//„Oroszország örökké itt marad”
Egy ukrán tűzszerész fel nem robbant eszközöket visz Gosztomel térségében 2022. május 5-én #moszkvater

„Oroszország örökké itt marad”

MEGOSZTÁS

A háború utáni valóság egy szeletét felfestve a Kreml immár nyíltan úgy beszél Herszonról, ahol „Oroszország örökké itt marad”. Bár egyesek már a Moszkva cirkáló mellé temették az Admiral Makarov fregattot, úgy tűnik ezúttal mindez elhamarkodott volt, és a hullámsír elkerülte a hajót. Ami pedig a mozgósítást illeti, Moszkva helyett inkább Kijevnek van rá égető szüksége. Noha közeledik a Győzelem napja, lehet az egyesek által várva várt nagy orosz bejelentés mégsem lesz akkora, mint amilyennek előre tűnik.

Egy ukrán tűzszerész fel nem robbant eszközöket visz Gosztomel térségében 2022. május 5-én #moszkvater
Egy ukrán tűzszerész fel nem robbant eszközöket visz Gosztomel térségében 2022. május 5-én
Fotó:EUROPRESS/Sergei SUPINSKY/AFP

A pénteki nap folyamán robbanásszerűen terjedt el hír, hogy a Fekete-tengeri Flotta másik presztízs hajója, az Admiral Makarov a Moszkva sorsára jutva ukrán támadás áldozata lett. Odesszai forrásokból származó információk alapján ugyanis az ukrán haditengerészetnek sikerült R-360 „Neptun” hajó elleni rakétával elsüllyesztenie az Admiral Makarovot, a Moszkvához hasonlóan szintén a Kígyó-sziget közelében. E sorok írásáig nem érkezett olyan hitelesnek tekinthető bizonyíték, amely alapján megállapítható lenne, vajon tényleg találat érte-e az Admiral Makarovot. Bár az ukrán elnöki szóvivő megerősítette a Makarov kilövésének hírét, korábbi nyilatkozatainak valódiságát tekintve ne vegyük ezt kézpénznek.

„Sőt, péntek esti nyilatkozatában a Pentagon szóvivője, John Kirby sem tudta megerősíteni, hogy bármilyen támadás érte volna az Admiral Makarovot”

Pontosat vélhetően csak az esetleges támadásról készült ukrán videó nyilvánosságra hozatala után, vagy a hajóról frissen készült újabb felvételekkel tudhatunk meg. Egyelőre semmilyen igazolható fényképes bizonyíték nem érkezett. Bár a sztorit megszellőztető odesszai Dumszkaja hírportál közzétett egy állítólag az égő Admiral Makarovról készült infravörös műholdképet, mint később kiderült, sem a keletkezés ideje, sem a felvétel típusa nem stimmel. Ugyanis infravörös helyett a Sentinel 1 SAR – szintetikus apertúrájú radarral felszerelt – térképészeti műhold egyik térségbeli interferenciája figyelhető meg, amely már a háború előtt, február 23-án is feltűnt. A Győzelem napjának közeledtével érthető, hogy Kijev érzékeny csapást kívánna Moszkvára mérni, ám úgy tűnik jelen esetben ez nem sikerült. Ne felejtsük, a Makarov testvérhajóját, az Admiral Esszent is állítólag kilőtte az ukrán haditengerészet, ám ennek ellenére pár nappal rá az teljes épségben indított cirkáló rakétákat ukrajnai célpontokra.

Admiral Makarov még Szentpéterváron #moszkvater
Az Admiral Makarov még Szentpéterváron
Forrás:Wikipédia

„Ami a rakétacsapásokat érinti, először támadta Moszkva a Dnyeper egyik hídját”

A dnyepropetrovszki „Amúr” híd egyik tartópillérét a csütörtök esti órákban találta el egy orosz cirkáló rakéta. Bár taktikai szempontból a Dnyeper infrastruktúrája elleni irány jó lépésnek bizonyult, helyi jelentések szerint rövid időn belül sikerült helyreállítani a hídon vezető forgalmat. Ráadásul igazából a támadás nagyobb fennakadást sem okozott, mivel csak a környező térségben négy alternatív útvonal jöhet szóba a híd kiváltására. Dnyepropetrovszkkal szemben viszont a többi vasúti infrastruktúra elleni támadás hatása már kezd kibontakozni. A személyforgalom terén több órás késésekről számol be az állami Ukrzaliznica, amely például a Kijev-Csap vonalon eléri a 12 órát is. A további támadásokkal együtt hosszabb távon az abszolút prioritást élvező katonai teherszállítás is megnehezül.

A dnyepropetrovszki robbanás pillanata #moszkvater
A dnyepropetrovszki robbanás pillanata
Forrás:Telegram

„A légierő szempontjából a hidak számítanak a legnehezebben megsemmisíthető célpontoknak”

Ugyanis bár egy cirkáló rakéta képes kárt okozni a híd szerkezetében, önmagában az még nem elegendő, mivel egy felettébb magas terhelés elviselésére tervezett struktúráról van szó. A legnagyobb problémát a megfelelő gyújtási idő beállítása okozza, mivel túl korai elműködés esetén csak felületi sérülés keletkezik, míg túl későinél a robbanófej/bomba a hídon túl robban. Avagy hiába találja el egy cirkáló rakéta mondjuk a fenti példában említett Amúr nevű hidat, annak összeomlásához annál sokkalta nagyobb robbanás szükséges. Ahogy azt az orosz pilóták közt népszerű Fighterbomber Telegram csatorna is írja, a hidak elpusztítása szempontjából a leggyorsabb és legmegfelelőbb megoldás a szimpla szőnyegbombázás 500 kilogrammos, vagy annál nagyobb bombákkal. Több, egyszerre becsapódó nagy robbanóerejű bomba ugyanis képes akkora sérüléseket okozni, amely vagy helyrehozhatatlan károkhoz, vagy a híd összeomlásához vezet. Persze ilyen esetben lehet – és részben ajánlott is – az amerikai JDAM-hez hasonló irányított légibombák használata, ám miután orosz megfelelője csak kis mennyiségben érhető el, Moszkva részéről inkább a „buta bombaként” aposztrofált szabadon hulló típusokat alkalmazzák. Ezek pontossága bár elmarad az irányított lőszerekéhez képest, de megfelelő célzóberendezéssel – ilyen az orosz Gefeszt rendszer – viszonylag kisebb területre lehet leszűkíteni a szórást.

„A harctér tekintetében továbbra sem állt be drasztikus változás, a harcok továbbra is főképp Donbassz területére korlátozódnak”

A délnyugati frontvonalon a folyamatos kölcsönös tüzérségi párbajokon, illetve Nyikolajev és Odessza stratégiai létesítményei elleni rakétatámadásokon túl nagyjából csak kisebb pozíció harcok folytak. Az ukrán offenzíváról szóló nyilatkozatokkal szemben a frontvonal nagyjából még mindig a Herszoni és Nyikolajevi területek határa mentén fut egészen Nyikolajev előteréig. Nyikolajev térségében a vasúti összeköttetés az orosz rakétacsapások következtében nem megoldott, és mint azt Vitalij Kim kormányzó elmondta, a helyi hatóságok nem tervezik annak helyreállítását. Természetesen kérdés mennyiben dezinformációs nyilatkozat ez – hisz Kim pár nappal ezelőtt az ellenkezőjét mondta –, de az esetleg helyreállított szakaszokat ismét viszonylag könnyen tudná Oroszország semlegesíteni.

„A harcoknál érdekesebbnek bizonyult Andrej Turcsak herszoni látogatása”

A kormányzó Egységes Oroszország titkára – és egyben pszkovi szenátor – ugyanis a régióba látogatva annak jövőbeli hovatartozása kapcsán úgy fogalmazott, „Oroszország örökre itt marad…nem lesz visszatérés a múltba”. Persze hozzátette, hogy a terület jövője kapcsán a döntést az ott élőknek kell meghozniuk, ám kétség sem fér ahhoz, hogy Herszont Ukrajna elvesztette.

 Az említett nyilatkozat

Turcsak nyilatkozata egyértelműen megmutatta, hogy immár a Kreml nyíltan Oroszország részeként tekint Herszonra – és áttételesen az orosz ellenőrzés alatt álló zaporozsjei területekre. Persze kérdés, pontosan mikor és milyen módon csatlakoznak ezek a régiók Oroszországhoz, ám idővel erre mindenképp sor kerül. Avagy mindezen túl az is biztos, hogy a krími szcenárióhoz hasonlóan a Nyugat nyíltan nem fogja elismeri az orosz területszerzéseket. Természetesen más kérdés a de jure és a hallgatólagos elismerés – amit a világ többi része tesz a Krím esetében –, ám ez már a legkevésbé sem zavarja a Kremlt.

