Horváth Ádám írása a #moszkvater.com számára
Aissa Laidouni (b) és Miha Blazic, a Ferencváros, valamint Jan Kuchta, a Slavia Praha játékosa a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjének harmadik fordulójában játszott mérkőzésen a Groupama Arénában 2021. augusztus 4-én
Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd
Sok ponton metszi egymást a Slavia Prága és a Ferencváros történelme. A hasonlóságok is jellemzőek. A prágai piros-fehérek a Fradihoz hasonlóan antikommunista csapatként vannak számon tartva Csehországban, és nem is értek el túl nagy sikereket a szocialista rendszerben. A bajnokságokat akkor a prágai rivális, a szintúgy fővárosi Sparta nyerte sorban, amely ezzel máig csúcstartó, ha egybeszámoljuk a Csehszlovákiában, és a már független Csehországban elért eredményeket. A Slavia második világháború előtti, és az azt követő szocialista történelméről kitűnő cikksorozatot készített a fradista ulloi129.hu portál ( https://ulloi129.hu/2021/08/01/bemutatjuk-a-slavia-pragat-i-resz-gazdag-kozos-tortenelem/ ), így akit érdekel a régmúlt, csemegézhet a gazdagon válogatott érdekességekből.
A Slavia számára jóformán teljesen sikertelen szocialista időszakot követően mérsékelt eredményesség jellemezte őket az új rendszerben is, a legtöbbször rendezetlen tulajdonviszonyokkal. A korábban a Fradi körül is feltűnő ENIC nevű, brit hátterű, korábban is egyfajta európai szuperligáról ábrándozó cég is volt a klub tulajdonosa, ahogy több zavaros hátterű befektetői csoport is ide-oda passzolgatta a klubot. Amely eközben a hazai bajnokságban nem tudott szintet lépni, de az európai kupákban kitűnő eredményeket értek el.
„Az UEFA Kupában (amely gyakorlatilag a mai Európa Liga elődje) a kilencvenes években a négy közé is bejutottak. A kétezres évek elején szintén elértek olyan szintet, ami magyar klubcsapatnak azóta is megközelíthetetlen álom. A már megszűnt KEK-ben és az UEFA Kupában is a legjobb nyolc közé tudtak kerülni”
A brit érdeklődők állandóak voltak a klub körül, azonban Slavia-szurkoló prágai és vidéki üzletemberek is állandóan cseh kézben akarták volna látni, és feltőkésíteni a nemzeti büszkeségnek számító egyesületet. A köztudottan Slavia-szurkoló jelenlegi államfő, Miloš Zeman egyik közeli barátja, szinte szövetségese, Petr Kellner is többször százszázalékos tulajdonrészt akart szerezni a klubban (egyszer résztulajdont már sikerült). A Slavia a kétezres években kétszer is aranyat ünnepelhetett, ám a nem megfelelő finanszírozási struktúra következtében 2010-ben nagyon közel kerültek a működésképtelenséghez. 2011-ben volt egy időszak, amikor alig két hetet kapott a klub arra, hogy rendezze tartozásait a játékosok felé, ellenkező esetben elestek volna az első osztályú indulás jogától. A már említett Zeman-közeli, leggazdagabb csehnek tartott Kellner vagyona 18 milliárd dollár körüli volt, többek közt a Magyarországon ismert Telenor cég is céges portfóliójába tartozott. Kellner idén március végén hunyt el egy alaszkai helikopter balesetben. Soha nem tudta megszerezni a Slaviát.
„Ami a leggazdagabb csehnek – máig nem teljesen tisztázott okból – nem sikerült, azt megcsinálta a kínai állam”
A kínai tulajdonba tartozó, energetikai portfólióval rendelkező CEFC cégcsoport 2016-ban vált a Slavia tulajdonosává, ezzel kezdődött meg a mai napig tartó sikertörténetük, ami a hazai bajnokságban azóta egyeduralmat, nemzetközileg BL-csoportkört, és kétszeri európa ligás nyolc közé kerülést jelentett. Zeman cseh államfő több alkalommal is kijelentette azóta, a Slavia Prága a kínai állam legnagyobb csehországi befektetése. A nálunk nyugatosabb beállítottságú cseh politikai közéletben az amúgy nem mindig színjózan életmódjáról is közismert politikai veterán, Zeman testesíti meg az orosz- és kínabarát pólust.
„Némi túlzással mondhatjuk, ami nekünk az elhíresült szerbiai vasútvonal vagy a tervezett Fudan, az a cseheknek a Slavia”
Zeman (illetve a vélhetően mögötte álló üzleti körök) befolyása olyan mértékű a cseh nemzeti büszkeség és a kínai állam relációjában, hogy azzal még komoly konfliktusokat is sikerült elsimítani. Ilyen volt 2017-ben a Slavia bajnokavató mérkőzése is a Brno ellen. Ezen a prágaiaknak hosszú várakozás után volt lehetőségük újra aranyat nyerni. A mérkőzést mégsem rendezhették megszokott hazai pályájukon, a saját stadionjukban, mert a kínai tulaj időközben egy könnyűzenei koncertet engedélyezett az arénában. A szurkolói tiltakozás hatalmas volt, a mérkőzést végül az amúgy omladozó, épp csak nem életveszélyes Strahov stadion egy elkerített részében kellett lejátszani.
A Strahov volt valaha a világ legnagyobb stadionja, ma a maradványait kisebb sportkomplexumokra osztották. A Slavia végül simán kiütötte a Brnót, és hosszú idő után bajnok lett. Ezt hatalmas nemzetközi sikerek követték, és azóta minden évben megnyerik a cseh bajnokságot is.
„A Sparta Prága és a 2010-es évektől nagyon sikeres Viktoria Plzeň megközelíteni sem tudja őket”
A prágai derbik és a Plzeň elleni meccsek rendszeresen telt ház előtt zajlanak, és országos médiafigyelem kíséri őket. A Slavia a BL csoportkörében többek közt az Inter és a Borussia Dortmund ellen is bizonyította erejét, az EL-be a legjobb nyolc közé pedig többek közt a Chelsea-n is keresztülmentek a prágaiak. Az elmúlt évek talán két legjobb cseh játékosát is ők adták. Tomáš Souček és Vladimir Coufal a kiemelkedő slaviás sikerek után a tavalyi szezonra Londonba igazoltak. A West Ham húzóemberei lettek, segítségükkel a klub kis híján a BL-helyek egyikét is elérte a világ legerősebb bajnokságában.
A Fradi elleni első mérkőzésen pályára sem lépett a Slavia mostani talán legjobb játékosa, a szenegáli Abdallah Sima, aki a csehek játékos kiválasztásának az ékköve. Az afrikai játékos a francia nyolcadosztály egyik amatőr csapatából került a cseh harmadosztályú FC Táborskóhoz, ahonnan fillérekért került a Slaviához. Azóta európai szinten is klasszis teljesítményének köszönhetően árát ma közel 12 millió euróra becsülik, és a kontinens legjobb klubjai állnak sorban érte.
„A Slaviánál a szurkolók az első meccs eredményét csalódásnak tartják. A szurkolók szinte egyöntetű véleménye szerint a csapat sznob stílusban állt a meccshez, és az egész nemzetközi kupához”
A meccs után kiemelték, a túlsúlyosnak tartott kapus, Ondřej Kolář a közelmúltban rengeteg meccsen hibázott kísértetiesen hasonlót, mint az emlékezetes, hazaadásos budapesti gólnál. A kapusposztra is erősítést követelnek a drukkerek, ahogy szerintük túl sok a keretben az olyan játékos, akik az ősi rivális Spartától érkeztek az elmúlt időszakban. A szurkolók bár reménykednek, de kisebb sanszot adnak a továbbjutásra, mint a búcsúra. A klub szakmai vezetői viszont kincstárian optimisták, és kijelentették, hogy az év mérkőzésére készülnek. Ennek szellemében – bár korábban le akarták játszani, a magyarországi meccs után változtattak – elhalasztották a hét végi Olomouc elleni bajnokit is.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater