//Orosz gyógyszer a HIV ellen
Anonim és ingyenes AIDS teszt a kazanyi orvosi egyetemen 2016-ban #moszkvater

Orosz gyógyszer a HIV ellen

MEGOSZTÁS

Ahogy ma az új típusú koronavírustól, addig néhány évtizede a HIV vírustól rettegett a világ. A betegség azóta sem gyógyítható, ám kordában tartható az újabb és újabb gyógyszerekkel. Így az év végéig regisztrálják például azt az orosz gyógyszert, amely megakadályozza, hogy a HIV vírussal fertőzöttek továbbadják a betegséget. Erre már csak azért is szükség van, mert Oroszországban egy ideje rohamosan nő a HIV betegek száma. Míg a felbomlása előtt a a Szovjetunió az AIDS megbetegedések terén az utolsó helyet foglalta el Európában, ma két legnépesebb utódállama, Oroszország és Ukrajna vezeti ezt a szomorú statisztikát.

Anonim és ingyenes AIDS teszt a kazanyi orvosi egyetemen 2016-ban #moszkvater
Anonim és ingyenes AIDS teszt a kazanyi orvosi egyetemen 2016-ban
Fotó:EUROPRESS/Maksim Bogodvid/Sputnik

Oroszországban kifejlesztettek egy gyógyszert, amely megakadályozza, hogy a HIV-vel fertőzöttek egészségeseknek adják tovább a vírust. Erről a minap Jelena Jakubova, a Viriom cég vezérigazgatója beszélt. Bejelentése szerint a gyógyszert még az idén bejegyzik.

„Nem ez az első gyógyszer, amely valamilyen módon segíti a már megbetegedettek kezelését, és korlátozza a fertőzés terjedését”

Három éve például az amerikai hatóságok már a 35 kilónál nehezebb tinik számára is jóváhagyták a  két HIV ellenes hatóanyagot, a tenofovirt és az emtricitabine-t tartalmazó Truvada elnevezésű gyógyszert. A cél, hogy a HIV kezelésére 2004, a megelőzésére 2012 óta  használt szer még a vírusnak való fokozott kitettség esetén is megelőzze a fertőzést, és érintettség esetén meggátolja annak terjedését. Az orvosság akár 92 százalékkal is csökkentheti a fertőzés kockázatát.

A gyógyszerfejlesztés első lépése egy 1987-ben megjelenő hatóanyag (AZT), amely ugyan lassította, de nem állította meg a vírus terjedését a szervezetben. Az áttörést a nagy aktivitású antiretrovirális terápia (HAART) jelentette 1995-ben, majd a kétezres évek közepétől sikerült egyetlen tablettába „tömöríteni” azokat a hatóanyagokat, amelyekkel a fertőzés bár megállítható, de meg nem gyógyítható. A gyógyszer egyébként Magyarországon gyakorlatilag ingyenes.

„A ma már kevés mellékhatással járó terápiának köszönhetően a HIV-fertőzöttek túlélése akár 40-50 év is lehet, azonban a kórkép önmagában növeli a kardiovaszkuláris betegségek, a máj- és veseelégtelenség, a központi idegrendszeri problémák, és egyes daganatok kialakulásának kockázatát”

Ám miközben a világban a fertőzés visszaszorítása téren határozott javulás tapasztalható, addig Oroszországban folyamatosan nő a HIV-fertőzöttek száma, a vírust hordozók között pedig egyre magasabb az idősebbek aránya.

A 145 millió lakosú országban a hivatalos adatok szerint mintegy 1,5 millió HIV-fertőzött él, de a vírushordozók száma a valóságban jóval magasabb lehet. Az első megbetegedés regisztrálása, 1987 óta több mint 300 ezer orosz vesztette életét a kór miatt, és évente mintegy 100 ezerrel nő a fertőzöttek száma. Tizenhárom régióban a lakosság több mint egy százaléka, 35 régióban pedig több mint fél százaléka HIV-fertőzött a Roszpotrebnadzor által készített felmérés szerint.

„Az elmúlt öt évben majdnem megduplázódott azoknak a régióknak a száma, amelyekben különösen nagy a megbetegedések aránya. A HIV-fertőzöttek száma – különösen a gazdaságilag legfejlettebb vidékeken és nagyvárosokban – ijesztően magas, és gyorsuló arányban nő”

A HIV-fertőzés növekedési üteme tekintetében Dél-Afrika, Nigéria és Mozambik után Oroszország a negyedik helyet foglalja el. A világon jelenleg mintegy 33-37 millióan lehetnek fertőzöttek, de csak 60 százalékuk kap valamilyen kezelést. Magyarország az átlagosnál jobb helyzetben van, hiszen mindössze 2-300 fertőzést regisztrálnak évente, és közülük mintegy tíz-tizenöt végződik halállal.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.