„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Putyin lazított a nyugdíjreformon

2018. szept. 30.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Jóságos cárként nyugtatta meg a nyugdíj korhatár emelése miatt aggódókat Vlagyimir Putyin, aki az össztársadalmi felháborodás közepette nem mutogatott se külső erőkre, se a körülményekre, ehelyett megértést kért az emberektől. Az orosz elnök tévényilatkozatban jelentette be, hogy a nők esetében a tervekhez képest nem emelik meg olyan drasztikusan a nyugdíj korhatárt, mint azt tervezték, megtartanak több kedvezményt, a nyugdíj előtt lévők foglalkoztatását akár a törvény erejével is megvédik, a „védett korban” lévők munkanélküli segélyét pedig több mint a kétszeresére növelik. A demográfiai és munkaerő-piaci trendek miatt azonban nemcsak Oroszország kényszerül az eddig tabuként kezelt nyugdíjrendszer reformjára. Ha megkésve és lassan is, de az egész posztszovjet térség felzárkózik a nyugati trendekhez.

Nyugdíjreform elleni tüntetés a Duma előtt Moszkvában 2018. augusztus 20-án #moszkvater

Nyugdíjreform elleni tüntetés a Duma előtt Moszkvában 2018. augusztus 20-án
Fotó:EUROPRESS/AFP/Vlagyimir Pesnya / Sputnik

Mindkét nem esetében egyformán öt évvel, a nőknél 60, a férfiaknál 65 évre emelik a nyugdíj korhatárt. Az eredeti elképzelés szerint a korhatárt a nőknél 2019-től 2034-ig fokozatosan 8 évvel, 55-ről 63 évre emelték volna fel. A férfiak esetében a terv a jelek szerint változatlan marad, és a jogosultság 2028-ig 60 helyett 65 évtől lesz majd érvényesíthető. Mint Putyin emellett bejelentette, a nőknél a gyerekek száma is csökkenteni fogja a nyugdíjkorhatárt. A háromgyerekes anyák 3, a négygyerekesek 4 évvel korábban mehetnek nyugdíjba, az öt vagy annál több gyereket szült nők esetében pedig – mint ahogy eddig is – a jogosultság az 50. életévtől lép érvénybe.

„Putyin javaslatot tett a „nyugdíj előtt álló állampolgár” szociális kategória bevezetésére is”

A nőknél ez 55, a férfiaknál 60 éves kort jelent, s egyben ösztönözte a munkáltatókat a védett korban lévők alkalmazására, és büntetést helyezve kilátásba diszkriminatív elbocsátásuk esetén. Mint az MTI arról beszámolt, az állam a jövőben finanszírozná az érintettek átképzését, valamint esetükben egy évig a jelenlegi 4900-ról havi 11 280 rubelre emelné fel a munkanélküli segélyt. (Egy rubel jelenleg mintegy 4,1 forintot ér.)

Az orosz elnök szerint három évvel csökkenteni kell a munkaviszony hossza alapján választható korai nyugdíjba vonulás határát, a nők esetében 37, a férfiakéban pedig 42 munkában eltöltött évre. Az orosz elnök indítványozta, hogy azok, akiket már 2019-től érintene a reform, az elkövetkező két év folyamán a megnövelt korhatár előtt fél évvel kérhessék nyugdíjazásukat. Javasolta továbbá, hogy a nők 55, a férfiak pedig 60 éves koruktól részesülhessenek ingatlanadó-kedvezményben, függetlenül attól, hogy már nyugdíjba mentek-e vagy sem. Putyin támogatásáról biztosította több különösen megterhelő hivatás művelőinek, valamit az északi kis népekhez tartozóknak a korai nyugdíjazását.

Anton Sziluanov első miniszterelnök-helytettes, pénzügyminiszter szerdán kijelentette, hogy a nyugdíjreform Putyin által előterjesztett korrekciója hat év alatt 500 milliárd rubelbe kerül majd. Ennek érdekében „pontosítani” kell majd az orosz költségvetésre és a Nyugdíjalap büdzséjére vonatkozó terveket.

„Putyin a változások bevezetését a demográfiai és munkaerő-piaci trendekalakulásával indokolta”

Mint rámutatott, a most munkába lépő nemzedék létszámát a II. világháború pusztítása és a ’90-es évek társadalmi-gazdasági megrázkódtatása miatti hullámvölgy határozza meg. Jelenleg a 65 év felettiek aránya rekord nagyságú, a munkaképes lakosság 27 százalékát teszi ki. Az elnök szerint a kormány a nyugdíjkorhatár emelése mellett megvizsgált olyan alternatív lehetőségeket is, mint a progresszív adó bevezetése, a nyugdíjalap ingatlanjainak eladása, az olajipari vállalatok megadóztatása vagy a Nemzeti Jóléti Alap jelentősebb megterhelése, de ezek szerinte nem hoztak volna tartós és fenntarható megoldást. Putyin hangsúlyozta, hogy a reform célja a nyugdíjrendszer stabilitásának megőrzése és a nyugdíjaknak az inflációt meghaladó emelése. Szavai szerint az átlagnyugdíj a jelenlegi 14 144 rubelről 2024-től 20 ezerre nő majd. ENSZ-statisztikára hivatkozva kijelentette, hogy Oroszországban az elmúlt másfél évtized alatt 7,8 évvel nőtt meg a várható élettartam. Ezzel válaszolt azokra a felháborodot kiritikákra is, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál eléri a jelenlegi várható élettartam határát.

A még a nyár elején bejelentett  reform dramaturgiája a várakozásoknak megfelelően alakult. A z első sokk után az állam a propaganda gépezet csúcsra járatásával próbálta csillapítani az indulatokat. Sikertelenül. Ezután jött a hosszú ideig hallgató, a felelősséget teljes edészében a kormányra toló Putyin „pszichoterapeuta” bejelentése a társadalmi vitáról, amelynek csúcspontja a dumában zajlott meghallgatás volt. Putyin mostani bejenlentése a kövekeztetéseket levonva pontot tesz a vitára. Tette mindezt a regionális választások kampányának hajrájában, így a hatalmi párt, az Egységes Oroszország azt kommunikálhatja, hogy sikerült minimalizálnia a reform fájdalmait. Ez ugyan a népszerűséget aligha állítja vissza, ám stabilizálhatja a jelenlegi szintet, s az őszinte szembenézés a valósággal megállíthatja Putyin támogatottságának a további csökkenését is.

„A posztszovjet térség többi országában is az oroszhoz hasonló gondokkal küzd a nyugdíj rendszer, s megkezdődött a korhatár emelése”

A jelen állapotok szerint ez a határ a nők esetében az oroszhoz hasonlóan 55 év Belaruszban is, 57 Türkmenisztánban és Moldovában, 58 Ukrajnában, Tádzsikisztánban, Kirgizisztánban és Kazahsztánban, míg Azerbajdzsánban 60, Örményországban pedig 63. A férfiak ma Belaruszban és Ukrajnában 60, Moldovában és Türkmenisztánban 62, Tádzsikisztánban, Kirgizisztánban , Kzahsztánban, Azerbajdzsánban és Örményországban pedig 63 éves korukban mehetnek nyugdíjba.

A megkezdett reformok értelmében Kazahsztánban a nők nyugdíjba vonulásának korhatárát minden évben fél évvel növelik mindaddig, amíg az – 2027-ben – el nem éri a férfiak szintjét.  Belaruszban a 2016-ban elkezdődött folyamat 2023-ban zárul le, amikor is a korhatár a férfiak esetében eléri a 63, míg a nőknél az 58 évet. Ukrajnában már 2011-ben elkezdődtek a reformok, amelyek végeredményeként mind a férfiak, mind pedig a nők esetében 60 év lesz a korhatár, nyugdíjra pedig azok jogosultak, akik legalább 25 éves munkaviszonnyal rendelkeznek. Azerbajdzsánban tavaly születet meg az emelésről szóló törvény, amelynek értelmében a nőknél 2027-ig, míg a férfiaknál 2021-ig kell elérni a 65 éves korhatárt, míg a minimális nyugdíjat 110 manatban (62 dollár) állapították meg. Lettországban 2025-re egyenlítik ki 65 évben a nők és a férfiak korhatárát, míg Litvániában és Észtországban ez a folyamat 2026-ra fejeződik be.

„A minimális és az átlagos nyugdíjakat tekintve a baltiak messze kiugranak ebből a mezőnyből”

Észtországban a minimális időskori járadék meghaladja a 200, míg az átlagos a 450 dollárt is, míg Lettországban illetve Litvániában a minimális a posztszovjet szinten 150 dollár alatt, az átlagos szint azonban 350 körül mozog. A közepes értéket tekinve Oroszország közelíti meg jelenleg a legjobban őket valamivel 200 dollár feletti értékkel, Kazahsztánban az átlagos nyugdíj közelíti ezt a szintet, míg Belaruszban 150, Ukrajnában pedig 100 dollár alatti az átlagos nyugdíj. Az 500 dollár körüli – Észtországban több, míg Lettországban és Litvániában kevesebb – minimálbéreket is a három balti országban közelíti meg a legjobban a nyugdíj átlaga, a többi országban azonban a nyugdíjak 200 dollár körüli vagy annál kisebb középértéke meghaladja a minimálbért. A reform előrehaladtával várható élettartam és a nyugdíjkorhatár összevetésében a legrosszabbul az orosz férfiak állnak, akik várhatóan alig pár évvel élik túl a nyugdíjba vonulást, a többi ország ennél érezhetően jobban áll, míg a nők kategóriákkal jobban állnak, s esetükben nincs nagy különbség a térség országainak mutatói között sem.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    A „sencseni trojka” megrémíti Európát

    2026. nov. 19.
    „Európa sántikál és fél Putyintól”, „Európa sehol sincs”, „A csúcstalálkozó figyelmeztetésül szolgál az európai diplomácia számára”. Így ért...

    Miért áll az orosz társadalom többsége Putyin mögött?

    2026. nov. 19.
    A miért tartanak ki az oroszok Vlagyimir Putyin mögött kérdésre a nyugati fősodor információs buborékban általában azt a magyarázatot kapja ...

    Peking nem Ukrajnáról akar tárgyalni Sencsenben

    2026. nov. 19.
    Peking vonakodik attól, hogy az ukrajnai konfliktus is ott legyen a Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin részvételével december ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater