„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Putyin és Trump kilövési listán

MEGOSZTÁS

#moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legfrissebb adásában ezúttal arról beszélgettünk, hogy atomtölteteket telepít Oroszország Belarusz területére. Moszkva ezzel kíván üzenni a Nyugatnak? Hogyan függ össze a belarusz atomtöltetek és a Hágai Bíróság Putyin elleni elfogatóparancsa? Európa miként lehet független az Egyesült Államok árnyékában?

Az ukrajnai frontokon viszonylagos csend uralkodik. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne folyna továbbra is a vér. Bahmut ostroma nem állt le, de intenzívebb a mozgás Avgyejenkánál és a luhanszki fronton is. A jelenlegi állóháborúval párhuzamosan azonban az információs háború és a diplomácia frontjain ugyancsak nagy a csatazaj. Moszkva bejelentette, hogy taktikai atomfegyvert telepít Belaruszba, a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság közben elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen. De börtönbe kerülhet akár Donald Trump is, a lengyel miniszterelnök pedig a nyugati elit és a társadalmak elfáradása miatt kesereg.

Európát fenyegeti, avagy csak reagál a NATO lépéseire a taktikai atomfegyverek Belaruszba telepítésével Moszkva? Ez a döntés eszkalálja a helyzetet, vagy éppen ellenkezőleg, az eszkaláció elkerülését szolgálja? Miért éppen most jelentette be mindezt Putyin? Mitől óvja a NATO-t ezzel a lépéssel a Kreml? Válasz-e a hágai bíróság elfogatóparancsára a bejelentés? Megalapozott-e a Nemzetközi Büntetőbíróság vádja? Mely országokra terjed ki az ICC hatásköre? Kiket céloz Putyin mellett az elfogatóparancs kiadása? Kiket és kik zsarolhatnak ezzel? Hogy kerül a jelenlegi világrend haszonélvezőinek szemében egy platformra Putyin és Trump? Miért aggódik Tadeusz Morawiecki? Érezhető-e a háború támogatásának elfáradása?

Egyebek mellett ezekről kérdésekről beszélgetett Stier Gáborral, a #moszkvatér alapító főszerkesztőjével a #moszkvater és az Ultrahang közös projektjének legújabb adásában Király Tamás, az Ultrahang műsorvezetője.

#moszkvatér a www.moszkvater.com és az Ultrahang közös műsora minden héten kétszer, általában hétfőn és szombaton elérhető az Ultrahang csatornáján. De olvasóink megtalálják ezeket a műsorokat a portálunkon, és követhetnek bennünket a Facebookon, a Telegramon, és a Twitteren is.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Sok érdekes eleme van a fenti beszélgetésnek. Talán az első, hogy a lengyelek részéről most először hangzott el nyiltan olyan kijelentés, hogy emberanyaggal is támogatni kell Zelenszkijéket. Hogy “csacsiság” volt-e a lengyel nagykövet kijelentése, vagy már a látszatvalósággal sem törődnek az USA-vazallusok, nem lényeges. Ami tény, hogy nagy valószínűséggel a lengyel “önkéntesek” hagyhatták ott a fogukat a legnagyobb számban Ukrajnai bevetésük során. A kérdés az, hogy vajon a lengyel átlagpolgár mennyi lengyel halottról tud. Feltételezésemet erősíti, hogy nem véletlenül most toboroz (pl. plakátokon) újabb ágyútöltelékeket a lengyel vezetés… Ami a belorussziai atomtöltet-telepítést illeti, a műsorvezető (hiányos ismeretei és életkora alapján) nem mindent tud a kubai rakétaválságról. Az ugyanis, eredetileg, nem szovjet telepítési kísérlettel kezdődött, hanem amerikaival, amit a szovjet-török határnál akartak az amerikaiak elvégezni, és erre jött a szovjet válasz. Tehát itt is az USA provokált…Érdekes, hogy a megegyezést követően, mindkét állam vezetője távozni kényszerült a hatalomból…. ” Azt láthatjuk, hogy folyamatos a provokáció, oda-vissza”… jelentette ki a riporter. Nem szívesen mondom, ez megint hamisítás. Az orosz vezetés mindig csak reagál az Oroszországot ért provokációkra. Javaslom, hogy mielőtt valaki mikrofon elé ül (főleg egy pályakezdő), ne akarjon eleve olyan pózt felvenni, amivel esetleges “jópontokat” szerezhet… “Ön szerint vannak értelmes vezetői a világnak?”… megint egy “csacsiság”!… Mindenki tudja, hogy Európában nincs egy sem, illetve, ha van, annak még annyi mozgástere sincs, mint a “nagyoknak”, és azok is csak zombikként végrehajtanak utasításokat (ebben csak a macroni pozőrködés látszik másnak)… Putyin és Trump: Igaza van Stier Gábornak. Mindkettő ellen más-más módon gazemberkedik a hatalmon lévő amerikai politikai elit. A Trump elleni hajsza, belpolitika. A Putyin elleni, külpolitika, és abban a demokraták és republikánusok egyformán gondolkodnak, legfeljebb a kivitelezés módjában van eltérés közöttük. Már Porosenkót is közösen uszították az oroszok ellen demokraták, és republikánusok. Trump sem mond igazat, amikor azt állítja, hogy ha ő lett volna az elnök, a háború ki sem tört volna. Regnálása alatt is zavartalanul folyt Ukrajna háborúra való felkészítése. Elképzelhetetlen, hogy tudta, és beleegyezése nélkül… Végül: a “római statutumnak” akkor lesz jelentősége, ha majd a hágai, ill. annak elődjeként felállított eseti bíróságnak tagjait háborús bűncselekmények jogi tettestársakként fogják JOGILAG felelősségre vonni…

KAPCSOLODÓ CIKKEK

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK