„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Veres Szabolcs írása a #moszkvater.com-on
„A két elnök tárgyalásának eredményeként aláírták azt a dokumentumot, amely értelmében a kétoldalú üzbég-kínai kapcsolatokat egy „minden időjárási körülmények között” az átfogó stratégiai partnerség szintjére kell emelni” (a fotó a két elnök 2017-es pekingi találkozóján készült)
Fotó:EUROPRESS/Kenzaburo FUKUHARA/POOL/AFP
Taskent és Peking már 1992-ben felvette egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Ugyanezen év októberében pedig az üzbég fővárosban megkezdte működését a kínai üzbég nagykövetség, majd 1995 májusában Üzbegisztán is megnyitotta saját pekingi nagykövetségét.
„Kezdetben Üzbegisztán és Kína közötti kapcsolatokban a fő hangsúly a terrorizmus elleni védekezésen, a kábítószerelleni kereskedelem elleni harcon volt, s csak később, főként a Kína által kezdeményezett Övezet és Út projekt 2013-as elindítását követően billent el a gazdaság és az oktatás irányába”
Ezek közül – a most aláírt dokumentumig – az Üzbegisztán és Kína közötti kapcsolatok történetében a 2013-as „Közös nyilatkozat a kétoldalú stratégiai együttműködés további elmélyítése és fejlesztése”, valamint a 2014-es „Közös nyilatkozat az üzbég-kínai együttműködés erősítésének a folytatásáról” volt.
„A pekingi találkozón Üzbegisztán és Kína azt tűzte ki célul, hogy a közeljövőben mintegy 20 milliárd dollárra kell növelni a két ország közötti kereskedelmi forgalmat. Viszonyításképp a Peking és Taskent közötti kétoldalú kereskedelem 2023-ban elérte a 14 milliárd dollárt”
Emellett megállapodás született együttműködési programok előkészítéséről és elfogadásáról az infrastruktúra-fejlesztés, az ipari együttműködés, a mezőgazdasági technológiatranszfer, a nap- és szélenergia területén. A közös üzbég-kínai befektetési projekteket támogató pénzügyi eszközök bővítéséről szóló megállapodásokkal kapcsolatban felvázoltak egy közös platform létrehozását előirányozó tervezetet, valamint az Exim Bank of China Taskentben történő közép-ázsiai, regionális irodájának a megnyitását is bejelentették. Az infrastrukturális kapcsolatok területén kiemelték a Kína-Kirgizisztán-Üzbegisztán vasút megépítésével kapcsolatos gyakorlati munka korai megkezdésének fontosságát annak érdekében, hogy Üzbegisztán szárazföldi kereskedelmi kapcsolatai még szélesebbek legyenek.
A találkozó során Hszi Csin-ping és Savkat Mirzijojev eszmecserét folytattak a regionális napirend és a nemzetközi politika aktuális kérdéseiről, majd az üzbég elnök utalva a néhány héttel korábban megrendezett tajvani választások eredményére megerősítette Pekinget az „egy Kína” elvnek a tiszteletben tartásáról.
„A két elnök tárgyalásának eredményeként aláírták azt a dokumentumot, amely értelmében a kétoldalú üzbég-kínai kapcsolatokat egy „minden időjárási körülmények között” az átfogó stratégiai partnerség szintjére kell emelni”
Milyen ösztönzői lehettek a két országnak a kapcsolataik „minden időjárás közötti” megerősítésében? Az ukrajnai háború, a Tajvan körül kialakult helyzet, valamint a Közel-Keleten kialakult feszültségek közepette Üzbegisztán stratégiai jelentősége Közép-Ázsiában Kína számára jelentősen megnőtt. Üzbegisztán viszonylagos stabilitásának és a regionális és globális kapcsolatainak köszönhetően, melyeket a legutóbb olyan országokkal emelt magasabb szintre, mint például Franciaország egyaránt lehetőséget teremtenek Kína számára, hogy Taskenten keresztül diverzifikálja kapcsolatait, és kiegyensúlyozottabb megközelítést alkalmazzon Közép-Ázsiával kapcsolatban. Másrészt ott van Üzbegisztán Közép-Ázsián belüli megkerülhetetlen földrajzi elhelyezkedése, melynek köszönhetően a régió minden országával szomszédos.
„Ebből kiindulva Taskent Peking kulcsszereplője, nemcsak a kétoldalú kapcsolatok, hanem regionális kereskedelem létrehozásában, amely összhangban áll Kína közép-ázsiai stratégiájával”
A kétoldalú kapcsolatok tekintetében Kína a második helyen áll Üzbegisztán legnagyobb kereskedelmi partnerei között. A Kínával folytatott kereskedelem2022-ben az ország teljes kereskedelmének 17,8 százalékát tette ki.
Üzbegisztán legfontosabb öt kereskedelmi partnerei 2022-ben. (A teljes üzbég kereskedelemben elfoglalt százalékos arányokkal)
Forrás: https://stat.uz/uz/, saját gyűjtés
Kína számára eddig is cél volt a minél nagyobb – nemcsak Üzbegisztánnal – folytatott kereskedelmi volumen növelése. Ebből a szempontból a két ország közötti kereskedelmi forgalomnak a várható növekedése két fontos tényező miatt is reális lehet. Egyik, hogy Üzbegisztánnak van a legnagyobb népessége Közép-Ázsiában, és az üzbég lakosság növekvő jóléte nagyobb fogyasztáshoz és a külföldi áruk iránti kereslet növekedéséhez vezet. Ebben az összefüggésben az üzbég piacon való jelenlétüket növelő kínai vállalatok elősegíthetik a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok erősödését, ami jelenleg Taskent számára is előnyös. Másodszor, a többi közép-ázsiai országhoz képest Üzbegisztán gazdasága viszonylag diverzifikált, nem hagyatkozik erősen csak egy termékre, mint például a kőolaj vagy földgáz Kazahsztán és Türkmenisztán esetében az megfigyelhető. A jövőben Taskent kiemelt célja emellett, hogy a közép-ázsiai ország nem csak nyersanyagokat, hanem hozzáadott értékkel rendelkező termékeket is exportáljon Kína irányába, amely hozzájárulhat a teljes üzbég kereskedelem volumenének a növeléséhez.
Kínai export Üzbegisztánba 2013-2022 között (milliárd dollár)
Forrás:www.tradingeconomics.com
A kereskedelem mellett a Kínából Üzbegisztánba irányuló beruházások is növekedést mutattak az elmúlt években. Míg 2000-ban csupán 22 450 dollárnyi kínai közvetlen befektetés volt Üzbegisztánban, addig 2022-ben ez a szám már 2 529 091 dollárt tett ki.
„Az eddig összesen Üzbegisztánba érkezett 231 939 236 dollárt kitevő közvetlen külföldi befektetésből 26 098 720 dollárt tesznek ki a kínai befektetések”
Néhány üzbég állami tulajdonú vállalat liberalizációja új lehetőségeket teremthet a kínai vállalatok számára a befektetésekre, és piaci pozíciójuk megerősítésére. A Kínával kapcsolatos közvélekedés is fontos tényező, amely meghatározhatja a jövőbeni kínai befektetéseket Üzbegisztánba. A Közép-Ázsia Barométer Mit gondolnak az üzbégek arról, hogyan viszonyul Kína hazájukhoz? felmérés nagyszabású kutatási projekt, amely a közép-ázsiai nemzetek társadalmi, gazdasági és politikai légkörét méri.
