Az ortodox keresztények számára a legnagyobb egyházi ünnep a húsvét (pászha). Húsvét vasárnapján a templomharangok folyamatos zúgása hirdeti Krisztus feltámadását. Az ünnepi istentisztelet egyik fő eseménye az ikonok körbehordozásával tartott körmenet, melyet követően a papok megszentelik a hívők által hozott ételeket.

 

Régebben a húsvét a jómódú családoknál igen komoly kulináris esemény volt, ugyanis a 48 napos böjtöt követően, pontosan 48 különféle étel került az ünnepi asztalra. A kevésbé tehetősebbek is megadták azonban a módját az ünneplésnek. Az asztalok többségén itt sem hiányzott a blini, a túrótorta, a festett tojás, a bárány és nyúl formájú mézeskalács, valamint a húsvéti kulics (kalács). A szokások, hagyományok a mai napig sem sokat változtak. Az évnek ezen időszakában a templomok környékén gyakorta látni embereket húsvéti finomságokkal megrakott kosarakkal az isten házába menni. Régebben különösen nagy jelentősége volt annak, hogy a megszentelt ételek minél hamarabb hazakerüljenek. Dicsőségnek és az év hátralevő részére szerencsét hozó eseménynek számított, ha valaki szomszédját megelőzve ért otthonába a megszentelt ételekkel.

„Húsvéti szokás az elhunyt hozzátartozók meglátogatása is a temetőkben. Ilyenkor az elhunyt rokonsága közösen kulicsot fogyaszt és vodkát iszik a sírok mellett. A kalács vagyis a kulics a húsvét elmaradhatatlan étele”

Ez a kelt tésztából készült, foszlós bélű, édes ízű tészta valójában szláv eredetű. A kenyérhez hasonló módon készül, de a tejet és tojást is tartalmazó kalács inkább csak az ünnepek alkalmával kerül az asztalra. Egy átlagos méretű kulics majdhogynem egy tucat tojássárgáját, mazsolát, rumot, mandulát és kandírozott gyümölcsöt is tartalmaz. A húsvéti kulics a sok hozzávalótól kalóriadús és rendkívül tömör állagú. Külön érdekesség, hogy a kulicsot kétliteres bádogdobozban szokás kisütni, amelytől gomba alakzatot vesz fel. A kulics tetejét cukormáz fedi, gyakran vallási húsvéti motívumokkal díszítve.
Sokan ódzkodnak a kelt tészták elkészítésétől, macerásnak tartják azt. Az tény, hogy – a kelesztési idők betartása miatt – időigényes, de higgyék el megéri. Az ortodox húsvét tiszeteletére készítsünk el együtt egy kevésbé kalóriadús, hétköznapi fonott kalácsot!

Kalács

Hozzávalók: 1 pohár tej, 2 pohár átszitált liszt, 3 tojás, 2 evőkanál cukor, 2 dkg élesztő, 5 dkg vaj, só

Fél pohár langyos tejet keverjünk el két evőkanál liszttel, egy evőkanál cukorral és élesztővel. Öntsük bele az egészet egy kelesztő edénybe és pihentessük másfél órán keresztül. Ha letelt a kelesztési idő, öntsük bele az edénybe a maradék tejet, tegyünk bele két tojást, cukrot, lisztet, sót, olvasztott vajat. Keverjük át, majd pihentessük ismét a tésztát. Ezúttal elegendő lesz háromnegyed óra. Amikor a tészta megkelt, osszuk három részre azt. Egy kilisztezett deszkán formázzunk a tésztából három rudacskát. Ha szükséges, még nyugodtan hozzáadhatunk a masszához egy kis lisztet. Fonjunk kalács formát a rudacskákból és helyezzük azt egy kivajazott tepsibe. Előnyös, ha magasabb falú, keskenyebb sütőformát használunk. A kalács tetejét kenjük be felvert tojással. Előmelegített sütőben, 200 fokon, körülbelül 30 perc alatt kisül a kalácsunk. Jó étvágyat mindenkinek!