Kezdőlap » Politika » Putyin lazított a nyugdíjreformon
Nyugdíjreform elleni tüntetés a Duma előtt Moszkvában 2018. augusztus 20-án #moszkvater

Putyin lazított a nyugdíjreformon

Jóságos cárként nyugtatta meg a nyugdíj korhatár emelése miatt aggódókat Vlagyimir Putyin, aki az össztársadalmi felháborodás közepette nem mutogatott se külső erőkre, se a körülményekre, ehelyett megértést kért az emberektől. Az orosz elnök tévényilatkozatban jelentette be, hogy a nők esetében a tervekhez képest nem emelik meg olyan drasztikusan a nyugdíj korhatárt, mint azt tervezték, megtartanak több kedvezményt, a nyugdíj előtt lévők foglalkoztatását akár a törvény erejével is megvédik, a „védett korban” lévők munkanélküli segélyét pedig több mint a kétszeresére növelik. A demográfiai és munkaerő-piaci trendek miatt azonban nemcsak Oroszország kényszerül az eddig tabuként kezelt nyugdíjrendszer reformjára. Ha megkésve és lassan is, de az egész posztszovjet térség felzárkózik a nyugati trendekhez.

Nyugdíjreform elleni tüntetés a Duma előtt Moszkvában 2018. augusztus 20-án #moszkvater
Nyugdíjreform elleni tüntetés a Duma előtt Moszkvában 2018. augusztus 20-án
Fotó:EUROPRESS/AFP/Vlagyimir Pesnya / Sputnik

Mindkét nem esetében egyformán öt évvel, a nőknél 60, a férfiaknál 65 évre emelik a nyugdíj korhatárt. Az eredeti elképzelés szerint a korhatárt a nőknél 2019-től 2034-ig fokozatosan 8 évvel, 55-ről 63 évre emelték volna fel. A férfiak esetében a terv a jelek szerint változatlan marad, és a jogosultság 2028-ig 60 helyett 65 évtől lesz majd érvényesíthető. Mint Putyin emellett bejelentette, a nőknél a gyerekek száma is csökkenteni fogja a nyugdíjkorhatárt. A háromgyerekes anyák 3, a négygyerekesek 4 évvel korábban mehetnek nyugdíjba, az öt vagy annál több gyereket szült nők esetében pedig – mint ahogy eddig is – a jogosultság az 50. életévtől lép érvénybe.

„Putyin javaslatot tett a „nyugdíj előtt álló állampolgár” szociális kategória bevezetésére is”

A nőknél ez 55, a férfiaknál 60 éves kort jelent, s egyben ösztönözte a munkáltatókat a védett korban lévők alkalmazására, és büntetést helyezve kilátásba diszkriminatív elbocsátásuk esetén. Mint az MTI arról beszámolt, az állam a jövőben finanszírozná az érintettek átképzését, valamint esetükben egy évig a jelenlegi 4900-ról havi 11 280 rubelre emelné fel a munkanélküli segélyt. (Egy rubel jelenleg mintegy 4,1 forintot ér.)

Az orosz elnök szerint három évvel csökkenteni kell a munkaviszony hossza alapján választható korai nyugdíjba vonulás határát, a nők esetében 37, a férfiakéban pedig 42 munkában eltöltött évre. Az orosz elnök indítványozta, hogy azok, akiket már 2019-től érintene a reform, az elkövetkező két év folyamán a megnövelt korhatár előtt fél évvel kérhessék nyugdíjazásukat. Javasolta továbbá, hogy a nők 55, a férfiak pedig 60 éves koruktól részesülhessenek ingatlanadó-kedvezményben, függetlenül attól, hogy már nyugdíjba mentek-e vagy sem. Putyin támogatásáról biztosította több különösen megterhelő hivatás művelőinek, valamit az északi kis népekhez tartozóknak a korai nyugdíjazását.

Anton Sziluanov első miniszterelnök-helytettes, pénzügyminiszter szerdán kijelentette, hogy a nyugdíjreform Putyin által előterjesztett korrekciója hat év alatt 500 milliárd rubelbe kerül majd. Ennek érdekében „pontosítani” kell majd az orosz költségvetésre és a Nyugdíjalap büdzséjére vonatkozó terveket.

„Putyin a változások bevezetését a demográfiai és munkaerő-piaci trendekalakulásával indokolta”

Mint rámutatott, a most munkába lépő nemzedék létszámát a II. világháború pusztítása és a ’90-es évek társadalmi-gazdasági megrázkódtatása miatti hullámvölgy határozza meg. Jelenleg a 65 év felettiek aránya rekord nagyságú, a munkaképes lakosság 27 százalékát teszi ki. Az elnök szerint a kormány a nyugdíjkorhatár emelése mellett megvizsgált olyan alternatív lehetőségeket is, mint a progresszív adó bevezetése, a nyugdíjalap ingatlanjainak eladása, az olajipari vállalatok megadóztatása vagy a Nemzeti Jóléti Alap jelentősebb megterhelése, de ezek szerinte nem hoztak volna tartós és fenntarható megoldást. Putyin hangsúlyozta, hogy a reform célja a nyugdíjrendszer stabilitásának megőrzése és a nyugdíjaknak az inflációt meghaladó emelése. Szavai szerint az átlagnyugdíj a jelenlegi 14 144 rubelről 2024-től 20 ezerre nő majd. ENSZ-statisztikára hivatkozva kijelentette, hogy Oroszországban az elmúlt másfél évtized alatt 7,8 évvel nőtt meg a várható élettartam. Ezzel válaszolt azokra a felháborodot kiritikákra is, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál eléri a jelenlegi várható élettartam határát.

A még a nyár elején bejelentett  reform dramaturgiája a várakozásoknak megfelelően alakult. A z első sokk után az állam a propaganda gépezet csúcsra járatásával próbálta csillapítani az indulatokat. Sikertelenül. Ezután jött a hosszú ideig hallgató, a felelősséget teljes edészében a kormányra toló Putyin „pszichoterapeuta” bejelentése a társadalmi vitáról, amelynek csúcspontja a dumában zajlott meghallgatás volt. Putyin mostani bejenlentése a kövekeztetéseket levonva pontot tesz a vitára. Tette mindezt a regionális választások kampányának hajrájában, így a hatalmi párt, az Egységes Oroszország azt kommunikálhatja, hogy sikerült minimalizálnia a reform fájdalmait. Ez ugyan a népszerűséget aligha állítja vissza, ám stabilizálhatja a jelenlegi szintet, s az őszinte szembenézés a valósággal megállíthatja Putyin támogatottságának a további csökkenését is.

„A posztszovjet térség többi országában is az oroszhoz hasonló gondokkal küzd a nyugdíj rendszer, s megkezdődött a korhatár emelése”

A jelen állapotok szerint ez a határ a nők esetében az oroszhoz hasonlóan 55 év Belaruszban is, 57 Türkmenisztánban és Moldovában, 58 Ukrajnában, Tádzsikisztánban, Kirgizisztánban és Kazahsztánban, míg Azerbajdzsánban 60, Örményországban pedig 63. A férfiak ma Belaruszban és Ukrajnában 60, Moldovában és Türkmenisztánban 62, Tádzsikisztánban, Kirgizisztánban , Kzahsztánban, Azerbajdzsánban és Örményországban pedig 63 éves korukban mehetnek nyugdíjba.

A megkezdett reformok értelmében Kazahsztánban a nők nyugdíjba vonulásának korhatárát minden évben fél évvel növelik mindaddig, amíg az – 2027-ben – el nem éri a férfiak szintjét.  Belaruszban a 2016-ban elkezdődött folyamat 2023-ban zárul le, amikor is a korhatár a férfiak esetében eléri a 63, míg a nőknél az 58 évet. Ukrajnában már 2011-ben elkezdődtek a reformok, amelyek végeredményeként mind a férfiak, mind pedig a nők esetében 60 év lesz a korhatár, nyugdíjra pedig azok jogosultak, akik legalább 25 éves munkaviszonnyal rendelkeznek. Azerbajdzsánban tavaly születet meg az emelésről szóló törvény, amelynek értelmében a nőknél 2027-ig, míg a férfiaknál 2021-ig kell elérni a 65 éves korhatárt, míg a minimális nyugdíjat 110 manatban (62 dollár) állapították meg. Lettországban 2025-re egyenlítik ki 65 évben a nők és a férfiak korhatárát, míg Litvániában és Észtországban ez a folyamat 2026-ra fejeződik be.

„A minimális és az átlagos nyugdíjakat tekintve a baltiak messze kiugranak ebből a mezőnyből”

Észtországban a minimális időskori járadék meghaladja a 200, míg az átlagos a 450 dollárt is, míg Lettországban illetve Litvániában a minimális a posztszovjet szinten 150 dollár alatt, az átlagos szint azonban 350 körül mozog. A közepes értéket tekinve Oroszország közelíti meg jelenleg a legjobban őket valamivel 200 dollár feletti értékkel, Kazahsztánban az átlagos nyugdíj közelíti ezt a szintet, míg Belaruszban 150, Ukrajnában pedig 100 dollár alatti az átlagos nyugdíj. Az 500 dollár körüli – Észtországban több, míg Lettországban és Litvániában kevesebb – minimálbéreket is a három balti országban közelíti meg a legjobban a nyugdíj átlaga, a többi országban azonban a nyugdíjak 200 dollár körüli vagy annál kisebb középértéke meghaladja a minimálbért. A reform előrehaladtával várható élettartam és a nyugdíjkorhatár összevetésében a legrosszabbul az orosz férfiak állnak, akik várhatóan alig pár évvel élik túl a nyugdíjba vonulást, a többi ország ennél érezhetően jobban áll, míg a nők kategóriákkal jobban állnak, s esetükben nincs nagy különbség a térség országainak mutatói között sem.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.