//Ráncfelvarrott történelem
Sztálin, szovjet államfő és külügyminisztere Vjacseszlav Molotv beszélget Joachim Von Ribbentrop német náci külügyminiszterrel a moszkvai Kremlben 1939. augusztus 23-án, a szovjet – német megnemtámadási egyezmény aláírásakor, amely Molotov – Ribbentrop paktum néven lett ismert a történelemben Fotó:EUROPRESS/AFP #moszkvater

Ráncfelvarrott történelem

Folytatódik a II. világháború újraértelmezése. A szejm határozatban tette egyenlővé a Szovjetuniót a náci Németországgal

Sztálin, szovjet államfő és külügyminisztere Vjacseszlav Molotv beszélget Joachim Von Ribbentrop német náci külügyminiszterrel a moszkvai Kremlben 1939. augusztus 23-án, a szovjet – német megnemtámadási egyezmény aláírásakor, amely Molotov – Ribbentrop paktum néven lett ismert a történelemben Fotó:EUROPRESS/AFP #moszkvater
Sztálin, szovjet államfő és külügyminisztere Vjacseszlav Molotv beszélget Joachim Von Ribbentrop német náci külügyminiszterrel a moszkvai Kremlben 1939. augusztus 23-án, a szovjet – német megnemtámadási egyezmény aláírásakor, amely Molotov – Ribbentrop paktum néven lett ismert a történelemben
Fotó:EUROPRESS/AFP

Minden ország történelmében vannak sötét foltok, amelyekre később nem emlékszik szívesen senki. Ráadásul vannak olyan korok, amikor aztán semmi, de tényleg semmi nem fekete és fehér. Még tarkább és sötétebb, mint általában. Különösen ilyenek a nagy geopolitikai robbanások előtti időszakok. Ilyen volt a II. világháborút megelőző évtized is, amely most újra az érdeklődés középpontjába került. Nem utolsó sorban azért, mert a mai feszült időszakban a múlt értelmezése a jelen harcainak része. Ne csodálkozzunk! Mint mindig!

„Ebben a szellemben próbálja Vlagyimir Putyin kisebbíteni a Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradékát, míg a másik oldalon igyekeznek egyenlőségjelet tenni a náci Németország és a sztálini Szovjetunió közé”

Ami a II. világháború egészét nézve a történelem súlyos torzítása. A most ezekben a vitákban leghangosabb lengyelek ugyanis csak azt felejtik el, hogy a Szovjetunió nélkül ma, mint állam nagy eséllyel nem léteznének. Igen, sokat szenvedtek ők az orosz/szovjet és a német hatalom között őrlődve, ám ami most történik, annak kevés köze van a történelmi igazsághoz.

Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy a lengyel szejm határozatban ítélte el az orosz történelemhamisítást. Ami abban áll, hogy Moszkva állítólag Lengyelországot tette felelőssé a II. világháború kirobbanásáért. Pedig nem, csak Vlagyimir Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy a Szovjetunió előtt már egy sor állam kötött megnemtámadási szerződést Hitlerrel, volt egy müncheni paktum, a berlini lengyel nagykövet pedig finoman szólva is szimpatizált a nácikkal. Szóval, semmi nem fekete és fehér.

„A dokumentum szerint a náci Németországot és a Szovjetuniót egyenlő felelősség terheli a II. világháború kirobbanásáért”

Hát nem! Ezeken a virtuális hasábokon már többször elemeztük, hogy miért nem, ám újabb bizonyíték erre az, amikor egy ország parlamenti határozatban próbálja igazolni a maga igazságát. Valahol itt a vég, az igazolása annak, hogy az aktuálpolitika gumicsizmával tapos bele a történelembe. S a mostani lengyel törvényt az sem menti fel ez alól, ha Moszkvában is ugyanezt csinálják.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.