„Herszon orosz integrációját jól jelzi a jelképek lecserélése is”

Ahogy arról már a korábbiakban beszámoltunk, sorra tűnnek el a korábbi ukrán hatalmat jelképező szimbólumok, mint a kék-sárga zászló vagy a „trizub” címer. Ennek következő lépéseként pedig a régió katonai-civil adminisztrációja lecserélte a Herszoni terület korábbi címerét, nem másra, mint az egykoron az Orosz Birodalomban 1878-ig használtra. Avagy úgymond a történelmi kontinuitás részeként a leendő Novorosszija első, nem donbasszi területén is megkezdődött a visszatérés az 1917-es forradalom előtti birodalmi jelképekhez.

A katonai-civil adminisztráció régi-új címere #moszkvater
A katonai-civil adminisztráció régi-új címere
Forrás:Telegram

„A donbasszi harctéren egyelőre továbbra sem történt drasztikus előrenyomulás”

A heves harcok mellett az elmúlt napokban az Izjum környéki front vonala viszonylag változatlan maradt, Liman és Szeverodonyeck operatív bekerítésben, míg a többi esetben fokozatosan folyik a hídfők kiszélesítése. A harcok főképp a Barvenkovo-Szlavjanszk főút mentén zajlanak, amely bár még egyelőre ukrán kézen van, de már az orosz haderő tüzérségi lőtávolságán belül. Mindezzel párhuzamosan az ukrán haderő sorozatosan megkísérli a front mentén a Donyec folyón történő átkelést, egyelőre sikertelenül. Utóbbival ugyanis az orosz csapatokat és ellátási láncot tudná oldalba támadni, amelynek jelentőségét viszont Moszkva is tudja. Állítólag a legutóbbi, Protopopovka térségében végrehajtott kísérlet során mintegy 3 ezer ukrán katona és 100 haditechnikai eszköz került hadászati bekerítésbe, mivel az akcióra számítva az orosz erők megelőző támadást indítottak.

A kelet-ukrajnai harcok állása 2022. május 5-én #moszkvater
A kelet-ukrajnai harcok állása 2022. május 5-én
Forrás:southfront.org

„Az izjumi hídfőállás kiszélesítésének jelentősége valójában nagyobb, mint azt elsőre gondolnánk”

Ezzel ugyanis megnőnek az orosz erők manőverezési lehetőségei, illetve a későbbi nagyobb léptékű előrenyomulás alapjául is szolgál. Ezzel együtt a logisztika szintén egyszerűsödik, mivel a korábbi szűk sáncszerű ellátási vonal helyett már széles területen mozoghat mind az utánpótlás, mind pedig a bevonuló újabb csapatok. Izjum esetében további problémát jelentett a tüzérség, ugyanis a terület kezdetben tüzérségi lőtávon belül feküdt, így még ha érkeztek is volna csapatok nagyobb számban, azokat azonnal szinte biztosan megtizedelte volna az ukrán oldal. Viszont részben jelen helyzetben – de teljesen majd Liman elfoglalásával – sem a logisztikát, sem a csapatmozgást nem fogja fenyegetni a kritikus átkelők tekintetében az ukrán tüzérség, sőt épp Szlavjanszk – és részben Kramatorszk – kerül tüzérségi lőtávolságon belülre.

„Az elmúlt egy hónap izjumi harcai gyakorlatilag mind előkészítésként szolgáltak a donbasszi offenzíva északi frontjának megnyitásához. Előkészítés nélkül csak hatalmas veszteségekkel tudott volna csak Moszkva haladni”

Nagyjából az előkészítő műveletekhez csak Liman és Szvjatogorszk elfoglalása szükséges. Amint az sikerrel jár, megszűnik az ukrán tüzérségi veszély és kezdődhetnek a Szlavjanszk-Kramatorszk elleni harcok #moszkvater
Nagyjából az előkészítő műveletekhez csak Liman és Szvjatogorszk elfoglalása szükséges. Amint az sikerrel jár, megszűnik az ukrán tüzérségi veszély és kezdődhetnek a Szlavjanszk-Kramatorszk elleni harcok
Forrás:Twitter

Közben orosz szempontból problémát okoz, hogy Ukrajnának sikerült szinte az összes, Kijev környékén harcoló alakulatát átszállítania a keleti hadszíntérre. Így például a dél-donbasszi Guljajpolje esetében azért nem tud az orosz előrenyomulás csak lassan haladni, mivel a kezdeti területvédelmi erők helyett a térségben immár a nagyobb harcértékű Kijev melletti 72. önálló gépesített dandár állomásozik.

„Bár általában a mozgósítás kérdése Oroszország, illetve a Győzelem napja kapcsán merül fel, egyelőre úgy tűnik inkább Ukrajna az, amelyiknek szüksége van rá”

Ugyanis a február 24-én, három hónapra kihirdetett mozgósítás időtartama május végén lejár, ám a harcok közel sem fognak addigra befejeződni. Minden valószínűség szerint Zelenszkij meg fogja hosszabbítani annak határidejét minimum három, de lehet akár több hónappal is. A gazdasági és egyéb hatásokat most nem nézve, egyértelműen hatalmas terhet ró a háború az ukrán társadalomra. Kérdés a valóságban pontosan mekkorát, hiszen nem kizárt, hogy Kijevet akár Moszkvánál nagyobb mértékben is érinthetik a veszteségek, még ha arról hiteles adatok egyelőre nem érhetőek el.

„Ennek ellenére egyes információk szerint az ukrán haderő 30 százalékkal kívánja bővíteni személyi állományát”

A bővítésre a lehetőséget elviekben a folyamatosan beérkező nyugati nehézfegyver-szállítmányok adhatják meg, ám a pontos kivitelezése még kérdéses. Az sem elképzelhetetlen, hogy egyszerűen a területvédelmi erőkből – vagy egy részükből – reguláris katona válik, így bár papíron nő a létszám, a gyakorlatban mégsem. Másrészt a mozgósításnak is vannak mind mennyiségi, mind társadalmi határai, amelyeket egyre inkább kezd Ukrajna elérni. Az ukrán idegenlégió kudarca pedig megmutatta, hogy a várt harcosok nem éppen akkora számban és képzettséggel érkeztek meg, mint azt Kijev várta.

„Jól mutatja az ukrán veszteségek nagyságát, és a fennálló problémákat, hogy a Verhovna Rada megszavazta a területvédelmi erők bevetését a saját régiójukon túli harci zónákban”

Mindez azt jelenti, hogy bár így növekedhet a fronton harcoló alakulatok létszáma – egyes források 17 ezer főről beszélnek –, de a pótlás nem olyan mennyiségben és minőségben fog érkezni, mint a regulárisok esetében. Révén a területvédelmi erők a reguláris csapatokhoz képest eredeti feladatukból adódóan kevésbé kiterjedt kiképzést kaptak, illetve fegyverzetben is elmaradtabbak utóbbiakhoz képest. Arról nem beszélve, hogy sokan a frontszolgálatot a területvédelmi erőkhöz történő csatlakozással igyekeztek kvázi kiváltani, de a jogszabály változással az ő kiküldésük szintén lehetségessé válik.

„Ezzel szemben Moszkva tartalékai még mozgósítás nélkül is kitartanak”

Az 1 millió főt számláló össz haderő nagyjából negyede tartózkodhat jelenleg Ukrajnában, amit ha kell, a harcképes tartalékosok speciális kerete – BARSz – egészíthet ki a reguláris haderőn túl. Az aktív szolgálatosok, tartalékosok és a Roszgvargyija létszáma meghaladja a 3,5 millió főt, így a jövőre vonatkozóan van még bőven orosz tartalék. Mint azt pedig Vjacseszlav Vologyin házelnök is elmondta Dmitrij Peszkov elnöki szóvivővel együtt, nem lesz általános mozgósítás Oroszországban. Az elképzelhető persze, hogy a tartalékos erők egy részét behívja a kormányzat aktív szolgálatba, de még mindig nem az egész több milliós állományról beszélünk. Kérdés mit hoz majd Putyin május 9-i beszéde.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.