. A Magyar Nemzet napilapnak 2009-től rendszerességgel küldi tudósításait. Legfőbb kutatási területe a turizmuson kívül a Balkán problémái, a bolgár belpolitika, a bolgár történelem, a hazai bolgárság története, ezen belül a bolgár-magyar történelmi kapcsolatok feltárása. A hazai média és politikai intézetek Bulgária-szakértőként tartják nyilván.