„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára
Okos Márton a könyvbemutatón
A szerző felvétele
Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,
A szabadság régi bajnoka!
Bosszuálló fénnyel jár előttünk
Osztrolenka véres csillaga
Ott megy ő, az ősz vezér, szakálla
Mint egy fehér zászló lengedez,
A kivívott diadal utáni
Békeségnek a jelképe ez.
Ott megy ő, a vén vezér, utána
A hazának ifjusága mi,
Így kisérik a vén zivatart a
Tengerek szilaj hullámai.
Két nemzet van egyesűlve bennünk,
S mily két nemzet! a lengyel s magyar!
Van-e sors, amely hatalmasabb, mint
E két nemzet, ha egy célt akar?
Egy a célunk, a közös bilincset
Összetörni, melyet hordozánk,
S összetörjük, esküszünk piros mély
Sebeidre, megcsufolt hazánk!
Küldd elénk, te koronás haramja,
Légiónként bérszolgáidat,
Hogy számodra innen a pokolba
Holttestökbül építsünk hidat.
Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,
A szabadság régi bajnoka!
Bosszuálló fénnyel jár előttünk
Osztrolenka véres csillaga
(Petőfi Sándor: Az erdélyi hadsereg, Bánfihunyad, 1849. március 26-27.)
Így kezdődik a 2023 augusztusában Okos Márton szerkesztésében megjelent Osztrolenka csillaga, amelyben a Bem tábornokról készült életrajzot Magyargyerőmonostor néhai lelkészének unokája Hory Etelka írta.
A Bem tábornok életét felölelő könyv a magyar-lengyel kapcsolatokkal indul. Sok ritkán hallott momentumot hoz elő a két nép közös pontjairól. Báthory Istvánról azt mondják a lengyelek, hogy „bár sohase született volna, vagy ha született, sohase halt volna meg.” Przemyślnél Báthory azt mondja, „nem az uralomvágy vezetett engem Lengyelországba, hanem a rendeltetés, a mindenható Isten akarata, hogy nektek annyi zavar és egyenetlenség között segélyetekre legyek”.
„Ha a magyar-lengyel testvéri viszony egy kicsit meglazult is, az erdélyi fejedelmek politikai aspirációi, a változó politikai alakulatok szerint meg-megújuló lelkesedéssel fordultak a lengyel trón felé”
A könyv végig követi Bem tábornok életét, szerepét a magyar szabadságharcban, hogyan emlegették mint Osztrolenka véres csillagát, ahol egyedi módon használva a tüzérséget, összezavarta a túlerőben levő orosz sereget, és ezzel megmentette a lengyel sereget a teljes vereségtől. Egész Lengyelország lelkesedéssel beszélt a hőstetteiről, elismerésül ezredessé, majd később tábornokká léptették elő.
„Katonái rajongtak érte, nagylelkűen bánt nemcsak velük, hanem a legyőzött ellenséggel is. Egy fogságba esett osztrák tisztről például kiderült, hogy beteg, a tábornok pedig gondoskodott róla és gyógyíttatta”
Megjelenik a székelyek nemzeti hőse, Gábor Áron is. Egy székely határőr fia volt, aki a tüzérségnél szolgált, és katonáskodása alatt puszta kedvtelésből készített egy kis ágyút, de mivel nem végzett felsőbb katonai iskolát, nem vihette többre a káplárságnál. A gyűlés először kétkedve fogadta ajánlatát, de hamarosan meggyőződtek alapos ismereteiről és megbízták az ágyúöntéssel. Nem sokkal később már három ágyút vontatott a piacra. Innentől kezdve elrendelték, hogy folytassa az ágyúöntést. Fegyvereinek nagy szerepük volt Bem győzelmes erdélyi hadjáratában.
„Tanúi lehetünk Bem tábornok és Petőfi Sándor találkozásának is. Petőfit mindig fiaként – „mon fils” – emlegette, s a tragikus segesvári csata után megsiratta”
Megjelenik a könyvben a piski csata leírása is. A piski híd, ez a fából épült primitív híd Bem hadjáratában nagy jelentőségű esemény színhelyévé vált. Egész Erdély lakossága izgalommal leste a piski csata lefolyását, habár a maga igazi valójában nem ismerhette a nagy horderejű haditettnek a fontosságát.
„A piski híddal együtt Erdély is elveszett”
– kiáltott fel Bem. Nyomon követhetjük az erdélyi hadjárat fordulatos történetét, váratlan, ügyes hadicselek, csaták követik egymást, s Bem tábornok egyéniségéről, jelleméről is képet kapunk. Elmondása szerint életének legszebb napja volt, amikor az erdélyiek meghívásának eleget téve, Székelyföldre látogatott, ahol örömünnep fogadta.
Majd a szabadságharc hanyatlásával Bem apó is háttérbe szorul, a magyar főurak közötti egyet nem értés, széthúzás tovább ront a helyzeten. A fegyverletétel után Bem tábornok száműzetésbe kényszerül, Törökországba megy, ahol – a császári megtorlástól félve – áttér az iszlám hitre.
„Bem többet vesztett, mint bujdosó társai. Két nemzet szabadságáért küzdött, és a magyar szabadságharc leverésében a lengyel törekvések megsemmisítését látta”
A magyar nemzeti ügyért annyi áldozatot hozó vezér még egy utolsó üzenetet küld a magyar ifjúságnak: „Azt szeretném, hogy hangom elérjen az egész magyar ifjúsághoz, amely mindig annyi bizalmat helyezett belém, és hogy megóvja őt attól az örvénytől, amelybe Lengyelországot éretlen honfitársai taszíthatják. Írja fel tehát a magyar ifjúság jelszóként zászlajára: a Magyarország függetlenségéért való harcot egyúttal a harcot nemcsak a magyarok alkotmányos jogaiért, de a köztük lakó más nemzetekért is. De maradjon hideg a demokratikus eszmék iránti jelszavakkal szemben, mert ezek az országot csak anarchiához vezetnék.”
A verset Jerzy Snopek, Lengyelország volt nagykövete fordította, az előszót Bartosz Siedlar, a Folwark Batorówka tulajdonosa tolmácsolta. A kétnyelvű kötet eredeti kiadványának lengyel és magyar hozzáférését Szymon Brzezinski biztosította, a szerkesztést Soós Kálmán végezte.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
