„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Bérces Zsolt írása a #moszkvater.com számára
„Szirszkij főparancsnok leváltása bombameglepetés lenne, különösen a kormány átalakításával egyidejűen. Épp ezért ez az értesülés nem tűnik megalapozottnak, bár teljességgel ki sem zárható”
Fotó:EUROPRESS/AFP/UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE
Olekszij Honcsarenko, Dmitro Razumkov és Marjana Bezugla után Jaroszlav Zseleznyak, az előzőekhez hasonlóan szintén ellenzéki Holosz párt képviselője is beszélt a közelgő kormányzati rotációkról. Zseleznyak a kormányzati változások legvalószínűbb dátumként 2025. július 15-át jelölte meg.
„A korábban felröppenthez képest későbbi dátum mögött valószínűleg egyrészt az átalakítás megszervezésének nehézségei, konkrétan a Verhovna Radában, azaz az ukrán parlamentben fennálló viszonyok állnak”
A Verhovna Radának elvileg 450 tagja van, és bár jelenleg ezekből különböző okok miatt csak kereken 400 hely betöltött, egy parlamenti igenhez 226 szavazat szükséges. A Verhovna Rada 2019-es magválasztásakor az elnöki Nép Szolgája pártnak még 232 képviselője volt, emellett általános népszerűségük és elismertségük okán további, nem a párthoz tartozó képviselők szavazataira is számíthattak. Mostanra ez a helyzet alapjaiban megváltozott.
„A Nép Szolgája párt jelenleg nagy valószínűséggel csak 160-180 képviselőre számíthat. A többi képviselő közül sokan csak a nekik érdekes alkalmakkor szavaznak, máskor tartózkodnak vagy meg sem jelennek a Verhovna Radában. Ám ha szavaznak is, akkor is saját fejük, nem pedig a frakcióvezető David Arahamija instrukciója szerint”
Ismét más képviselők már kiléptek a frakcióból és függetlenek lettek, netán egyenesen ellenzéki pártot-frakciót alapítottak. Így lett például ellenzéki képviselő az a Dmitro Razumkov, aki pedig eredetileg a párt elnöke is volt egy ideig, majd a választáskor a listavezetője, ám összeveszett Zelenszkijékkel és társaival, aztán kilépett és mostanáig további 23 képviselőt gyűjtött maga köré. Ezen kívül többen lemondtak mandátumukról, némelyekét megvonták külföldre távozás vagy más szabálysértés, jellemzően korrupciós büntető eljárás okán. Az ellenzéki frakciók viselkedése „műsorszám”. Van, aki majd minden alkalommal elkeseredetten ellenzi a Nép Szolgája párt indítványait. Az eredetileg ellenzéki Opposition Platform nevű pártot betiltották, ám képviselőnek jelentős része megtarthatta mandátumát, és jelenleg két frakcióra oszolva a Nép Szolgája indítványainak leglojálisabb megszavazóivá váltak.
„A parlamentben kialakult helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Verhovna Radában külön kell elfogadni a kormányfő lemondását és az új kormányfő kinevezését. Ráadásul kormányfő váltás esetén ezen kettős procedúrát minden miniszter esetében is el kell ismételni. Így azoknál a minisztereknél is, akik megtartják tárcájukat”
E szabály következményeként elvileg elképzelhető, hogy a miniszter lemondását könnyen elfogadják – például az ellenzéki képviselők kaján szavazataival -, ám az új minisztert már sokkal kevesebben szavazzák meg. Egy ilyen eset elvi bekövetkezte mind a kormányfő, mind a fontosabb miniszterek kinevezésénél súlyos problémákat okozna. Ezért ennek elkerülése gondos egyeztetést és szervezőmunkát igényel a Nép Szolgája tagjai és a frakció vezetése között is. Ennek során gyakorlatilag szavazásonként kell kisakkozni, hogy az adott miniszterről mi a véleménye a kormánypárti frakció képviselőinek, valamint a független képviselőknek, és az ál-ellenzéki és ellenzéki frakciók/pártok képviselőinek is. A vázolt képlékeny parlamenti helyzetben ezért a biztosnak mondható 160-180 képviselő mellé a 226 „igen” eléréséhez különböző koalíciókat kell kötni. Úgyhogy igen valószínűleg nem elég szimplán mondjuk 70 képviselőt meggyőzni, hanem jelentős „túlbiztosításra” lehet szükség.
Egy másik, a Smihal-Szviridenko váltást késleltető tényező az lehet, hogy az ukrán jogot és politikát egyaránt részleteiben, belterjesen ismerők a váltást megneszelve előjöttek egy bizonyos 10. paragrafusként emlegetett problémával. Bár a 10. paragrafus mibenléte a kívülállók számára egyelőre rejtélyes, ám a bennfentesek szerint akadályt jelent a miniszterelnök háború idején történő leváltásához. Márpedig Zelenszkijnek az bizonyosan nem hiányzik, hogy saját megkérdőjelezett legitimitását követően a kinevezendő új kormányfő legitimitását bárkinek módjában legyen megkérdőjeleznie.
„Mindenez azonban minden valószínűség szerint csak késedelmet okoznak a Smihal-Szviridenko váltásban. Maga a váltás azonban immár szinte biztosra vehető, amelyre több jel is mutat”
A váltás mögött az egyik fő valószínűsíthető indok a feszült Trump-Zelenszkij kapcsolat lehet, amelyen az ukrán fél a maga részéről a Trump-adminisztrációval az elmúlt hónapokban viszonylag jó kapcsolatot kiépíteni tudott Szviridenko kinevezése révén javíthat. Az Egyesült Államok és Ukrajna közötti erőviszonyokat nézve a Smihal-Szviridenko váltás Amerika számára sem érdektelen, de Ukrajnának nagyobb érdeke. A valószínűséget egyrészt az mutatja, hogy az ukrán kormányváltás híre az utóbbi napokban megjelent olyan nyugati atlantista-liberális sajtótermékekben is, mint az The Economist és a Bloomberg, amely így Washington és Kijev közötti megegyezést sejteti.
„De ehhez kapcsolhatóak az elmúlt napok amerikai hadiszállításairól szóló hírek is. Az Egyesült Államok először felfüggesztette ezeket a szállításokat, majd alig egy hét elteltével immár újraindította, sőt némely állítás szerint még ki is bővítette”
A leállított szállításokban érintett hadianyagok egyébként mennyiségileg elég csekélyek voltak, így például 8500 db 155 mm-s tüzérségi gránát, amely mennyiséget az ukrán tűzérség 2-4 nap alatt használ fel. Ezért a bejelentés egyes vélemények szerint egyfajta politikai „sürgető táviratként” is felfogható, míg az újraindítás azt jelzi, hogy megvan az Amerika és Ukrajna közötti megegyezés.
Az események fonalát ott érdemes tovább gombolyítani, hogy Andrij Szibiha külügyminiszter egy az Ukrán Rádiónak adott interjúban megerősítette, a közeljövőben leváltják Ukrajna jelenlegi amerikai nagykövetét, Okszana Markarovát. A külügyminiszter elmondta, hogy mintegy 20 helyen várható a nagykövetségek vezetőinek felmentése, egyben új vezetők kinevezése, külön kiemelve az amerikai posztot.
Az ukrán nyilvánosságban keringő információk a korábban hírekben is szereplő Rusztem Umerov mellett immár összesen 6 személyt – Denisz Smihal miniszterelnök, Rusztem Umerov védelmi miniszter, Olha Stefanyisina miniszterelnök-helyettes, EU és NATO-csatlakozásért felelős miniszter, egyben igazságügy-miniszter, Herman Galuscsenko energiaügyi miniszter, Mikola Tocsickij kulturális miniszter és Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője – neveznek meg, mint a washingtoni ukrán nagyköveti poszt lehetséges várományosát. Akárkit is választatnak végül ki, a jelölti névsor egyben a kormány nagyszabású átszervezési tervét is jelzi, egyben annak az irányába is betekintést enged.
„Az ukrán nyilvánosságban a washingtoni ukrán nagyköveti posztról keringő névsor jelöltjeit végignézve változatlanul Rusztem Umerov kinevezése tűnik a legesélyesebbnek. Annak ellenére, hogy a korábbi cikkekben megírt problémák mellett újabb támadások érik amiatt az amúgy évek óta ismert tény miatt, hogy családtagjai 2016-tól kezdődően, azaz még Barack Obama elnöksége idején Floridában telepedtek le”
Amennyiben nem Umerovot nevezik ki washingtoni nagykövetnek, akkor kérdésként csak az jelenik meg, hogy mely nagyköveti posztra kerül. Ugyanis leváltása elég biztosra vehető nevének és leváltásának a nyilvánosságban történt, többek általi említése, a jelöltek listáján való megjelenése és a személyét érintő kapcsolódó belföldi ukrán támadások nyomán. Ebben az esetben egy szaúdi vagy török nagyköveti pozíció logikus Umerov személyes adottságai (krími tatár származása, iszlám vallása, és ezekben gyökerező, már meglévő kapcsolatai, és ezeknek az országoknak a közelmúltbeli ukrán-orosz-amerikai tárgyalásokban játszott szerepe miatt.
„Smihal washingtoni nagyköveti kinevezése elég meglepő lenne, hiszen mind ukrán, mind amerikai oldalról problémát jelentene, hogy a két fél közötti nagy bizalmat megkívánó közvetítés így egy olyan személyre hárulna, akinek a leváltására pont azért kerül sor, mert nem bírja Zelenszkijék teljes bizalmát”
Stefanyisina ügyéről a megelőző cikkben írtunk, ám azóta két újabb, a személyét érintő botrány tört ki. A kis színes kategóriába tartozó PR-katasztrófaként kiderült, hogy az ukrán igazságügyi minisztérium alkalmazottait gyakorlatilag arra kötelezték, hogy okostelefonjuk képernyővédőjének Olga Stefanyisina fotóját használják. Másrészt Stefanyisina az előző cikkben már ismertetett eset mellett egy újabb korrupciós ügybe is belekeveredett.
„Az ukrán korrupció jellegzetességei miatt azért talán érdemes részletesebben is ismertetni az ügy körülményeit”
Olha Stefanyisina volt férje Mihajlo Stefanyisin, akitől 2017-ben elvált, ám akivel időnként megjelenik együtt. Mihajlo Stefanyisin korábban az Ukrán Nemzeti Rendőrség Kiberbiztonsági Osztályának különleges műveleti tisztjeként dolgozott, míg most egy UK KAMparitet nevű brit cégnek az igazgatója. A cég tulajdonosa, Tarasz Holub egykor Olga Stefanyisina miniszterelnök-helyettes tanácsadója volt, de a hírek szerint Andrij Jermaknak, az elnöki hivatal vezetőjének is dolgozik.
Az UK KAMparitet a közelmúltban rövid idő alatt megkapott az ARMA – a Korrupcióból és Egyéb Bűncselekményekből Szerzett Vagyon Azonosításáért, Felkutatásáért és Kezeléséért Felelős Ukrán Nemzeti Ügynökség ukrán rövidítése – által különböző okokból és ügyekben lefoglalt négy nagy ingatlant. Egészen pontosan az Ukrajna egyik legnagyobb bogyósgyümölcs termelőjének, az Ukrajinszkaja Jagoda (azaz „Ukrán bogyók”) Kft. cég kijevi központjának helyet adó irodaház, a kijevi Szakszervezetek Háza, egy, a Pavlivszkaja utcában lévő toronyház, valamint egy Ivano-frankivszk-i bevásárlóközpont ideiglenes hasznosításának/vagyonkezelésének a jogát.
Az „Ukrán bogyók” és a „UK KAMparitet” között személyi kapcsolatok is felfedezhetőek. Az a tény pedig, hogy egy lefoglalt vagyontárgy eredeti tulajdonosa és igazságügyi vagyonkezelője között személyi kapcsolatok vannak, egy ilyen esetben minimálisan etikai kérdéseket vetnek fel. További kapcsolódási pont az ügyben Vitalij Csubajevszkij, aki jelenleg az ARMA-nál dolgozik a vagyonfelkutatási osztály igazgatójaként, ám korábban Stefanyisina kollégája, és ex-férje Mihajlo Stefanyisin főnöke is volt. A gyanús összefüggések miatt maga az ARMA belső vizsgálatot indított. Megemlítendő, hogy az ARMA nem tartozik közvetlenül Olha Stefanyisina igazságügy-miniszteri felelősségi körébe, ám a szervezetre ennek ellenére jelentős befolyással bír.
„A Stefanyisináról szóló híreket összegezve immár igen valószínű a menesztése a kormányból, esetleges nagyköveti kinevezése pedig meglepő lenne. Egy ilyen lépés árulkodó lehet arról, hogy a Trump-adminisztráció meddig hajlandó elmenni az ukrán korrupció leplezésében, tágabb értelemben Ukrajna tolerálásában”
German Galuscsenko/Herman Haluscsenko Washingtonba történő diplomáciai kinevezése még problémásabb. Esetében már az meglepő volt, hogy energiaügyi miniszterként a helyén maradt a 2024 szeptemberi nagyarányú kormányzati átalakítás alkalmával. Bár a háborút megelőzően eredményeket ért el felelősségi területén, ám a háború ezt a helyzetet alapvetően megváltoztatta. Ugyanis a 2024 tavaszán-nyarán a korábbi nehézről tragikusra fordult ukrajnai áramellátási helyzetről többször olyan nyilatkozatokat tett, amelyekről rövidesen, néha órákon belül világosan kiderült, hogy nem fedték le a valóságot, illetve a helyzet kezelésére semmilyen reális elképzeléssel nem rendelkezik. Emellett tragikomikus kommenteket publikált, amelyekben azt tanácsolta a lakosságnak, kövessék a hivatalos információkat, és maradjanak elrejtőzve, stb.
„A miniszter az elmúlt mintegy 9 hónapban egy furcsa tervével maradt a figyelem középpontjában. Ugyanis az áramellátási válság megoldásaként az ukrajnai Hmelnickij Atomerőmű bővítését tervezi és e célból megvásárolna két, eredetileg a bulgáriai Belene Atomerőmű számára készült, az orosz Roszatom által gyártott reaktor tartályt”
A terv a tranzakció pénzügyi problémáin kívül számos jogi és műszaki problémát is mutat. A reaktor tartályok beépítése az orosz Roszatom nélkül nehézkes, adott esetben a működése is kockázatos lehet. Az építés levezénylése az Roszatommal a háború miatt nem lehetséges, így a helyére a Westinghouse-t nézték ki, azonban ez a cég referencia nélkül működik a Roszatom általi VVER-típusú reaktorok beépítése terén. A Westinghouse-ról érdemes tudni, hogy eredetileg amerikai, de most éppen kanadai tulajdonban van, ám Európában svéd zászló alatt működik, így sok jogi bizonytalanság következhet be a Westinghouse-szal történő szerződés esetén. Arról nem is beszélve, hogy az atomerőmű bővítése minimum 6, de inkább 10 (vagy több) évet igényelne még optimális körülmények között is, azaz a jelenlegi áramhiány megoldására még középtávon sem alkalmas. A Hmelnickij Atomerőmű itt ismertetett módon és kapcsolódó nehézségekkel történő bővítésének terve nagy csodálkozást, bizalmatlanságot és kérdések sorát váltotta ki az ukrán parlamenti képviselők részéről is, ám a miniszter eddig rendületlenül kitartott az elképzelés mellett.
„Mintegy mellékesen az is megjegyzendő, hogy a Hmelnickij Atomerőmű bővítési tervei nem akadályozzák meg az ukrán politikusokat abban, hogy közben a Paks-II. építését támadják, mondván, a Roszatom megbízhatatatlan szállító, illetve maga a VVER-technológia is megbízhatatatlan, stb.”
Ám Haluscsenko az ukrán földgázellátás ügyében is egész elképesztő teljesíményt nyújt. Ez év január 1-jével az ukránok nem hosszabbították meg a Testvériség gázvezeték működéséről szóló megállapodást, amely döntésben Haluscsenko jelentős szerepet játszott. Azóta a Testvériség gázvezeték leállítása jelentős problémákat okoz Szlovákiának, és kisebb fejtörést Magyarországnak, Ausztriának, Csehországnak, Olaszországnak valamint Szerbiának. Ám idén február óta Haluscsenko vészharangot kongat, Ukrajna ugyanis jelentős gázimportra szorul, a tartalékok és a belső kitermelés elégtelen, így a 2025-26-os tél során Ukrajna valamikor kifogy a földgázból. Megjegyzendő, hogy Ukrajna 2024-ig vásárolt a Testvériség gázvezetéken keresztül szállított földgázból, igaz, nem közvetlenül a Gazpromtól, hanem egy gázkereskedő cégeken keresztül.
„Így aztán a Testvériség vezeték Haluscsenko részvételével történt leállításával a problémát saját maguknak is okozták”
A miniszter a gázhiányt nyilatkozatai szerint az EU-n keresztül importált földgázzal kívánja megoldani. Az ukrán földgáz import jogi és pénzügyi problémáin kívül azonban jelentős gázszállítás-kapacitási probléma is fennáll. Bár Ukrajna felé Románia és Lengyelország felől is van gázszállítási lehetőség, ám az European Network of Transmission System Operators for Gas (ENTSOG) adatai szerint (https://www.entsog.eu/maps#) csak a szlovák-ukrán és a magyar-ukrán gázszállítás igénybevétele nyújt elégséges transzfer kapacitást a teljes ukrán igényre. A gond ott van, hogy Szlovákia és hazánk egyaránt saját gázimport kapacitásának határán van, és az eddig is e két országon keresztül importált Ukrajna földgázt. A tranzit további növelésének lehetősége azonban fizikailag is kétséges.
„Haluscsenko amúgy egy, még ukrán viszonyok között is sajátos korrupciós ügyben is érintett volt”
Ebben az ügyben ugyanis a miniszter emberei egy állami tulajdonú vállalattól követeltek kenőpénzt egy racionális egyben hazafias kérés engedélyezéséért. A hosszú hónapok óta erős orosz támadások alatt álló Pokrovszk (korábbi ukrán nevén Krasznoarmijszk ill. oroszosan Krasznoarmejszk/Krasznoarmejszkoje) város közelében lévő állami bányászati üzem vezetői igyekeztek volna az üzem berendezéseit biztonságba helyezni, amelyhez minisztériumi engedélyre volt szükségük. Az energiaügyi miniszter-helyettes azonban 500 ezer dollár kenőpénzt követelt a berendezések eltávolításának engedélyéért. A pénz átadásának öt szakaszban kellett volna történnie, minden találkozón 100 ezer dollárral, azonban harmadik átadás során a miniszter-helyettest társaival együtt letartóztatták, majd felmentették.
„Ezt a miniszteri teljesítményt nézve Haluscsenko eddigi kormányon belül maradása kisebb csodával ér fel, de egyben azt is jelzi, hogy Zelenszkij-Jermak duó valamelyik tagjának a pártfogását bírja”
Ezért a nevének megjelenése a nagykövet-jelölti listán inkább annak a jele, hogy a kormányzaton belül valószínűleg elmozdítják egy másik miniszteri székbe, esetleg elküldik egy kisebb jelentőségű diplomáciai posztra. Viszont az amerikai vezetés minden bizonnyal pontosan tisztában van Haluscsenko nem éppen bizalom ébresztő teljesítményével, még ha ezt a nyilvánosság előtt nem is hangoztatják, ezért a washingtoni ukrán nagyköveti kinevezése nagyon meglepő lenne még Stefanyisinához képest is.
„Mikola Tocsickij kulturális miniszter politikailag nem igazán fajsúlyos szereplő, ám Adrij Jermak megbízható embere. Előnyére válhat továbbá, hogy korábban Belgiumban szolgált diplomataként. Mindezek ellenére a tényleges megbízása a washingtoni posztra meglepetés lenne, hiszen amolyan <sötét lónak> számít”
Ihor Zsovkva nevének megjelenése is igen érdekes. Ugyanis ő már 2014 óta az Elnöki Hivatalban dolgozik, jelenleg elsősorban az ukrán külpolitika, biztonságpolitika és fegyverbeszerzések területén tevékenykedik, bár korábban néha a közigazgatás, az önkormányzatok ügyeiben is közreműködött. Mivel már 2014 óta az Elnöki Hivatalban van, ezért egész kivételes, hogy nem Adrij Jermak embere, bár nyilvánvalóan jól kijönnek egymással.
„Ezt összefésülve Zsovkva lehet a surranópályán csendben élre törő befutó, ha Umerov kinevezése valamiért megakad”
Fontos, a kormányzati átalakítást érdemben érintő információ, hogy Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz képviselője még a Denisz Smihal miniszterelnök leváltásáról szóló kommünikéje előtt számos más ellenzéki képviselő egyetértését bírva határozati javaslatot nyújtott be Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter felmentéséről. Ebben a javaslatban azt kifogásolták, hogy fenntartások nélkül azt teszi, amit az Elnöki Hivatal akar. A felmentési indítvány és különösen annak indoklása azért érdekes, mert Marcsenko amúgy a hírek szerint rossz viszonyban áll az Elnöki Hivatallal. A jelek szerint Marcsenkón rosszul áll a sapka – akár van rajta, akár nincs.
„A múlt évet követően a híresztelések között ismét felbukkant, méghozzá több hírben az az egyszerre katonai és politikai jellegű hír, hogy a Jermakkal rossz viszonyban lévő Kirilo Budanovot, a GUR vezetőjét leváltják. Őt most állítólag a Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetője, Oleg Ivascsenko válthatja”
A hírek végére hagytam a csattanót. Ugyanis a Smihal-Szviridenko váltáshoz hasonló nagy horderejű hír, hogy állítólag a katonai-biztonságpolitikai vezetők közül nemcsak Umerov védelmi minisztert váltják le, hanem Olekszandr Szirszkij főparancsnokot is menesztik. Márpedig Szirszkij menesztése bombameglepetés lenne, ha valóban megtörténik. Erről eddig csak a médiában sokszor meghivatkozott Marjana Bezuhla képviselő számolt be Telegram csatornáján. A leváltást illetően megemlítendő, hogy Bezuhla szerint Umerov helyét első helyettese, Szerhij Bojev veszi át, míg az ukrán fegyveres erők főparancsnokának Olekszandr Szirszkij helyébe a jelenleg vezérkari főnök Andrej Gnatovot nevezik ki.
„Szirszkij főparancsnok leváltása bombameglepetés lenne, különösen a kormány átalakításával egyidejűen. Épp ezért ez az értesülés nem tűnik megalapozottnak, bár teljességgel ki sem zárható”
A híreket látva annyi állítható jelenleg teljes bizonyossággal, hogy a kijevi vezetés üstjében valami nagyarányú változás készül, és annak több részlete meglepetés lesz.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
brüsszelita says:
A magam részéről ezeket a tánclépéseket nem követem figyelemmel. Akkor szóljanak, ha történik valami, és nemcsak az egyik ukrán maffia váltja a másikat attól függően, hogy nyugati gazdáik hogy állnak a marakodásban, a világválság elodázásában, és a helyezkedésben az új világrendben, valamint a bűnbak csinálásban Ukrajnában.