„A 2021-ben végzett közép-ázsiai felmérés szerint a közvélemény Kínával és az üzbegisztáni kínai befektetésekkel kapcsolatban pozitívabb, mint más országokban”
A „Mennyire bízik abban, hogy Kína országunkba történő befektetése munkahelyeket teremt hazánkban állampolgáraink számára?” című felmérés során az üzbég résztvevők 70 százaléka pozitívan viszonyult a kínai jelenléthez az országban választ.
Ezek a tényezők arra ösztönözheti Kínát, hogy fektessenek be Üzbegisztánban, egyúttal segít csökkenteni mind a külső sokkokkal, mind a kínai-ellenes hangulattal szembeni sebezhetőségét. Üzbegisztánban máris növekvő kínai jelenlétet látunk. A kínai BYD döntése, hogy együttműködik az UzAutoval az elektromos autók üzbegisztáni gyártásában, valamint a kínai Chery autók üzbegisztáni összeszerelésének megkezdéséről, azt mutatja, hogy a kínai vállalatok üzbegisztáni érdeklődése növekszik.
Emellett külön kiemelendő, hogy Üzbegisztán közelmúltban kötött kereskedelmi megállapodásai az Európai Unióval és az Egyesült Királysággal felkeltik a kínai vállalatok figyelmét, mivel a vállalatoknak lehetőségük van több ezer terméket exportálni vámmentesen az EU-ba és az Egyesült Királyságba.
„A kétoldalú kapcsolatok erősödése mellett Üzbegisztán stratégiai jelentősége tehát Kína számára regionális szinten növekszik. Üzbegisztán összeköttetési stratégiája és a Sanghaji Együttműködési Szervezettel (SCO) kapcsolatos politikája átfedésben van Kína közép-ázsiai külpolitikai stratégiájával”
Üzbegisztán proaktív politikája a Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán vasút építésének elősegítésére és a transzafgán vasúti projekt megvalósítására irányuló erőfeszítései szintén átfedik Kína közép-ázsiai összeköttetési stratégiáját.
Oroszország 2022-es teljes körű Ukrajna elleni inváziója megerősítette/felértékelt Kína pozícióját a régióban, mint megbízható politikai és gazdasági erőt a közép-ázsiai országok számára, miközben Moszkva – a térség hagyományos meghatározó partnere – folyamatosan az ukrajnai konfliktus pénzügyi és geopolitikai következményeivel birkózik.
„Taskent közlekedésének Pekinghez két fő következménye van Kínára nézve. Az egyik, az Üzbegisztánon áthaladó kereskedelmi útvonalak új alternatívákat teremtenek a Kína és az EU vasúti kereskedelmében, és segítenek a kínai vállalatoknak csökkenteni az orosz és kazah területektől való függőségüket”
A másik, hogy Üzbegisztán Afganisztánnal kapcsolatos politikája átfedésben van Kína politikájával, amely Afganisztánt a közép-ázsiai országok gazdaságába kívánja integrálni, valamint ezzel párhuzamosan Peking regionális szereplőkön keresztül igyekszik erősíteni a Kína és Afganisztán közötti kapcsolatokat.
Végül rövid távon Üzbegisztán proaktív diplomáciájának köszönhetően a szomszédaival, illetve a globális nagyhatalmakkal felhívhatják a kínai vállalatok figyelmét, hogy fektessenek be az országban, és erősítsék piaci pozíciójukat.
„Közép- és hosszú távon az Üzbegisztán és a regionális országok közötti növekvő kapcsolat, valamint a kínai befektetésekkel kapcsolatos közhangulat arra ösztönözheti Kínát, hogy befektetési stratégiáját Kazahsztánról inkább Üzbegisztán felé koncentrálja”
Ha pedig Kína további beruházásokat hajthat végre Üzbegisztán ipari szektorába, akkor ez egy Kazahsztánhoz hasonló második kínai stratégiai csomópont létrehozásához vezethet Közép-Ázsiában.
(Az írás eredetileg az eurasiacenter.hu portálon jelent meg, teljes terjedelmében itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
