„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Pusztító orosz válasz a Wildberries-re

2026. aug. 10.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Egymást érik a nagyszabású orosz rakétacsapások az ukrán fővárosra. A célpontok az utóbbi időben egyre inkább a nagyobb ukrán kiskereskedelmi láncok logisztikai termináljai és raktárai voltak. Ez egyértelmű válasz volt Ukrajnának a Wildberries elleni szisztematikus csapásaira. Míg az oroszok korábban is támadtak ilyen célpontokat Ukrajnában, a Wildberries elleni csapások után ezek a csapások sokkal intenzívebbé váltak. Úgy tűnik tehát, hogy az orosz válaszok jóval pusztítóbbak, mint a kétségkívül látványos, és érzékeny pontokat érő ukrán mélységi csapások. Mi következik mindebből?

„Miután Ukrajna hatalmas csapásokat mért a Wildberries-re, most arra számíthatunk, hogy Moszkva megpróbálja megbénítani az ukrán kiskereskedelmi láncok infrastruktúráját. S bár korábban is történtek már csapások ellenük, Oroszország soha nem intézett ilyen hatalmas és célzott támadásokat a kereskedelmi logisztikára” #moszkvater

„Miután Ukrajna hatalmas csapásokat mért a Wildberries-re, most arra számíthatunk, hogy Moszkva megpróbálja megbénítani az ukrán kiskereskedelmi láncok infrastruktúráját. S bár korábban is történtek már csapások ellenük, Oroszország soha nem intézett ilyen hatalmas és célzott támadásokat a kereskedelmi logisztikára”
Fotó:EUROPRESS/Evgen KOTENKO/AFP

„A felőrlő háború a következő szakaszába lépett. Az ellenség sorban mindent támad, kiskereskedelmi raktárakat, élelmiszer raktárakat, logisztikai központokat, vállalkozásokat, építőipari raktárakat” – kommentálta az augusztus 5-én éjjel végrehajtott orosz csapásokat Szerhij ‘Flash’ Beszkresztnov drónszakértő és az ukrán elnök tanácsadója.

Több támadás is érte a Rozetka raktárait vagy éppen a Nova Posta csomagszortírozó termináljait, az Epicentr logisztikai központját Kijevben, valamint a cég kerámiagyárát. Ezenkívül – ha csak a legutóbbi támadásokat nézzük – a szvjatosinói Novus szupermarket raktára is megrongálódott. Emellett eltalálták a kijevi Trans-Logistic és MLP-Csajka logisztikai központokat, valamint Raben Ukraine terminálokat is. A Szilpo üzletlánc két elosztóközpontjában is tűz ütött ki a támadások következtében. Nemcsak az élelmiszer- és csomagszállítási szektor szenvedett veszteségeket. Az INTERTOP Ukraine közölte, hogy megsemmisült internetes áruházának fő logisztikai raktára. A Puma ukrajnai képviselete szerint a márka termékeit tároló logisztikai központ is elpusztult, ami egyes termékekből több hónapos hiányt okozhat. A Toyota Ukraine pedig arról számolt be, hogy elveszítette alkatrész- és tartozék raktárát, ezért a logisztikai útvonalak átszervezése miatt késések várhatók a pótalkatrészek szállításában. A Forbes szerint, az orosz fegyveres erők egy hónap alatt 400 ezer négyzetméternyi raktárterületet semmisítettek meg, a károk több milliárd hrivnyára rúgnak. A károk nagyságát mutatja az is, hogy a Rozetka Brovariban található raktára például, amely napi 100 ezer rendelés feldolgozására volt alkalmas és jelentős részben automatizált volt, a cég egyik társtulajdonosa szerint nem állítható helyre.

„Ukrajna elismerte, hogy az egyik legutóbbi éjszaka kilőtt 28 rakéta közül – 24 ballisztikus rakétát és négy hiperszonikus Cirkon rakétát indítottak  – egyet sem fogott el. Zelenszkij már a nyugati partnereket hibáztatta az áldozatokért, akik nem biztosítottak Patriot rakétákat a ballisztikus rakéták elfogására”

Ebben az összefüggésben a legutóbbi csapások rávilágítottak arra, hogy miközben a nyugati média széles körben elterjedt kampánya azt állítja, hogy Trump Ukrajna felé fordult, az Egyesült Államok láthatóan nem siet a legszükségesebb védelmi fegyverekkel Kijev segítségére. Ez hatalmas kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna hogyan fog megbirkózni a téli szezonnal, ha az elfogó rakéták hiánya továbbra is fennáll. Az energiaszektorra gyakorolt hatás így még súlyosabb lehet, mint tavaly télen.

„Úgy tűnik, hogy azok a jelentések is helytállóak, amelyek szerint az Egyesült Államok felhasználta Iránban lévő elfogó rakétáinak készletét, egyéb partnerei pedig egyszerűen nem tudják biztosítani a Kijevnek a szükséges mennyiséget”

Lehetséges azonban, hogy Trump részéről a rakéta szállítás megtagadása összefügg azzal is, hogy Washington nem szeretné, ha Zelenszkij az ukrajnai háború vége után átlépné a „vörös vonalakat”.

Visszatérve a közelmúltbeli orosz csapások célpontjaira egyértelműen úgy tűnik, hogy elsősorban az Oroszország-szerte lángoló Wildberries raktárak elleni megtorló csapásról van szó. És itt a történet kezd hasonlítani arra, ami az odesszai kikötőkkel történt, amelyeket Oroszország csapásokkal blokkolt, miután az ukrán fegyveres erők megtámadták az orosz hajókat az Azovi- és a Fekete-tengeren.

„Miután Ukrajna hatalmas csapásokat mért a Wildberries-re, most arra számíthatunk, hogy Moszkva megpróbálja megbénítani az ukrán kiskereskedelmi láncok infrastruktúráját. S bár korábban is történtek már csapások ellenük, Oroszország soha nem intézett ilyen hatalmas és célzott támadásokat a kereskedelmi logisztikára”

Ez egyben azt is mutatja, hogy milyen magas árat kell fizetnie az ukrán vállalkozásoknak és a gazdaságnak arra, hogy az ország vezetése úgymond Oroszországot békére kényszerítése érdekében majd két hónappal ezelőtt nagy hatótávolságú csapásokra alapozott stratégiáját hirdetett meg.

Az is igaz, hogy a háború kezdete óta Kijev kevés figyelmet fordítottak az üzleti problémákra. Feltételezi ugyanis, hogy a költségvetést úgyis nyugati segélyekkel fogják feltölteni, míg Oroszország maga finanszírozza a katonai kiadásait. Ezért e logika szerint az orosz gazdaság elleni támadások nagyobb hatással lesznek a katonai helyzetre, mint az Ukrajna elleni hasonló csapások. Ezért aztán továbbra is „békére kényszeríthetik” Oroszországot azzal, hogy csapásokat mérnek Oroszországra. Így nem kell engedményeket tenniük a háború befejezésére vonatkozó orosz feltételek teljesítésében, beleértve a csapatok kivonását Donbasszból.

„Ez a logika azonban csak akkor működhet, ha Európa továbbra is betömi az ukrán költségvetésben keletkezett új „lyukakat”, ami azért nem magától értetődő”

Továbbá a teljes vállalkozások semmisülnek meg a rakétacsapások miatt. Ráadásul a tengeri export blokádja miatt szintén hatalmas problémák merülnek fel számos ágazatban. Az odesszai és a régióbeli kikötők pusztítása, bénítása stratégiailag rontja Ukrajna háború utáni fellendülésének és fejlődésének kilátásait is.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    A NATO már a háború utáni ukrajnai bevetésre készül

    2026. okt. 22.
    Több mint 1500 katona – köztük egységek az Egyesült Királyságból, Franciaországból és Németországból – utazik novemberben Lengye...

    Kreatív energiadiplomáciával puhítaná Trump az EU-t

    2026. okt. 21.
    Oroszország legálisan átruházhatná befagyasztott vagyonának tulajdonjogát az Egyesült Államokra, amelyet aztán visszaadnának Oroszországnak ...

    Washington és Moszkva alkuja túlmutat Trumpon

    2026. okt. 22.
    A Putyinnal kötött „dízelmegállapodása” miatt Zelenszkij heves konfliktusa Trumppal, az orosz finomítók elleni csapások, a Starlink ezt mega...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater