„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Andrew Korybko írása a #moszkvater.com-on
„A Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió tehát arra hívja fel a figyelmet, hogy a radikálisan növekvő ukrán dróngyártás kritikus mértékben függ Kínától, és ezt a kitettséget csökkenteni kell”
Fotó:EUROPRESS/Carlo Bravo/Anadolu/AFP
A Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) a múlt hónap végén megjelent cikkében utalt arra, hogy a programra ígért 6 milliárdból az Európai Unió nyáron kifizette az első egymilliárd eurót Ukrajnának drónbeszerzésre. Az írás utal arra is, hogy Ukrajna drón háborúja kényelmetlen függőséget mutat Kínától. Az a politikailag inkorrekt helyzet áll tehát elő, miszerint az EU fizet Kínának, hogy az segítsen Ukrajnának megölni az oroszokat. Ennek kapcsán megemlítik, hogy Kijev ugyan csökkentette a kész drónok vásárlását Kínából, az olyan alkatrészekre, mint a motorok, lítium akkumulátorok és a száloptika azonban továbbra is nagy igénye van. Annyira, hogy 2026 első hat hónapjában a kínai alkatrészek importja már elérte az előző évi teljes beszerzés 76 százalékát. Idéztek egy ukrán jelentést is, amely azt állította, hogy az Ukrajna által 2025 első felében importált drón alkatrészek értékének 38 százaléka Kínából származott.
„A Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió tehát arra hívja fel a figyelmet, hogy a radikálisan növekvő ukrán dróngyártás kritikus mértékben függ Kínától, és ezt a kitettséget csökkenteni kell”
Mint kifejtették, Peking továbbra is Kijev legnagyobb kereskedelmi partnere, míg Ukrajna Kína egyik fő mezőgazdasági beszállítója. Ez pedig az egyik oka annak, hogy Kína nem fogja elvágni Ukrajnát a drónokkal kapcsolatos értékesítésektől.
De ennél többről is szó van. Bár a kínai-orosz kapcsolatok jobbak, mint bármikor a történelemben, már 2023 elején is gyanították, Kínának nem érdeke, hogy bárki is nyerjen Ukrajnában. Egy kezelhető, elhúzódó háború ugyanis a végtelenségig késleltetné az Egyesült Államok tervezett (Kelet)Ázsia felé fordulásának teljes körű megvalósítását. Ráadásul az erőforrásokban gazdag Oroszország aránytalanul függővé válhat Kínától, ami oda vezethet, hogy Moszkva diszkont áron adja el természeti kincseit Pekingnek.
„E cinikus cél elérése érdekében Kína – még ha csak közvetve, közvetítőkön keresztül is – egyidejűleg játszott pótolhatatlan szerepet Ukrajna ellátásában drónokkal, alkatrészekkel és optikai kábelekkel, miközben pótolhatatlan szelepként szolgált Oroszország szankciós nyomása ellen. Ukrajna így képes lépést tartani Oroszország katonai-technikai fejlődésével, az orosz gazdaság elkerüli azt a válságot, amelyet a Nyugat szankciókkal próbált katalizálni, Kína pedig fenntartja <aktív semlegességét>”
Kína tehát aktívan segíti Ukrajnát és Oroszországot, így semlegessé teszi abban az értelemben, hogy egyik oldalra sem áll. Kína anyagi hasznot húz Ukrajna drónvásárlásaiból, gazdasága pedig a nagymértékű, erősen kedvezményes orosz energia importnak köszönhetően továbbra is növekszik. Ráadásul viszonylag csökkenti még a rá nehezedő nyugati nyomást is azzal, hogy bebizonyítja, titokban mégsem olyan szoros szövetségese Oroszországnak. Ez a politika vitathatatlanul hozzájárult a konfliktus elhúzódásához.
Ha Kína elvágta volna Ukrajnát a drónokkal kapcsolatos eladásoktól az Oroszországgal hetekkel a „különleges művelet” kezdete előtt meghirdetett „korlátlan” partnerség szellemében, akkor Oroszország a konfliktusban kitűzött céljai közül talán már többet is elért volna, ha nem is aratott volna maximális győzelmet. Az Egyesült Államok katonai és hírszerzési támogatása Ukrajnának ugyanis fontosabb, mint Kína dróneladásai, de mivel az amerikai támogatásnak még nem látszik a vége, Oroszországnak meg kell próbálnia rávenni Kínát, hogy végre elvágja Ukrajnát a drónok gyártásához szükséges alkatrészektől.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Horváth Ervin says:
Eközben százezrek halnak meg egy olyan háborúban, amelynek el sem kellett volna kezdődnie (2014-ben kezdődött a nyugat által puccsnak láttatott, álcázott támadással!)
Már évek óta érzem úgy, hogy Kína nem a háttérhatalom ellenében, hanem annak kiszemeltjeként halad a világhatalom felé. A száz évenkénti világhatalom-váltás kezdete érzésem szerint a múlt századi “pingpong-diplomácia” volt. Több jel is utal erre, aminek a leírása meghaladná a polkorrekt kereteket.
És ha most ránézünk Kínára, teljesen az arctalanok társadalommérnökségi elképzeléseit valósítja meg. Túl sok arrafelé a QR-kód, túl elterjedt a spiontelefonos fizetés (nem vagyok hajlandó “okos” telefonnak nevezni, ezt az “okos” jelzőt a nemzetközi marketingbűnözés aggatja rá mindenre, amit ellenünk fejlesztettek ki és le akarnak nyomni a torkunkon)
Túl elterjedt arra a fizetőparkolás, az autók elszállítása (van róla egy rakás videó), az arcfeliskmerő (és rendszámfelismerő) kamerák milliói, és a DIGITÁLIS DIKTATÚRA többi eszköze.
Pontosan az, ami itt, Európában is tönkreteszi az életünket, abban Kína előttünk jár.