„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Putyin figyelmeztette Trumpot

2025. máj. 12.
#moszkvater

MEGOSZTÁS

Tavaly ősszel jelentek meg az első hírek a nyugati és ukrán médiában a kurszki régióban az orosz oldalon harcoló észak-koreai katonákról. A kijevi kormány nagy nemzetközi botrányt akart kreálni az ügyből, de ez nem nagyon sikerült. Részint azért, mert nem tudtak sem észak-koreai katonákat elfogni, sem ilyenek holttestét megtalálni. Másrészt a kurszki régió a nemzetközi jog szerint is az Oroszországi Föderáció területe, oda az léphet be, akit az oroszok beengednek. És a vélelmezett észak-koreaiak nem lépték át a 2014-es orosz-ukrán határt, a nemzetközi jog szerint nem sértették meg Ukrajna szuverenitását. Az orosz hadvezetés pedig határozottan cáfolta az észak-koreai kontingens jelenlétét.

Hegyi Gyula írása a #moszkvater.com számára

Észak-koreai katona ukrán fogságban Kurszk régióban 2025. január 11-én #moszkvater

Észak-koreai katona ukrán fogságban Kurszk régióban 2025. január 11-én
Fotó:EUROPRESS/Ukrainian President Volodymyr Zelensky’s Social Media/ANADOLU/AFP

A tárgyilagos katonai elemzők ezért hajlottak arra, hogy valós bizonyítékok hiányában csak olyan nyugati propaganda hazugságról van szó, mint Putyin annyiszor elhíresztelt halála, eltűnése, rákja és hasonmásai szereplése. Ezért keltett meglepetést, amikor Putyin elnök április végén váratlanul nem csak elismerte az észak-koreai katonák jelenlétét, de meg is köszönte hősies áldozatukat a „közös szabadságunkért”.

„Némi jóindulattal feltételezhetjük, hogy a bejelentésre azért került csak most sor, mert orosz részről sikeresen befejeződött a kurszki régió felszabadítása, és lehetőség nyílott az addigi katonai titkok beismerésére”

Azt hiszem azonban, hogy Vlagyimir Putyint más, fontosabb okok is vezették, amikor személyesen állt a kamerák elé április 27-én az észak-koraiak hősiességének hangsúlyozásával. Egy nappal korábban Trump elnök a Vatikánban látványos körülmények között találkozott Zelenszkijjel, és a neki tett baráti gesztusokkal párhuzamosan elég keményen bírálta Oroszországot. Nem titok, hogy Oroszország és személyesen Putyin elnök a nyugati világból csak az Egyesült Államokat veszi komolyan. Vele tárgyal és üzenetei is neki szólnak.

„Az észak-koreai részvétel hirtelen beismerése, hősies tettként értelmezése, és a további katonai együttműködésre tett utalás igen egyértelmű üzenet volt Washingtonnak. Ha nem számíthatunk rátok az ukrán válság számunkra kedvező rendezésénél, akkor a Kínával bekövetkezendő nagy összecsapásnál könnyen a kínaiak oldalán találhattok minket, Észak-Koreával együtt”

Szinte mindenki ismeri Kissingernek azt a tételét, hogy az Oroszország és Kína közötti együttműködés alapjaiban veszélyezteti az Egyesült Államok biztonságát, ezért azt Washingtonnak mindenképp meg kell gyengítenie. Amíg Kína volt a gyengébb, addig Peking irányába kellett gesztusokat tenni, amikor Kína gazdasági óriás lett, akkor ésszerű lett volna Moszkva felé közelíteni. A ruszofób washingtoni elit azonban elgáncsolt minden ilyen kezdeményezést.

Kevesebb szó esett Észak-Koreáról. Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában sokáig megszavazta, vagy nem vétózta meg a Phenjan elleni büntető intézkedéseket a Nyugatnak való megfelelés szándékával. Ajándékként azt kapta, hogy a Nyugat vele szemben is egyre több szankciót vezetett be, már 2022 előtt is.

Épeszű ember számára nem lehetett kérdéses, hogy ez a nyugati magatartás közelebb hozza egymáshoz Oroszországot és Észak-Koreát. Észak-Korea pedig az egyetlen ország, amellyel a Kínai Népköztársaságnak hivatalos szövetségesi kapcsolata van. A kurszki észak-koreai kontingens – ha valóban létezett, amit sokan ma is megkérdőjeleznek – legfeljebb szerény segítséget tudott adni a milliós orosz hadseregnek.

„De Oroszország, Észak-Korea és Kína esetleges katonai együttműködése messze túlmutatna Kurszk határain”

Rávetülne többek között Tajvan szigetére és megannyi más geopolitikai válságra. A három szárazföldi ország hosszan határos egymással, az amerikai flotta ellenőrzése nélkül tudnak bármit szállítani egymás országába. Nukleáris potenciáljuk együttesen felülmúlja az amerikait. Amerikai részről elképesztő stratégiai hiba lenne e trojka összekovácsolása, amihez amúgy már nagyon közel állunk.

Nem rokonszenvezem Észak-Korea politikai rendszerével. A kínai civilizációt és technológiai fejlődést tisztelem, de csak érdeklődő idegenként. E hármas blokknál jobban örülnék Európa és Oroszország természetes együttműködésének. De ehhez előbb túl kell jutnunk az ukrajnai válságon.

„Kezdetben úgy tűnt, hogy Trump elnök megérti Oroszország biztonsági szempontjait, és ezeket is beépítené a béketervébe. Most mintha más irányba fordulna”

A derék észak-koreai legények kurszki ünneplése jórészt neki szólt, nagyszabású ázsiai terveinek lehetséges veszélyeire figyelmeztetett. Megérti vajon?

MEGOSZTÁS

#moszkvater

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Az Ukrán oldalon viszont lehetnek mindenféle nemzetiségű zsoldosok..???

  2. „Némi jóindulattal feltételezhetjük, hogy a bejelentésre azért került csak most sor, mert orosz részről sikeresen befejeződött a kurszki régió felszabadítása, és lehetőség nyílott az addigi katonai titkok beismerésére”
    Picit kevesebb jóindulattal pedig kiderült, hogy Putyin eddig hazudott az észak-koreai csapatok aktív részvételéről az orosz-ukrán háborúban. Pont mint amikor pár héttel az invázió előtt kijelentette, hogy nem áll szándékában megtámadni Ukrajnát…

    • Nem tagadta, de megkerülte a választ.

    • Nos, van olyan is, hogy taktika a kommunikációban. Lásd az iraki atom és vegyi fegyverek ügyét! Ott mintha lanyhább feddéseket lehetett anno detektálni. Pár kérdés azonban nyitva maradt: Mekkora is volt a valós kontingens, mekkora volt annak a harcokban mutatott hatása és a honvédelem tekintetében mi köze a világnak ahhoz, hogy ezt Putyin mikor jelenti be s hogyan?

      Annak tükrében, hogy a NATO de facto az első előtti pillanattól kezdve támogatta / vezette az ukrán hadsereget, meglehetősen kettős mércének tekintem ama kritikát ami az un. “putyini hazugságokat” illeti.

  3. Nos, van olyan is, hogy taktika a kommunikációban. Lásd az iraki atom és vegyi fegyverek ügyét! Ott mintha lanyhább feddéseket lehetett anno detektálni. Pár kérdés azonban nyitva maradt: Mekkora is volt a valós kontingens, mekkora volt annak a harcokban mutatott hatása és a honvédelem tekintetében mi köze a világnak ahhoz, hogy ezt Putyin mikor jelenti be s hogyan?

    Annak tükrében, hogy a NATO de facto az első előtti pillanattól kezdve támogatta / vezette az ukrán hadsereget, meglehetősen kettős mércének tekintem ama kritikát ami az un. “putyini hazugságokat” illeti.

    • “mi köze a világnak ahhoz, hogy ezt Putyin mikor jelenti be s hogyan”
      Nem ezzel volt gond, hanem azzal, hogy korábban hónapokig kategórikusan tagadta. Tehát végső soron önmagát hazudtolta meg. Ha legközelebb, tegyük fel, a Donbaszban tűnnek fel észak-koreai csapatok és ezt Putyin tagadni fogja, ugyan ki fogja elhinni neki…?
      A NATO sohasem tagadta, hogy támogatja Ukrajnát, persze annak pontos módja nem publikus. Egy biztos: reguláris NATO csapatok nem harcolnak az oroszok ellen, észak-koreaiak ukránok ellen viszont (immár az oroszok által is elismerten) igen.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Álló taps a hegemóniának

2026. febr. 17.
A megkönnyebbülés, amit az európai vezetők érezhettek Marco Rubio amerikai külügyminiszter müncheni beszéde után, hamar el fog múlni. A nyug...

Kétfrontos harcot vív Európa

2026. febr. 16.
Ha Európa csak fele annyira sikeres lenne, mint amennyire magabiztosak voltak a fősodor elit Müncheni Biztonsági Konferencián felszólaló kép...

Európának szabadulnia kell a morális kényszerzubbonyból

2026. febr. 16.
Felhívás az ukrajnai háború negyedik évfordulóján. A világ a második világháború vége óta az egyik legmélyrehatóbb geopolitikai átalakuláson...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK