„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Pusztító orosz válasz a Wildberries-re

2026. aug. 10.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Egymást érik a nagyszabású orosz rakétacsapások az ukrán fővárosra. A célpontok az utóbbi időben egyre inkább a nagyobb ukrán kiskereskedelmi láncok logisztikai termináljai és raktárai voltak. Ez egyértelmű válasz volt Ukrajnának a Wildberries elleni szisztematikus csapásaira. Míg az oroszok korábban is támadtak ilyen célpontokat Ukrajnában, a Wildberries elleni csapások után ezek a csapások sokkal intenzívebbé váltak. Úgy tűnik tehát, hogy az orosz válaszok jóval pusztítóbbak, mint a kétségkívül látványos, és érzékeny pontokat érő ukrán mélységi csapások. Mi következik mindebből?

„Miután Ukrajna hatalmas csapásokat mért a Wildberries-re, most arra számíthatunk, hogy Moszkva megpróbálja megbénítani az ukrán kiskereskedelmi láncok infrastruktúráját. S bár korábban is történtek már csapások ellenük, Oroszország soha nem intézett ilyen hatalmas és célzott támadásokat a kereskedelmi logisztikára” #moszkvater

„Miután Ukrajna hatalmas csapásokat mért a Wildberries-re, most arra számíthatunk, hogy Moszkva megpróbálja megbénítani az ukrán kiskereskedelmi láncok infrastruktúráját. S bár korábban is történtek már csapások ellenük, Oroszország soha nem intézett ilyen hatalmas és célzott támadásokat a kereskedelmi logisztikára”
Fotó:EUROPRESS/Evgen KOTENKO/AFP

„A felőrlő háború a következő szakaszába lépett. Az ellenség sorban mindent támad, kiskereskedelmi raktárakat, élelmiszer raktárakat, logisztikai központokat, vállalkozásokat, építőipari raktárakat” – kommentálta az augusztus 5-én éjjel végrehajtott orosz csapásokat Szerhij ‘Flash’ Beszkresztnov drónszakértő és az ukrán elnök tanácsadója.

Több támadás is érte a Rozetka raktárait vagy éppen a Nova Posta csomagszortírozó termináljait, az Epicentr logisztikai központját Kijevben, valamint a cég kerámiagyárát. Ezenkívül – ha csak a legutóbbi támadásokat nézzük – a szvjatosinói Novus szupermarket raktára is megrongálódott. Emellett eltalálták a kijevi Trans-Logistic és MLP-Csajka logisztikai központokat, valamint Raben Ukraine terminálokat is. A Szilpo üzletlánc két elosztóközpontjában is tűz ütött ki a támadások következtében. Nemcsak az élelmiszer- és csomagszállítási szektor szenvedett veszteségeket. Az INTERTOP Ukraine közölte, hogy megsemmisült internetes áruházának fő logisztikai raktára. A Puma ukrajnai képviselete szerint a márka termékeit tároló logisztikai központ is elpusztult, ami egyes termékekből több hónapos hiányt okozhat. A Toyota Ukraine pedig arról számolt be, hogy elveszítette alkatrész- és tartozék raktárát, ezért a logisztikai útvonalak átszervezése miatt késések várhatók a pótalkatrészek szállításában. A Forbes szerint, az orosz fegyveres erők egy hónap alatt 400 ezer négyzetméternyi raktárterületet semmisítettek meg, a károk több milliárd hrivnyára rúgnak. A károk nagyságát mutatja az is, hogy a Rozetka Brovariban található raktára például, amely napi 100 ezer rendelés feldolgozására volt alkalmas és jelentős részben automatizált volt, a cég egyik társtulajdonosa szerint nem állítható helyre.

„Ukrajna elismerte, hogy az egyik legutóbbi éjszaka kilőtt 28 rakéta közül – 24 ballisztikus rakétát és négy hiperszonikus Cirkon rakétát indítottak  – egyet sem fogott el. Zelenszkij már a nyugati partnereket hibáztatta az áldozatokért, akik nem biztosítottak Patriot rakétákat a ballisztikus rakéták elfogására”

Ebben az összefüggésben a legutóbbi csapások rávilágítottak arra, hogy miközben a nyugati média széles körben elterjedt kampánya azt állítja, hogy Trump Ukrajna felé fordult, az Egyesült Államok láthatóan nem siet a legszükségesebb védelmi fegyverekkel Kijev segítségére. Ez hatalmas kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna hogyan fog megbirkózni a téli szezonnal, ha az elfogó rakéták hiánya továbbra is fennáll. Az energiaszektorra gyakorolt hatás így még súlyosabb lehet, mint tavaly télen.

„Úgy tűnik, hogy azok a jelentések is helytállóak, amelyek szerint az Egyesült Államok felhasználta Iránban lévő elfogó rakétáinak készletét, egyéb partnerei pedig egyszerűen nem tudják biztosítani a Kijevnek a szükséges mennyiséget”

Lehetséges azonban, hogy Trump részéről a rakéta szállítás megtagadása összefügg azzal is, hogy Washington nem szeretné, ha Zelenszkij az ukrajnai háború vége után átlépné a „vörös vonalakat”.

Visszatérve a közelmúltbeli orosz csapások célpontjaira egyértelműen úgy tűnik, hogy elsősorban az Oroszország-szerte lángoló Wildberries raktárak elleni megtorló csapásról van szó. És itt a történet kezd hasonlítani arra, ami az odesszai kikötőkkel történt, amelyeket Oroszország csapásokkal blokkolt, miután az ukrán fegyveres erők megtámadták az orosz hajókat az Azovi- és a Fekete-tengeren.

„Miután Ukrajna hatalmas csapásokat mért a Wildberries-re, most arra számíthatunk, hogy Moszkva megpróbálja megbénítani az ukrán kiskereskedelmi láncok infrastruktúráját. S bár korábban is történtek már csapások ellenük, Oroszország soha nem intézett ilyen hatalmas és célzott támadásokat a kereskedelmi logisztikára”

Ez egyben azt is mutatja, hogy milyen magas árat kell fizetnie az ukrán vállalkozásoknak és a gazdaságnak arra, hogy az ország vezetése úgymond Oroszországot békére kényszerítése érdekében majd két hónappal ezelőtt nagy hatótávolságú csapásokra alapozott stratégiáját hirdetett meg.

Az is igaz, hogy a háború kezdete óta Kijev kevés figyelmet fordítottak az üzleti problémákra. Feltételezi ugyanis, hogy a költségvetést úgyis nyugati segélyekkel fogják feltölteni, míg Oroszország maga finanszírozza a katonai kiadásait. Ezért e logika szerint az orosz gazdaság elleni támadások nagyobb hatással lesznek a katonai helyzetre, mint az Ukrajna elleni hasonló csapások. Ezért aztán továbbra is „békére kényszeríthetik” Oroszországot azzal, hogy csapásokat mérnek Oroszországra. Így nem kell engedményeket tenniük a háború befejezésére vonatkozó orosz feltételek teljesítésében, beleértve a csapatok kivonását Donbasszból.

„Ez a logika azonban csak akkor működhet, ha Európa továbbra is betömi az ukrán költségvetésben keletkezett új „lyukakat”, ami azért nem magától értetődő”

Továbbá a teljes vállalkozások semmisülnek meg a rakétacsapások miatt. Ráadásul a tengeri export blokádja miatt szintén hatalmas problémák merülnek fel számos ágazatban. Az odesszai és a régióbeli kikötők pusztítása, bénítása stratégiailag rontja Ukrajna háború utáni fellendülésének és fejlődésének kilátásait is.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Sencsen nem Jalta, de nem marad következmények nélkül

    2026. nov. 21.
    A sencseni hármas találkozónak szimbolikus jelentősége van. Egy olyan korszak végét jelzi, amikor a világnak csak egyetlen domináns hatalma ...

    Egyre inkább totálissá válik az ukrajnai háború

    2026. nov. 19.
    Egy ukrán kombinált rakéta- és dróntámadás következtében összeomlott Krímet Oroszországgal összekötő stratégiai híd egyik, 227 méter hosszú ...

    Peking nem Ukrajnáról akar tárgyalni Sencsenben

    2026. nov. 19.
    Peking vonakodik attól, hogy az ukrajnai konfliktus is ott legyen a Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin részvételével december ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater