„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Sosztakovics és Disney

2019. nov. 10.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

Hogy kerül aláfestő zeneként a Szovjetunióban élt, meghurcolt szerző darabja a világ másik pólusát képező Egyesült Államokban készült rajzfilmbe? Ki választott orosz zenét egy Disney-filmhez? Illik-e komolyzenei darab, egy egész tétel egy gyermekek számára készült filmbe? Ezekre kerestük a választ.

Szabó Ildikó írása a #moszkvater számára

Dmitrij Sosztakovics 1958-ban #moszkvater

Dmitrij Sosztakovics 1958-ban
Fotó:EUROPRESS/Ivanov Lev/Sputnik

A 21. század elejéig a világ vezető rajzfilmkészítő műhelye a The Walt Disney Company, amely jelenleg a második legnagyobb médiavállalkozás az Egyesült Államokban. Walt Disney (Walter Elias Disney) rajzfilmjei zene nélkül készültek, majd az 1920-as évek végétől – a hangosfilmek berobbanásától – már Disney is zenei aláfestéssel készítette filmjeit. Az első ilyen mozija a Miki egér harmadik része, a Willy gőzhajó volt.



1931-től már színes filmeket készített Disney, és anyagilag is kezdett rendbe jönni a cég. A kezdeti pénzhiány, nehézségek, állandó tartozások rendeződtek, majd elkészült az első egész estés film, az öt évig készült Hófehérke. Disney újra kölcsönt vett fel, a film busás hasznot hozott. Talán a Disney által kifejlesztett multiplán (a három dimenziós hatást keltő) kamerának köszönhetően.

„Az 1940-ben készült Fantázia című rajzfilm érdekessége az, hogy zenei aláfestésként komolyzenét illesztettek a történethez”

(Bach d-moll toccata és fúga zenekari átiratban; Csajkovszkij: A diótörő – öt tétel; Dukas: A bűvészinas; Sztravinszkij: Tavaszi áldozat; Beethoven: 6. szimfónia; Ponchielli: Gioconda – az órák tánca; Muszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen (Ночь на Лысой горе); Schubert: Ave Maria). A filmet többször retusálták, majd 2000-ben új részletekkel bővítették. A legtöbb Oscar-díjat magáénak mondható Walt Disney halála után 34 évvel került a „félig új” Fantázia 2000 a mozikba. A zenei részek közül egyedül Dukas Bűvészinasa szerepel az új változatban is. A filmben felhangzó művek, műrészletek a következők: Beethoven: 5. szimfónia, Respighi: Róma fenyői, Gershwin: Kék rapszódia, Sosztakovics: 2. zongoraverseny, Saint-Saens: Az állatok farsangja – Finálé, Elgar: Pomp and Circumstance – 4 induló, Sztravinszkij: A tűzmadár – 1919-es változat.

„Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovicstól nem áll messze a film világa, hiszen fiatalon, mint filmzongorista dolgozott”

Ez alatt az időszak alatt írta a Kisvárosi Lady Macbeth (Katyerina Izmajlova / A mcenszki járás Lady Machbetje) című operáját, a mű a nagy sikerű bemutató után ideológiai célponttá vált. Sosztakovics számkivetett lett, alig kapott megrendelést, 1941-től viszont számos díjjal jutalmazták. 1948-ban a Zsdanov-rendelet alapján újra megbélyegezték, így a megélhetésért többek között rajzfilmekhez készített zenét, valamint olyan műveket írt, amelyek megfeleltek az ideológiai áramlatnak. Ezek a darabok azonban nem sekélyesek, hanem komoly zeneszerzői tudást, és a kottasorok között olvasóknak felfedezni való megoldásokat jelentettek.

Sosztakovics úgy vélte, hogy egy filmzene ne legyen kontár, művészietlen, a filmhez egyedi, különleges zene való. Első filmzenéje az Új Babilon című némafilmhez készült, de Sosztakovics két rajzfilmhez is komponált aláfestést, például A buta kisegér, СКАЗКА О ГЛУПОМ МЫШОНКЕ. Az 1939-es zene lemezen is megjelent.



A Fantázia 2000 című film egyik szakasza az Andersen által jegyzett, A rendíthetetlen ólomkatona mese, melyhez Sosztakovics 2. zongoraversenyének (Op. 102) nyitó tétele szolgál kísérőzeneként. A mű 1957-ben született, Sosztakovics 19 éves fiának egyik vizsgájára komponálta. A darab felismerhetően viseli a szerző stílusjegyeit, ebből az egyik az irónia: a zongora kezdő taktusai mintha egy zongoraiskolából származnának. A háromtételes darab viszonylag kis előadói apparátust kíván, mértéktartó hosszúságú, leköti a hallgató figyelmét.

És hogy miért került a filmbe Sosztakovics zenéje? Egy véletlennek köszönhetően. Roy Disney feleségével sokszor hallgatott zenét otthon, a 2. zongoraversenyt különösen szerették. Ahogy Roy hallgatta a zenét, rápillantott az Andersen meséket tartalmazó könyvükre, amelyet a 40-es évek Disney-filmjeinek egyik rajzolója illusztrált, és belelapozott. Ekkor határozta el, hogy ez lesz az ólomkatona aláfestő zenéje. „A zene és a történet rendkívül jól illik egymáshoz” – olvassuk egy visszaemlékezésből.

Sokan A rendíthetetlen ólomkatona meséjét bemutató szakaszt tartják a legjobban kivitelezettnek. Ha mi is figyelünk a kép és a zene összhangjára, igazat adhatunk ennek a véleménynek.



Sosztakovics már nem érhette meg a rajzfilm bemutatóját, hiszen 1975-ben meghalt, így sem tiltakozni, sem egyet érteni nem volt módja a versenymű filmbeli felhasználásáról. A film az egyik jelképe lehet annak, hogy a művészet politikamentes.



MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Sencsenben visszatért a nagyhatalmi diplomácia

    2026. nov. 20.
    A világ újrafelosztása elmaradt, nagy egyezmények sem születtek, ettől azonban Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin első hármas ...

    „A bűn ismétli önmagát…”

    Ez az Erzsébet nap 82 év után talán más is lehetne, mint az eddigiek, hiszen néhány hónapja az Ukrajnai Legfelsőbb Tanács nyilatkozatban eli...

    A „sencseni trojka” megrémíti Európát

    2026. nov. 21.
    „Európa sántikál és fél Putyintól”, „Európa sehol sincs”, „A csúcstalálkozó figyelmeztetésül szolgál az európai diplomácia számára”. Így ért...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater