„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„Egy szó, mint száz, Putyin a háborúval kapcsolatosan Vlagyivosztokban meglehetősen visszafogott volt, nem verte a harci dobokat, és inkább Moszkva minimális feltételeit írta körül”
Fotó:EUROPRESS/Vyacheslav PROKOFYEV/POOL/AFP
A Távol-Kelet fejlesztése Oroszország prioritása az egész 21. századra, mivel a régió a legfontosabb tényezővé vált abban, hogy Oroszország megerősítse pozícióit a világban. Vlagyimir Putyin felszólalásának ez volt a központi gondolata, és ennek jegyében a plenáris ülés két másik meghívottja Anwar Ibrahim maláj miniszterelnök és Han Zheng, a Kínai Népköztársaság elnök-helyettese voltak.
„Az orosz elnök aláhúzta, hogy az üzleti kapcsolatok, a kereskedelmi útvonalak és általában a fejlődés teljes vektora egyre inkább kelet és az úgynevezett Globális dél felé orientálódik, így a távol-keleti régiók közvetlen hozzáférést biztosítanak Oroszország számára az ázsiai-csendes-óceáni országok ígéretes, növekvő piacaihoz, ez pedig lehetővé teszi Oroszország számára, hogy leküzdje azokat az akadályokat, amelyeket egyes nyugati elitek megpróbálnak a világra erőltetni”
Az ehhez szükséges fejlesztési tervek között Putyin egyebek mellett prioritásként kiemelte a következő nyolc évben több mint háromezer kilométernyi vasúti pálya építését a Távol-Keleten, a teljes Bajkál-Amur-vasútvonal kétvágányúvá tételét, valamint fővonalának villamosítását, az errefelé futó vasúti pálya teherbírásának 180 millió tonnára emelését, a villamosenergia-kapacitás fejlesztését, akár új atomerőművek építésével, vagy éppen a kereskedelmi volumen növelése az északi tengeri hajózási útvonalon.
„Putyin természetesen kitért az Ukrajnában dúló háborúra is, Moszkva fő céljaként a Donbassz elfoglalását, valamint Kurszk térségéből az ukrán hadsereg fokozatos visszaszorítását jelölte meg. Kijelentette azt is, hogy Moszkva a 2022-as isztambuli egyeztetéseken született megállapodások alapján készen áll a tárgyalásokra is”
Kiemelte, hogy a kurszki ukrán offenzíva nem tudta megállítani az orosz csapatokat Kelet-Ukrajnában. Mint Putyin fogalmazott, Moszkva készen áll a tárgyalásokra is, de csak a 2022-ben Isztambulban már elfogadott dokumentumok alapján. Az akkori megállapodás – emlékeztetett – csak azért nem lépett hatályba, mert Kijevet leállították, az Egyesült Államok és néhány európai ország elitje ugyanis Oroszország stratégiai vereségét akarta elérni. Az orosz elnök még lehetséges a közvetítőket – Kína, Brazília és India – is megnevezte az Ukrajnával folytatandó esetleges béketárgyalások során.
„Putyin szavai azt tükrözik, hogy a kurszki betörés után tett kijelentéseivel ellentétben Moszkva mégis csak napirenden tartja a tárgyalások lehetőségét is”
Az orosz elnök szavaiból az is kiolvasható, hogy ezekre a tárgyalásokra a Donbassz feletti ellenőrzés megszerzése, valamint azután kerülhet sor, hogy kiszorították az ukrán csapatokat a Kurszki területről. Az isztambuli megállapodás emlegetése azt is feltételezi, hogy Moszkva ragaszkodik Ukrajna semlegességéhez, a vitás területek elismeréséről pedig a döntést a jövőbe tolnák ki.
Putyin ugyanakkor nem vetette el magának a tárgyalásnak a gondolatát. Ez magyarázható azzal, hogy a Kurszki betörésre adott, az orosz társadalmat megnyugtatandóan a tárgyalásokat kizáró kommunikációs válasz után Moszkva már nem zár ki semmit. Zelenszkijjel ellentétben ugyan nem tekinti csere alapnak a régióban az ukránok által elfoglalt mintegy 1300 négyzetkilométert, és biztos annak visszaszerzésében. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a vlagyivosztoki konferencia hagyományosan a keleti és déli partnerek felé fordulás fórum, az úgynevezett nem Nyugat pedig a háború minél előbbi lezárásában érdekelt. Így itt a tárgyalások teljes kizárása rossz üzenet lett volna. Az is figyelemre méltó, és valamiféle kapcsolat meglétére, és tárgyalási készségre utal, hogy Zelenszkij megint kijelentette, Oroszországot meg kell hívni a következő békecsúcsra. Persze, azt se zárjuk azért ki, hogy mindez csupán a kommunikációs háború része, és ez a mondat csupán azt szolgálta, hogy Kijev ne tűnjön a megenyhülő Moszkvával szemben a béke kerékkötőjének.
„Elejtett mondat volt, de annál érdekesebb, hogy Moszkva fő célja a Donbassz elfoglalása”
Ez egyben azt is jelenti – ezt idáig is sokan a minimális feltételének tartották -, hogy a Kreml jelenleg nem látja reálisnak a Novorosszija feletti teljes ellenőrzés megszerzését, azaz Odessza elfoglalását, Ukrajna elvágását a tengertől. De a Szumi és Harkivi területen kialakítandó puffer zóna kialakítása sem kiemelt prioritás, ha sikerülne megállapodni e régiók demilitarizálásáról és Ukrajna semleges státusáról.
„Egy szó, mint száz, Putyin a háborúval kapcsolatosan Vlagyivosztokban meglehetősen visszafogott volt, nem verte a harci dobokat, és inkább Moszkva minimális feltételeit írta körül”
Ez az orosz társadalom mintegy 15 százalékát kitevő radikálisoknak nem tetszhet, tükrözi viszont Putyin realitás érzékét. Az orosz elnök ugyanis nagyon jól látja azt is, hogy a háború túlságos elhúzódása már nem lehet orosz érdek sem. Érdekes, és megint csak nem a konfontációt erősítették Putyinnak az amerikai választásokkal kapcsolatban elmondott, a demokrata jelölt kacaján élcelődő, ám összességében Kamala Harris irányában megengedő, gesztus értékű szavai is.
„Mindebből az is kiolvasható, hogy Moszkva magabiztos, és úgy látja, a legfontosabb céljait anélkül képes lesz elérni, hogy még inkább beleragadna ebbe a háborúba”
Ezt az optimizmust megalapozza, hogy a Donbasszban az orosz erők nyomása egyre nő, az Ukrajnát elérő rakéta támadások is egyre intenzívebbek és hatékonyabbak, a Kurszki területre pedig ha nem is sietve, de gyűjtik az erősítést – az ukrán főparancsnok előbb 30, majd legutóbb 60 ezer katona ide irányításáról beszélt – a hátországból. Ha pedig így alakul a helyzet, akkor a jövő év derekára – előbb aligha – kiszoríthatják a Kurszki területről a betört ukránokat, és a Donbasszban is közel lehetnek a teljes régió ellenőrzéséhez. Ezt támasztja alá az is, hogy az orosz védelmi minisztériumból származó információk szerint a tárcánál arra számítanak, hogy az orosz erők a második világháborúban aratott győzelem 80. évfordulójára, azaz 2025 májusára teljesen felszabadítják a DNR-t, a Luhanszki Népköztársaságot, és már Kramatorszknál és Szlavjanszknál járnak. Addigra kiderülhetnek a következő amerikai elnök elképzelései is, és megnyílhat egy ablak a tárgyalásokra.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
