//Soros embere a szlovén kormányban?
Angelika Mlinar #moszkvater

Soros embere a szlovén kormányban?

Az osztrák-szlovén liberális Angelika Mlinar kinevezése mindkét országban vihart kavart, Marjan Šarec kormányfő azonban ezzel is erősítené Szlovénia gyengülő brüsszeli befolyását.

Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára

Angelika Mlinar #moszkvater
Angelika Mlinar
Fotó:Wikipédia

Nem karácsonyfadíszek vagy fahéjillatú sütemények voltak a portékák a szlovén nemzetgyűlés december 19-iki ülésén, hanem szavazatok a jövőbeni kohéziós miniszter Angelika Mlinar mellett, illetve ellen. Az utolsó pillanatig nem volt biztos, hogy sikerül megszavaztatni, miután a feladatköre szerint illetékes parlamenti bizottság elutasította.

„Valószínűleg nem volt „ingyen” az egyetlen szavazat, amellyel végül is sikerült az egyébként ausztriai illetőségű politikust a miniszteri székbe ültetni”

Jóllehet szlovén nemzetiségű, mégsem mindennapi, hogy nem állampolgárság szerinti hazája, hanem egy másik ország kormányának legyen a tagja. Az egész ügyben azonban nem ez az egyetlen furcsaság. Mlinar asszony politikai előélete ismert, a liberális Neos elnevezésű osztrák párt színeiben volt képviselő az osztrák, majd az Európai Parlamentben. Azt azonban már homály fedi, hogy pártja miért vonta meg tőle szeretetét. Ezzel – úgy tűnik – be is zárultak előtte az ausztriai érvényesülés kapui.

Bár jogász végzettségű, olyan korán eljegyezte magát a politikával, hogy valószínűleg nem is gondolt arra, hogy más foglalatosság után nézzen. Szlovéniában többen a szemére vetik, hogy pusztán ez okból kötött ki a szlovén kormánykoalíció legkisebb tagjánál, Alenka Bratušek Pártjánál (SAB), vagyis nem egyéb, mint megélhetési politikus.

„Marjan Šarec koalíciós kormányában azonban nagy reményeket fűznek hozzá, ezért is választatták meg fejlesztésért, stratégiai projektekért és kohézióért felelős tárca nélküli miniszternek”

Meggyőződésük, hogy tapasztalatait, főként az európai uniós politikai parketten, és szerteágazó kapcsolatait Szlovénia javára fogja kamatoztatni. Vannak persze olyanok is, akik aggályosnak tartják, hogy egy külföldi, vagyis most már kettős állampolgár betekintést nyerjen Szlovénia legbensőbb titkaiba, titkosszolgálati jelentésekbe, kizárólag belső használatra szánt kormányiratokba, diplomáciai rejtjeltáviratokba. A Szlovén Nyugdíjasok Demokratikus Pártjában (DeSUS) éppen a kapcsolataitól tartanak. Főként attól, amely Angelika Mlinart a bevándorláspárti brüsszeli elithez fűzi.

„Olyannyira, hogy azon a véleményen vannak, nem egyébért jön Szlovéniába, minthogy Soros György betelepítési politikáját végrehajtsa”

Szlovénia a Soros-programban érkezőkből ugyan nemigen fogadott be, de a bevándorlók és ezzel párhuzamosan a szociális ellátást igénylők száma mértani haladvány szerint emelkedik. Túlnyomó többségük a volt Jugoszlávia területéről érkezik. Dobogósok a szerbek és a koszovói albánok.

Végül is a 90 fős parlamentben, 88 képviselő jelenléte mellett, 43-an mondtak nemet, 44-en pedig igent  Mlinar miniszteri kinevezésére. Az utóbbiak között voltak a DeSUS emberei is. Egy kivételével, akivel már máskor is megesett, hogy nem engedelmeskedett a pártfegyelemnek. Hogy kizárják-e, vagy sem, az a jövő zenéje. Ahogyan az is, hogy a párt úrrá tud-e lenni a belső viszályon, amit ez az eset csak fokozott.

Az azonban már bizonyos, hogy a népnemzeti, szélsőjobboldali pózban tetszelgő Szlovén Nemzeti Párt (SNS)elveszített egy parlamenti képviselőt. Lidija Ivanuša ugyanis átiratkozott a szlovén médiában „főgonosznak” beállított Janez Janša konzervatív Szlovén Demokrata Pártjába (SDS).  Az SNS-ből való távozását azzal indokolta, hogy nem tud meggyőződése ellen szavazni, s a párt az utóbbi időben nemcsak ezzel megy szembe, hanem saját programjával is, amely kifejezetten migráció ellenes.

Zmago Jelinčič, pártvezér már többször adta tanújelét „rugalmasságának”, és mindig kisegítette a baloldali-liberális kormány(oka)t, ha szükség volt rá. Most éppen azzal, hogy nem volt jelen, tehát, az egyszerű többséghez – ami megkívántatik a miniszteri kinevezésekhez – kevesebb szavazat is elég volt. Nem önzetlenül teszi, hanem rendszerint pozíciókért cserébe.

„A fő ok azonban, amiért megszavazták Angelika Mlinar kinevezését, alighanem az volt, hogy a kormányoldal egyetlen pártjának sem volna előnyös, ha a koalíció szakadása miatt előrehozott választásokat kellene tartani”

A már most látható következmény pedig az, hogy a Šarec-kormány a kisebbséginél is kisebb, s a jövőben szinte minden döntéséhez fáradságosan és kisebb-nagyobb (de inkább nagyobb) engedmények árán fogja összekaparni a parlamenti többséget.

Angelika Mlinar minisztersége és előzményei Ausztriában is kavartak kisebb hullámokat. A baloldali-liberális térfélen az európaiság szép példájának minősítették, míg a másik oldalon, főleg a Szabadságpártban (FPÖ) zokon vették a számára kivételesen engedélyezett kettős állampolgárságot, mondván, úgy látszik, „egyesek még egyenlőbbek”.

„Gernot Darmann, karintiai FPÖ-főnök bocsánatkérést követel a szlovén kormányfőtől, aki történelmi álnokságnak nevezte, hogy Mlinar, a határ másik oldalán, Karintia osztrák részén született”

Darmann szerint a 100 évvel ezelőtt tartott népszavazás Karintia hovatartozásáról az igazi demokrácia megnyilvánulása volt. Šarec ezzel leleplezte magát, hogy a régi kommunista dogmák híve, miszerint a népszavazás trükk volt csupán, hogy Szlovéniából területe egy részét kiszakítsák. Ilyen véleményeket egyesek mindig is hangoztattak, de „ha egy miniszterelnök mondja ezt, az minőségileg más”.

MEGOSZTÁS